Űrállomás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az űrállomás nagy tömegű, életfenntartó rendszerrel rendelkező űreszköz. Az űrhajóktól eltérően alkalmatlan a földi leszállásra és nincsen meghajtórendszere, csak kisebb, pályamódosításra használható kormányhajtóműve. Nem képes nagyobb manővereket végrehajtani, pályája fenntartására űrhajókat használnak.

Az űrállomások fedélzetén lehetővé vált a hosszú ideig tartó űrrepülések hatásainak a vizsgálata, és nagyszámú tudományos (élettani, csillagászati, földfigyelési, anyagtudományi) kísérlet elvégzése.

Az korai első generációs űrállomásoknak (Szaljut–1-től 5-ig) egyetlen dokkoló szerkezete volt, ezért csak egy űrhajót fogadhatott. Nem érkezhettek utánpótlást szállító teherűrhajók. A későbbi űrállomásokat már legalább két dokkoló szerkezettel látták el. Az utánpótlás szállítását így megoldották, az emberek űrbéli tartózkodása sem korlátozódott már néhány hétre. Az 1980-as évek közepétől jelennek meg a második generációs, bővíthető, ún. modul-űrállomások. Ezek több, nyomás alatt lévő egységből, modulból állnak, így az űrállomások hermetikus térfogata a többszörösére növekedett.

A Szojuz–11 (Szaljut–1) repülése óta minden űrrepülési időtartamrekord űrállomáson született. A jelenlegi rekord 437,7 nap, amelyet Valerij Poljakov orosz űrhajós ért el a Mir űrállomás fedélzetén 1994. január 8. és 1995. március 22. között.

Az űrállomások fejlett változatai az űrvárosok, melyeket nagyon hosszú időtartamra vehet igénybe nagyszámú ember. Ilyen űrvárosok most még csak kezdetleges tervekben szerepelnek.

Űrállomások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az amerikai Skylab űrállomás Föld körüli pályán

Pályára állított űrállomások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tervezett vagy meg nem épített űrállomások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakott űrállomások adatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Űrállomás Indítás Repülés vége Repülési idő (nap) Lakott idő (nap) Űrhajósok Űrhajók Teherűrhajók Tömeg (kg)
Szaljut–1 1971. április 19. 1971. október 11. 175 24 3 2 0 18 425
Szaljut–2 1973. április 3. 1973. április 28. 25 0 0 0 0 18 500
Skylab 1973. május 14. 1979. július 11. 2 249 171 9 3 0 77 088
Szaljut–3 1974. június 24. 1975. január 24. 213 15 2 1 0 18 500
Szaljut–4 1974. december 26. 1977. február 3. 770 92 4 3 0 18 900
Szaljut–5 1976. június 22. 1977. augusztus 8. 412 67 4 2 0 19 000
Szaljut–6 1977. szeptember 29. 1982. július 29. 1 764 683 33 16 14 19 000
Szaljut–7 1982. április 19. 1991. február 7. 3 216 816 26 12 16 19 000
Mir 1986. február 19. 2001. március 23. 5 511 4 594 137 39 68 124 340
Nemzetközi Űrállomás 1998. november 20. 20152025 2 232[1] 1 520[1] 130[1] 25[1] 19[1] 456 620[2]
Tienkung–1 2011. szeptember 29. 2013 2 0 0 0 0 8 506

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e 2004. december 31-éig
  2. Az építés befejezése után