Quentin Tarantino

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Quentin Tarantino
Quentin Tarantino.jpg
Quentin Tarantino a Grindhouse premierjén, Austin, Texas, 2007. Fotó: Jeff Balke.
Életrajzi adatok
Születési név Quentin Jerome Tarantino
Született 1963március 27. (51 éves)
USA Knoxville, Tennessee, USA
Pályafutása
Aktív évek 1987
Híres szerepei Mr. BrownKutyaszorítóban (1992)
Jimmie DimmickPonyvaregény (1994)
Richie GeckoAlkonyattól pirkadatig (1996)
Pick-Up GuyDesperado (1995)
WarrenGrindhouse: Halálbiztos (2007)
Jones the RapistGrindhouse: Terrorbolygó (2007)
Díjai
Oscar-díj Legjobb eredeti forgatókönyv
1995 Ponyvaregény (Roger Avaryvel)
Golden Globe Legjobb forgatókönyv
1995 Ponyvaregény
BAFTA-díj Legjobb eredeti forgatókönyv
1995 Ponyvaregény (Roger Avaryvel)
További díjak cannes-i filmfesztiválArany Pálma
1994 Ponyvaregény

Quentin Tarantino az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Quentin Tarantino (USA, Tennessee, Knoxville, 1963. március 27. –) amerikai rendező, színész, forgatókönyvíró, producer, az amerikai független film egyik legnagyobb hatású alakja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja, Tony Tarantino olasz származású amerikai színész és amatőr zenész volt, anyja Connie McHugh félig ír, félig cseroki indián. Quentin (aki ezt a nevet Burt Reynolds Gunsmoke című tévésorozata után kapta) apját sohasem ismerte, mivel az születése után elhagyta anyját. Gyermekéveit Los Angelesben töltötte, iskoláit nem fejezte be. 1987-ben megírta a Tiszta románc forgatókönyvét és a Született gyilkosokat. Az előbbit Tony Scott rendezte meg 1993-ban, az utóbbit pedig Oliver Stone 1994-ben. Tarantino később maximálisan elhatárolódott Stone verziójától, mert szerinte a film irányvonala nem az ő forgatókönyvét tükrözte, és egyenesen förtelmesnek nevezte azt, amit Stone „összefércelt” az írásából. A Tiszta románc forgatókönyve végül ötvenezer dollárért kelt el, és az addig évi 8000 dollárt kereső filmes megírhatta a Kutyaszorítóbant.

Kutyaszorítóban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elszerződött segédírónak egy kis hollywoodi produkciós társasághoz, a CineTelhez, Lawrence Benderhez. 1992-ben készítette első nagyjátékfilmjét Harvey Keitel támogatásával. Tarantino 28 évesen írta a Kutyaszorítóban forgatókönyvét. A film egy balul sikerült gyémántrablás következményeit meséli el. Tele van később sokat idézett aranyköpésekkel és kiváló színészi alakításokkal. A videotékában ismerkedett még későbbi társával, Roger Avaryvel, aki íróként besegített neki forgatókönyvei megírásába. Quentin a Kutyaszorítóban-t ekkor még csak alacsony költségvetésű, fekete-fehér filmként képzelte el. Bender látott fantáziát a dologban: a forgatókönyvet Harvey Keitelhez juttatta el, aki a remek szkripten felbuzdulva a szereplők összeszedése mellett saját 400 000 dollárjával szállt be a finanszírozásba. Miközben a szereplők toborzása folyt, Tarantino és Bender közösen megalapították A Band Apart Productionst (Tarantino ezt a nevet Jean-Luc Godard A Bande á Part (1964) című filmje után adta cégének).

A Kutyaszorítóban múzsái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A film alapötlete a Ringo Lam rendezésben készült City on Fire-ből (1987) származik, melyben Chow Yun-fatnek egy rablást kellett lelepleznie.
  • Az azóta stílussá váló fekete öltönyt a hozzávaló fogpiszkálóval Quentin szintén egy 1987-es

Chow Yun-fat moziból, a Szebb holnap 2.-ből szerezte.

