Becstelen brigantyk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Becstelen brigantyk
(Inglourious Basterds)
Inglourious basterds.jpg
A film plakátja egy mozi bejárata fölött
Rendező Quentin Tarantino
Producer Lawrence Bender
Műfaj háborús film
Forgatókönyvíró Quentin Tarantino
Főszerepben Brad Pitt
Mélanie Laurent
Christoph Waltz
Michael Fassbender
Eli Roth
Diane Kruger
Daniel Brühl
Til Schweiger
Operatőr Robert Richardson
Vágó Sally Menke
Jelmeztervező Anna B. Shappard
Gyártás
Gyártó Universal Pictures
The Weinstein Company
A Band Apart
Zehnte Babelsberg
Visiona Romantica
Ország  USA
 Németország
Nyelv angol
német
francia
olasz
Időtartam 153 perc
Költségvetés 70 millió $[1]
Forgalmazás
Forgalmazó USA The Weinstein Company
Magyar UIP-Duna film[2]
Bemutató francia 2009. május 20. (Cannes)
Egyesült Királyság 2009. augusztus 19.
Magyar 2009. augusztus 20.
USA 2009. augusztus 21.
Díj(ak) 2010 Oscar-díj Legjobb férfi mellékszereplő (Christoph Waltz)
Korhatár USA R
magyar 18 év[2]
Bevétel 313 600 644 $[3]
Külső hivatkozások
Hivatalos oldal
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap
Eli Roth, Mélanie Laurent és Lawrence Bender producer a premieren

A Becstelen brigantyk (Inglourious Basterds) Quentin Tarantino 2009 augusztusában bemutatott, második világháborús filmje, Brad Pitt-tel a főszerepben. A forgatás 2008 októberében kezdődött,[4] többek között Németországban és Franciaországban forgatták.[5] A film a megszállt Franciaországban játszódik, ahol egy mozi zsidó tulajdonosa és egy zsidó származású amerikai katonákból álló osztag, a brigantyk külön-külön szövögetik tervüket a náci vezérkar meggyilkolására.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szövetségesek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A brigantyk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Brad Pitt Aldo Raine főhadnagy szerepében, aki Tennessee-ből való, erős déli dialektussal (tájszólással) beszél. Ő az, aki megszervezi a nyolc zsidó-amerikai katonából álló brigantykat. Bosszúvágy hajtja....magyar hangja: Varga Gábor
  • Eli Roth Donny Donowitz törzsőrmester szerepében; a bostoni „baseball-ütő lengető nácivadász”, ismertebb, hírhedtebb nevén a „Medve Zsidó”.....magyar hangja: Papp Dániel
  • Til Schweiger Hugo Stiglitz szerepében; furcsa és csendes, német származású pszichopata, korábban a Wehrmachtban Oberfeldwebel (őrmester) rangban szolgált, amíg meg nem ölt 13 SS Gestapo-tisztet.....magyar hangja: Stohl András
  • Gedeon Burkhard Wilhelm Wicki tizedes szerepében; osztrák-német származású zsidó, aki az Egyesült Államokba emigrált. Ő tolmácsol a brigantyknak.....magyar hangja: Viczián Ottó
  • B. J. Novak Smithson Utivich őrvezető, a „Kisember”[6] szerepében.....magyar hangja: Szabó Máté
  • Omar Doom Omar Ulmer őrvezető szerepében; Doom és Tarantino 1998 óta barátok,[7] Tarantino két héttel a forgatás megkezdése előtt ajánlotta fel neki a szerepet.....magyar hangja: Király Adrián[8]
  • Samm Levine Gerold Hirschberg őrvezető szerepében.....magyar hangja: Sörös Miklós
  • Paul Rust Andy Kagan őrvezető szerepében; a szereplőt Tarantino azután adta a forgatókönyvhöz, hogy megismerte Rustot. [9]
  • Michael Bacall, Michael Zimmerman őrvezető szerepében..... magyar hangja: Király Adrián
  • Carlos Fidel Simon Sakowitz őrvezető szerepében.....

