Tigris és sárkány (film)
| Tigris és sárkány ( (Vo hu cang lung)) |
|
| Rendező | Ang Lee |
| Producer | (Hszu Li-kung) William Kong Ang Lee |
| Alapmű | Tigris és Sárkány ( (Vang Tu-lu)) |
| Forgatókönyvíró | (Vang Huj-ling) James Schamus Kuo Jung Tsai (Vang Tu-lu) |
| Főszerepben | Chow Yun-fat Michelle Yeoh (Csang Ce-ji) (Csang Csen) |
| Zene | (Tan Tun) |
| Operatőr | Peter Pau |
| Vágó | Tim Squyres |
| Jelmeztervező | Timmy Yip |
| Gyártás | |
| Ország | Tajvan Hongkong Amerikai Egyesült Államok Kína |
| Nyelv | mandarin |
| Időtartam | 120 perc |
| Költségvetés | 17 millió dollár[1] |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Sony Pictures Classics Columbia Pictures |
| Bemutató | |
| Díj(ak) | Oscar-díj Szaturnusz-díj BAFTA-díj Európai Filmdíj Golden Globe-díj Grammy-díj Hong Kong Film Awards Hugo-díj MTV Movie Awards Young Artist Award stb. |
| Bevétel | 213 525 736 dollár[1] |
| Külső hivatkozások | |
| Hivatalos oldal IMDb-adatlap PORT.hu-adatlap |
|
A Tigris és sárkány (egyszerűsített kínai: 卧虎藏龙, hagyományos kínai: 臥虎藏龍, pinjin: Wòhǔ Cánglóng, magyaros átírásban: Vo hu cang lung) egy 2000-ben bemutatott kínai nyelvű (vu-hszia)film. A kínai–hongkongi–tajvani–amerikai koprodukcióban készült film rendezője Ang Lee, főszereplői a kínai nemzetiségű Chow Yun-fat, Michelle Yeoh, (Csang Ce-ji) és (Csang Csen). A film alapjául egy ötrészes regénysorozat azonos című negyedik része szolgál, mely Kínában Daru-Vas Pentalógia (Crane-Iron Pentalogy) címen ismert, írója a (vu-hszia) műfajában alkotó (Vang Tu-lu). A harcművészeti és akciójeleneteket (Jüan Ho-ping) koreografálta, akinek munkája jól ismert például a Mátrix, a Félelem nélkül és a Kill Bill című filmekből.
A csupán 17 millió dollárból, mandarin nyelven készült film meglepő nemzetközi sikert aratott. Amerikában a Hawaii Nemzetközi Filmfesztiválon debütált, majd csak az Egyesült Államokban 128 millió dolláros bevételt ért el,[2] amivel az amerikai mozitörténelem legjövedelmezőbb idegen nyelvű filmje lett.[3] Több mint hetven díjat nyert el, többek között négy Oscar-díjat további hat jelölés mellett, valamint három BAFTA-díjat és két Golden Globe-díjat.
Tartalomjegyzék |
Cselekmény [szerkesztés]
A film története a Csing-dinasztia idején, Csien-lung császár uralkodása alatt játszódik. (Li Mu-paj) (Chow Yun-fat) a (vutang) stílus kiváló kardforgatója. Évekkel korábban mesterét meggyilkolta a Jáde Róka ( (Cseng Pej-pej)), aki nő létére a (vutang) stílust igyekezett megtanulni, ezért ellopta a stílus titkos tekercseit. (Li Mu-paj) jó barátja (Jü Su-Lien) (Michelle Yeoh), egy női harcos, akivel gyengéd érzelmeket táplálnak egymás iránt, azonban ezt sosem ismerték be vagy mutatták ki harcos mivoltuk miatt.