  • A legenda szerint a cím onnan ered, hogy a Video Archives videotékában, Hermosa Beachen, ahol Tarantino dolgozott, csak úgy emlegették Louis Malle Viszontlátásra gyerekek![1] című filmjét, hogy az a reservoir dogsos mozi[2]. Tarantinonak ez annyira tetszett, hogy elhatározta, ez lesz első filmjének a címe. De forrásnak tekinthető még a filmcím szempontjából Sam Peckinpah 1971-es Szalmakutyák című filmje is. Tarantino ihletett merített Jean-Pierre Melville 1955-ben készült gengszterfilmjéből, a Bob The Gamblerből, és a 1963-as Le Doulos-ból.
  • A gengszterek színskálából vett álneveihez pedig a Pokol a metróban (1974) című film adta a forrást. A lopkodás és a hatások néhol egészen nyilvánvalóak, a végeredmény mégis izgalmas és újszerű.

Tarantino karrierje innentől szárnyra kap: Tony Scott rendezésében a mozikba kerül a Tiszta románc (1993). A rendező Oliver Stone-nal ellentétben nem formálja saját ízlésének megfelelően a Tarantino írását. Az üdítően stílusos párbeszédek megragadnak a nézőben; Dennis Hopper és Christopher Walken zseniális dialógusát a mórokról az év öt legjobb jelenete közé választották. A film érdekessége még néhány óriási sztár minimális szerepe, így Samuel L. Jackson vagy Brad Pitt kétsoros szerepe is.

Mások filmjeiben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tarantino - 2007 Scream Awards

A csúcsra jutott Tarantino a legnagyobb stúdióktól kapott felkérést többek között a Men in Black – Sötét zsaruk megrendezésére, valamint a Féktelenülre. Ezeket az ajánlatokat visszautasította, és inkább egy tévésorozat epizódját rendezte (Vészhelyzet: Anyaság című epizód) a Warner Brothers megbízásából, valamint szabadidejében kissé csorba forgatókönyvek éleit csiszolhatta élesre (A szikla).

1995-ben elvállalt egy kisebb cameo szerepet Robert Rodríguez Desperadójában, majd részt vállalt másik három független filmes, nevezetesen Alexandre Rockwell, Allison Anders és Robert Rodriguez projektjében, a Négy szobában. Ebben a négyesben az utolsó szobáért, a Hollywoodi ember című kis szkeccsért felelt. Quentin jó szokásához híven megint a régmúlt nagyjait hívta segítségül, amikor megírta ezt az epizódot: a hírhedt fogadás nem titkoltan a Man from the South-ból jött, amely az „Alfred Hitchcock bemutatja” című sorozatban ment le 1960-ban Peter Lorre és Steve McQueen főszereplésével.

Alkonyattól pirkadatig[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután elutasította a Directors Guild of America tagsági ajánlatát Rodriguezzel közösen elkészített egy több műfaji elemből – western, road movie, vámpírfilmek – táplálkozó filmet, az Alkonyattól pirkadatigot.

A történet alapötlete Robert Kurtzmanban fogant meg, és Tarantino felvállalta a filmre írását.

Alkonyattól pirkadatig múzsái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A fő hatások közt Romero 1968-as klasszikus horrorja, az Élőholtak éjszakája
  • A 1981-es Gonosz halott (a már vámpírrá változott Richard Gecko régi külsejével akarja elcsábítani fivérét, Seth-et).[forrás?]
  • A 13. rendőrőrs ostroma (1976) említhető.
  • Robert és Quentin a vámpír-mozikról sem feledkeztek meg (a Satánico Pandemonium plakátja ott díszelgett Tarantino volt munkahelyének, a Video Archives-nek a falán).
  • Rajongóknak kiábrándító lehet, hogy a „Van hat kis barátom” szöveg is színtiszta nyúlás (That Darn Cat!, 1965)
  • Van utalás például Peckinpah A vad banda (1969) című klasszikusára („Mi van Mexikóban? Mexikóiak”).