Angolok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Michael Fassbender Archie Hicox hadnagy szerepében, aki a háború előtt filmkritikus volt. Tarantino eredetileg Simon Pegg-et kérte fel a szerepre, ám a színész egy Steven Spielberg-film egyidejű forgatása miatt kénytelen volt elutasítani a szerepet.....magyar hangja: Seder Sándor[10]
  • Mike Myers Ed Fenech tábornok szerepében; „legendás brit katonai zseni”, akinek fejéből kipattan a náci vezérkar meggyilkolásának terve.....magyar hangja: Imre István
  • Rod Taylor Winston Churchill, az Egyesült Királyság akkori miniszterelnökének szerepében. A már visszavonult Taylor Tarantino kérésére állt újra kamera elé.....magyar hangja: Kajtár Róbert[11] A színész több tucat DVD-t nézett meg, hogy megfelelően elsajátíthassa Churchill mozdulatait és kiejtését.[11]

Franciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mélanie Laurent Shosanna Dreyfus, fiatal francia-zsidó lány, aki mozit üzemeltet Franciaországban. A film egyik főszereplője..... magyar hangja: Pupos Tímea[12]
  • Denis Menochet, Perrier LaPadite, francia tejtermelő gazda szerepében.....magyar hangja: Földi Tamás
  • Jacky Ido Marcel szerepében. Ő Shosanna kedvese és a mozi gépésze.

Német ellenállás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Diane Kruger Bridget von Hammersmark szerepében; népszerű filmsztár a náci Németországban, valójában a szövetségesek kémje. Tarantino eredetileg Nastassja Kinskit képzelte el a szerepre....magyar hangja: Solecki Janka

Nácik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film a második világháború idején játszódik Franciaországban. Egy vidéki kis faluban, a LaPadite-farmon megjelenik Hans Landa német tiszt, a „Zsidóvadász”, aki szökött zsidókat keres. A farmer házának padlódeszkái alatt rejtegeti a szomszédos Dreyfus családot, akik jelenlétét végül kénytelen elárulni Landának. A német katonák a padlón keresztül sortűzzel végeznek a családdal, csak egyvalakinek, Shosannának sikerül elmenekülnie. Párizsban telepszik le, ahol egy mozi tulajdonosa lesz.

Mindeközben Aldo Raine hadnagy és zsidó-amerikai katonái, a brigantyk azzal töltik az idejüket, hogy náci katonákra vadásznak, és megskalpolják a kivégzetteket. A csapat tagja Donny Donowitz, „a medve zsidó”, akinek kedvenc szórakozása, hogy baseball-ütővel veri szét a német katonák fejét. Hugo Stiglitz német származású, és azzal keltette fel a brigantyk figyelmét, hogy 13 Gestapo-tisztet küldött a másvilágra, így soraikba invitálták. A csapat tolmácsa az osztrák Wilhelm Wicki.

A brigantyk felkeltik az angol hadsereg figyelmét is, Ed Fenech tábornok Winston Churchill támogatásával Archie Hicox hadnagyot küldi, hogy a brigantyk segítségével leszámoljon a német vezérkarral. Joseph Goebbels ugyanis egy párizsi moziban kívánja bemutatni új filmjét, a Nemzet hősét, amire összegyűlik a teljes német vezérkar is. Hicox feladata, hogy elkísérje Bridget von Hammersmarck ünnepelt német színésznőt, aki az angolok kémje, a filmbemutatóra. Bridget egy kisváros egyik kocsmájában akar találkozni a brigantykkal és az angol tiszttel, akik náci egyenruhába bújnak. A kocsmában azonban váratlan helyzet fogadja őket, az egyik sorkatona ünnepli ott a barátaival kisfia születését, és egy SS-tisztbe is belebotlanak, aki felfedi Hicox „furcsa” német akcentusát. Lövöldözés tör ki, Wilhelm, Hugo és Hicox meghalnak, Bridget-et lábon lövik. A helyszínre később érkező Landa megtalálja Bridget egy autogramos szalvétáját és az egyik pár cipőjét.

Eközben Párizsban egy német katona, Frederick Zoller udvarolni próbál az Emanuelle Mimieux álnéven mozit vezető Shosannának, ám az minduntalan visszautasítja a közeledését. Zollerről kiderül, hogy háborús hős, aki több száz amerikai katonát ölt meg egy toronyból, és a tetteiről a saját főszereplésével készített filmet akarja Goebbels bemutatni a párizsi Ritzben. Zoller, hogy imponáljon Emanualle-nek, meggyőzi Goebbelst, hogy a bemutatót a nő mozijában tartsák. Az est biztonsági főnökévé Hans Landát nevezik ki, aki azonban nem ismeri fel Emanuelle-ben Shosannát. A nő kapva kap az alkalmon, és elhatározza, hogy rágyújtja az épületet a náci vendégseregre a vetítés után, amihez kedvese, Marcel segítségét kéri. Marcel a mozi fekete bőrű gépésze.

Bridget elmondja Aldónak és a megmaradt brigantyknak, hogy a bemutatót Goebbels egy kisebb moziba helyezte át, így könnyebb lesz felrobbantaniuk a helyet, sőt Hitler is részt fog venni az eseményen. Mivel azonban a kísérőinek szánt német származású brigantyk halottak, nem tudja őket bejuttatni a helyszínre, hacsak nem beszélnek más idegen nyelvet az angolon kívül. Aldo meggyőzi Bridgetet, hogy jól beszél olaszul, ezért olasz filmeseknek álcázzák magukat, Bridget sérült lábát gipszbe helyezik, és elindulnak a bemutatóra.

A moziban Shosanna felkészül a hely felgyújtására, és egy különleges filmkópiát vág a Nemzet hőséhez, amit közvetlenül a felgyújtás előtt akar levetíteni a náciknak. A gyülekező tömegben Landa kiszúrja Bridgetet és a kísérőket (Raine, Donowitz, Omar) és faggatózni kezd. Bridget azt hazudja, hogy hegymászás közben törte el a lábát, mire Landa kineveti, majd az olasznak álcázott brigantykhoz folyékony olasz tudással beszél, akik egy szót sem értenek belőle, Aldo pedig borzasztó amerikai akcentussal próbál válaszolgatni. Míg Donowitz és Omar elfoglalják a helyüket a nézőtéren a lábukra erősített robbanószerrel, addig Aldo a hallban marad, Landa pedig a mozi egyik helyiségében kialakított irodájába hívja félre Bridgetet, akit aztán szembesít a kocsmában hagyott fél pár cipővel, majd megfojtja a nőt. Elkezdődik a vetítés, Landa parancsot ad Aldo letartóztatására, akit azonnal elkapnak a hallban és fekete zsákot húznak a fejére, majd elviszik egy teherautóval, ahol már a megbilincselt Utiwitz várja. Landa egy ismeretlen épületbe viteti őket, ahol csak ő és egy rádiós tartózkodik, majd elmondja Aldonak, hogy cserébe amerikai állampolgárságért, egy becsületrendért és egy telekért egy szigeten hajlandó hagyni, hogy Aldo bennmaradt emberei felrobbantsák a mozit Hitlerrel együtt. Rádión felhívják Aldo felettesét és Landa megegyezik az amerikaiakkal.

Eközben elkezdődik a vetítés, míg a nácik a filmet nézik, Marcel bezárja a mozi összes kijáratát. A saját tettei nézésétől megriadó Zoller úgy dönt, meglátogatja Emannuelle-t a vetítőszobában, aki már feltette a gépre az utolsó tekercset. Emannuelle vonakodik beengedni, de a férfi erőszakosan rátör. Amikor a nő megkéri, hogy zárja be az ajtót, és a férfi hátat fordít, Shosanna a kézitáskájába rejtett pisztollyal hátba lövi a férfit, ám az nem hal meg rögtön és saját fegyverével megöli a nőt. A film közben a végéhez közeledik, és egyszer csak megjelenik a vásznon Shosanna arca, és közli a náci közönséggel, hogy most megfizetnek majd az összes rémtettért, amit elkövettek, és egy zsidó arca lesz az utolsó, amit látni fognak, amikor a pokol lángjai elemésztik őket. Erre Marcel a vászon mögött meggyújtja a felhalmozott, rendkívül gyúlékony filmtekercseket, és a vásznat elborítják a kitörő lángok. Eközben Omar és Donowitz fegyvereikkel az emeleti páholyból lőni kezdik a tömeget, akik kétségbeesetten menekülnének, de az ajtók zárva vannak. Miközben a lángok egyre terjednek, a két briganty folyamatosan lövi a nézőteret, Goebbelst és Hitlert is teljesen szétszaggatják a golyók. Majd a két férfi lábára erősített időzített bomba felrobban és a mozi megsemmisül, a teljes náci vezérkarral együtt.

A befejező jelenetben Aldo elviszi Landát az amerikai arcvonalhoz, hogy átadja a feletteseinek, előtte azonban, ahogy minden náci túlélővel tették eddig, megjelöli a férfit: egy horogkeresztet vés a homlokára a késével.

Forgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tarantino a The Weinstein Company-val társulva kezdte meg a munkálatokat. 2007 szeptemberében a The Irish Times szerint a filmnek 2008-ban kellett volna kijönnie.[15] 2008 júliusában Tarantino felgyorsította a gyártási terveket, hogy a filmet befejezhesse a 2009-es cannes-i fesztiválra. Az Egyesült Államokban a The Weinstein Company forgalmazta a filmet,[16] míg a nemzetközi forgalmazásra a Universal Pictures-szel írtak alá szerződést.[17] Forgatási helyszínnek Franciaországot és Németországot választották.[18][19]

A forgatás a tervek szerint 2008. október 13-án kezdődött.[20] A speciális effektusokat a K.N.B. EFX Group készítette Greg Nicotero vezetésével.[21] A film nagy részét a potsdami Babelsberg Studios díszletei között forgatták, és itt is vágták. Egyes jeleneteket a német-cseh határon fekvő Bad Schandau településen forgattak.[7]

A cannes-i filmfesztivál után Tarantino kijelentette, hogy újból vágni készül a filmet, hogy befejezhessen néhány olyan jelenetet, amelyek nem készültek el a sietős cannes-i bemutatóra.[22]

Fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kritikai fogadtatás túlnyomó részt pozitív, a Rotten Tomatoes oldalán 2009. szeptember 1-jei állapot szerint 88%-os volt az értékelése,[23] A Rolling Stone magazin szerint biztos, hogy a Becstelen brigantyk megosztja majd a közönséget, de „bárki, aki igazán szereti a mozit, nem tud majd ellenálni.”[24] James Berardinelli filmkritikus négyből négy csillagot adott a filmnek, kijelentve, hogy „A becstelen brigantykkal Quentin Tarantino elkészítette legjobb filmjét a Ponyvaregény óta”.[25] Nick Jones, a Palm Springs Guides kritikusa szerint a film az év egyik legszórakoztatóbb mozija.[26] A Variety magazin kritikusa, Anne Thompson szerint ugyan izgalmas film, de nem mestermű, mert a néző nem merül el a filmben úgy, hogy oda tudná képzelni magát a cselekménybe, csak kívülről figyeli az eseményeket. Thompson szerint talán többször meg kell nézni ahhoz, hogy igazán élvezni lehessen.[27]

A film kapott azonban meglehetősen negatív kritikát is. Peter Bradshaw brit kritikus szerint a film „bosszantóan borzalmas” és „transzcendentálisan kiábrándító”.[28] Daniel Mendelsohn szerint nyugtalanító, hogy Tarantino a zsidó-amerikai katonákból valóságos nácikat farag, hiszen ugyanazt művelik.[29] A francia Le Monde szerint Tarantino elveszett egy második világháborús fikcióban.[30]

Mindezek ellenére a cannes-i bemutatón a kritikusokból álló közönség több perces vastapssal jutalmazta a filmet.[31][32] Christoph Waltz pedig megkapta a legjobb színésznek járó díjat.[33] Devin Faraci filmkritikus szerint a színész alakítása Oscar-díjat érdemelne.[34]

Cenzúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Universal Pictures által készített német honlapot cenzúrázták, mivel Németországban törvénybe ütköző a náci jelképek használata. A szvasztikát eltávolították, a bukósisakon pedig a náci szimbólum helyett egy golyó ütötte nyom látható.[35] A honlapról eltávolítottak minden olyan letölthető háttérképet, amelyen szerepeltek a náci szimbólumok.