A film mindazonáltal ugyanolyan erőteljesen viseli magán Rodriguez keze nyomát, mint Tarantinóét.

Jackie Brown[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tarantino rendezői visszatéréséhez egy gyerekkorában bálványozott író, Elmore Leonard Rum Punch című könyvét vette alapul. A Jackie Brown ismét a hetvenes évek hangulatában tobzódik, és Quentin megint a régmúlt sztárjait vonultatja fel. A szereposztás most sem hagy kívánnivalót maga után, hisz a kisebb szerepekben is a rendező gyermekkorának olyan bálványai szerepelnek, mint Robert De Niro, Robert Forster, és Pam Grier.

Tarantino itt sem hazudtolja meg önmagát filmes utalásaival: Ms. Brown a táskacserét követően abban a ruhában rohangál, amit a Mrs. Mia Wallace a Ponyvaregényből viselt a túladagolásának estéjén, vagy említésre érdemes még a film kezdőjelenete, melyet a Diploma előtt c. film ihletett. A film egyaránt megosztotta a kritikusokat és a nézőket. Mindenki újra a Ponyvaregényt várta. A Jackie Brown filmesztétikai szempontból azonban sokkal érettebb alkotás.

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmjeinek stílusa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hangsúlyt általában a karakterek közötti frappáns dialógusokra helyezi, ezen kívül gyakori és durva erőszak, valamint trágár beszéd jellemzi filmjeit. Filmjeiben mindig licencelt zeneszámokat használ, a filmhez írt zene helyett. Saját védjegyei: Szívesen mutat női lábfejeket, és majdnem minden filmjében szerepel egy jelenet, melyben a kamera egy autó csomagtartójából (vagy motorházából) néz ki. Előszeretettel utal műveiben más filmekre, akár sajátjaira is. Előfordul filmjeiben hogy a kép átvált színesből fekete-fehérbe, majd vissza. Főleg két ember szereplésekor használ szívesen békaperspektívát. Jellemzőek filmjeiben még az igen hosszú (akár 5-10 perces) snittek is (pl. a Halálbiztos éttermi jelenete nappal).

Szereposztásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előszeretettel dolgozik gyakran ugyanazokkal a színészekkel, akik közül nem egy gyerekkori bálványa. Gyakran szerepeltetett színészei:

Színész Kutyaszorítóban (1992) Tiszta románc (1993) Ponyvaregény (1994) Négy szoba (1995) Alkonyattól pirkadatig (1996) Jackie Brown (1997) Kill Bill: Vol. 1 (2003) Kill Bill: Vol. 2 (2004) Sin City (2005) Halálbiztos (2007) Becstelen Brigantyk (2009) Django elszabadul (2013)
Michael Bowen X X
Steve Buscemi X X
Kathy Griffin X X
Sid Haig X X
Samuel L. Jackson X X X X X X (narrátor) X
Harvey Keitel X X X X
Michael Madsen X X X X
James Parks X X
Michael Parks X X X X
Brad Pitt X X
Tim Roth X X X
Uma Thurman X X X
Bruce Willis X X X
Kurt Russell X
Christoph Waltz X X

Közismert arról is, hogy rég elfeledett színészeket fedez fel újra. Ő indította be ismét John Travolta hanyatlóban lévő karrierjét a Ponyvaregénnyel, valamint David Carradine (Kill Bill) és Kurt Russell (Halálbiztos) is tőle kapott lehetőséget a nagy visszatérésre.

Filmográfiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendező[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyjátékfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Televíziós sorozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forgatókönyvíró[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színész[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentősebb díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. http://www.imdb.com/title/tt0092593/
  2. Roland Huschke: Quentin Tarantino dosszié, Cinema 1997., 2. szám, 51. oldal

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Quentin Tarantino témájú médiaállományokat.