Az Egyesült Királyságban és Írországban a film plakátjait is cenzúrázták, itt nem szerepel a basterds[36] szó, és a televíziós reklámokból is lehagyták. Van, ahol csupán úgy reklámozták a filmet, hogy „Quentin Tarantino új filmje”. A cenzúra oka, hogy többen is felháborodtak a káromkodásként használt szó nyílt feltüntetésén.[37]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Weinstein Co. Up Against the Wall. Variety. [2009. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 6.)
  2. ^ a b Becstelen brigantyk (magyar nyelven). PORT.hu
  3. 10 nappal a bemutató után. Inglorious Bastards (angol nyelven). Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2009. augusztus 31.)
  4. Inglorious Basterds Begins”, IGN Entertainment, 2008. október 14. (Hozzáférés ideje: 2008. október 14.) 
  5. Tarantino Wrapping Inglourious Basterds for Cannes Finish
  6. Kruger, Waltz join Tarantino film”, www.variety.com, 2008. augusztus 29. 
  7. ^ a b Longdorf, Amy. „Easton native Omar Doom gets shot at glory in Tarantino's 'Basterds'”, The Morning Call, 2009. augusztus 16. (Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 23.) 
  8. Dorment, Richard. „Omar Doom: Interview with a Basterd”, Esquire Magazine, 2009. augusztus 7. (Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 23.) 
  9. Movieline.com
  10. Jaafar, Ali (2008. augusztus 19.). „Fassbender in talks for 'Bastards'”. Variety, Kiadó: Reed Business Information. Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 20.  
  11. ^ a b Eyman, Scott. „Tarantino comes calling with a role for Rod Taylor”, Palm Beach Post, Miami Herald, 2009. augusztus 23. (Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 30.) 
  12. empireonline.com
  13. Fleming, Michael (2008. július 15.). „Quentin Tarantino seeks 'Bastards'”. Variety, Kiadó: Reed Business Information. Hozzáférés ideje: 2008. július 29.  
  14. Fleming, Michael, Tatiana Siegel (2008. augusztus 5.). „Eli Roth on deck for 'Bastards'”. Variety, Kiadó: Reed Business Information. Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 6.  
  15. Clarke, Donald. „Still a bloody kid”, The Irish Times, Irish Times Trust, 2007. szeptember 8. 
  16. Kilday, Gregg (2008. július 9.). „Weinsteins take on Tarantino's 'Bastards'”. The Hollywood Reporter, Kiadó: Nielsen Company.  
  17. Kit, Borys (2008. július 29.). „Universal, Weinstein Co. negotiating 'Bastards'”. The Hollywood Reporter, Kiadó: Nielsen Company. Hozzáférés ideje: 2008. július 30.  
  18. kdbuzz
  19. Fleming, Michael (2008. július 29.). „Universal eyes Tarantino's 'Bastards'”. Variety, Kiadó: Reed Business Information. Hozzáférés ideje: 2008. július 29.  
  20. Fleming, Michael, Tatiana Siegel (2008. augusztus 7.). „Brad Pitt is officially a 'Bastard'”. Variety, Kiadó: Reed Business Information. Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 7.  
  21. Credits and Characters
  22. Thompson, Anne: Thompson On Hollywood – Tarantino Update. Variety, 2009. május 25. [2009. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 26.)
  23. Rotten Tomatoes
  24. Travers, Peter: Inglourious Basterds (angol nyelven). Rolling Stone, 2009. augusztus 20. (Hozzáférés: 2009. szeptember 1.)
  25. Reelviews.net
  26. Nick Jones: Review: Inglourious Basterds. PalmSpringsGuides.com, 2009. augusztus 29. (Hozzáférés: 2009. augusztus 29.)
  27. Anne Thompson: Tarantino's Inglourious Basterds Plays Cannes. variety.com, 2009. május 20. [2009. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 21.)
  28. Bradshaw, Peter: Film review: Inglourious Basterds. The Guardian, 2009. szeptember 19. (Hozzáférés: 2009. augusztus 20.)
  29. Daniel Mendelsohn: Review: ‘Inglourious Basterds’: When Jews Attack. newsweek.com, 2009. augusztus 14. (Hozzáférés: 2009. augusztus 21.)
  30. "'Inglourious Basterds': Tarantino s'égare dans une seconde guerre mondiale fictive". Le Monde, 2009-5-29
  31. [1]
  32. [2]
  33. Best Actor to Christoph Waltz for his role in "Inglourious Basterds". festival-cannes.com, 2009. május 24. (Hozzáférés: 2009. augusztus 21.)
  34. Devin Faraci: Inglourious Basterds. Chud.com, 2009. augusztus 18. (Hozzáférés: 2009. augusztus 20.)
  35. Universal Studios: Nazi Symbols removed from German Movie Site, 2009. július 29. (Hozzáférés: 2009. július 29.)
  36. A szó jelentése: fattyú, korcs
  37. Inglourious Basterds posters receive complaints (angol nyelven). Yahoo! Movies, 2009. augusztus 13. (Hozzáférés: 2009. szeptember 1.)

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Inglourious Basterds című angol nyelvű Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]