(Li Mu-paj) úgy dönt, visszavonul kardforgató életétől, és megkéri (Su-lient), hogy kardját, a Zöld Végzetet vigye el Pekingbe barátjának, (Tö) úrnak (Sihung Lung) ajándékba. (Tö) úr házában (Su-lien) találkozik Jennel ( (Csang Ce-ji)), (Jü) kormányzó ( (Fa Ceng-li)) lányával, akik látogatóban vannak (Tö) úrnál. Jen, akit akarata ellenére apja kiházasítani készül, inkább kalandokra vágyna, és irigyli (Su-lient) harcos életstílusa miatt. Az éjszaka során egy álarcos tolvaj belopózik (Tö) úr házába és ellopja a több száz éves kardot. (Li Mu-paj) és (Su-lien) (Jü) kormányzó házáig üldözik a tolvajt, ahol rájönnek, hogy Jáde Róka az, aki Jen szolgálójaként él a családnál évek óta. (Mu-paj) megismerkedik (Caj) felügyelővel ( (Tö Ming-vang)) és lányával, Mayjel (Li Li), akik Jáde Róka nyomában érkeztek Pekingbe. A bűnöző kihívja az apát, lányát és (Tö) úr szolgáját, (Po)t ( (Hszien Kao)) egy leszámolásra, végzetüket (Mu-paj) érkezése akadályozza meg. Amikor azonban megölhetné Rókát, az álarcos tolvaj ismét feltűnik és segítségére siet. Róka megöli (Caj) felügyelőt, mielőtt megszökik a helyszínről a tolvajjal, aki maga Jen, Jáde Róka tanítványa. Róka a küzdelmek során rájön, hogy Jen titokban tanulmányozta a (vutang) stílus titkos tekercseit is, és ezzel felülmúlta mestere tudását.
Éjjel Lo ( (Csang Csen)), egy sivatagi bandita betör Jen hálószobájába és arra kéri, szökjön meg vele. Korábban, amikor (Jü) kormányzó családjával a sivatagon keresztül utazott, Lo és emberei megtámadták őket és elrabolták Jent, majd Lo és Jen egymásba szerettek. Lo végül meggyőzte a lányt, hogy térjen vissza családjához. Együttlétük során elmesélt a lánynak egy legendát egy fiúról, aki leugrott a semmibe egy szikláról, hogy kívánsága beteljesüljön, és mivel szíve tiszta volt, nem halt meg. Lo ezúttal azért érkezett Jenhez, hogy megakadályozza az erőltetett házasságot, de Jen nem akar vele tartani. A szerelmes férfi ezért közbelép a házasságkötés idején és újra könyörög a lánynak. (Su-lien) és (Mu-paj) segíteni akar a párnak, megkérik Lot, hogy várjon Jenre a (Vutang-hegység)ben, ahol biztonságban lesz a lány dühös családjától. Jen megtudja (Su-lientől), hogy szerelme hova ment, és mérges szócsatájuk harcban végződik. Jen a Zöld Végzettel kezében tönkretesz mindent fegyvert, mellyel (Su-lien) próbálkozik, végül mégis a gyakorlottabb harcos győz és kardot fog Jen torkához. Ekkor érkezik (Mu-paj), aki egy bambuszerdőbe kergeti Jent. Párbajuk során (Mu-paj) felajánlja Jennek, hogy ha három mozdulattal vissza tudja venni kardját a lánytól, akkor Jen a tanítványa lesz. Azonban Jen visszautasítja ezt, mire (Li Mu-paj) a vízesésbe dobja a kardot. Jen azonnal utána ugrik, elkapja a kardot a víz alatt, és Jáde Róka menti ki a vízből. Róka egy barlangba viszi és elkábítja Jent, ahol (Mu-paj) és (Su-lien) rájuk talál. Küzdelmük során Róka egy mérgezett tüskével eltalálja (Mu-pajt), akinek azért sikerül megbosszulnia mestere halálát és megöli Jáde Rókát.
Jen elindul, hogy ellenmérget szerezzen (Mu-pajnak), aki közben felkészül a halálra. Utolsó leheletével bevallja szerelmét (Su-liennek) és éppen akkor hal meg karjaiban, mikor Jen visszatér az ellenméreggel. A Zöld Végzet végül visszakerül (Tö) úrhoz, Jen pedig a (Vutang-hegységbe) megy szerelméhez. Következő reggel Lo a szakadék szélén álló teraszon találja Jent. Ismét a régi legendáról beszélnek, és Jen megkéri Lot, hogy kívánjon valamit. Lo azt szeretné, hogy ők ketten újra együtt lehessenek a sivatagban, mire Jen leugrik a hatalmas szakadékba a felhők közé.
Szereplők [szerkesztés]
- Chow Yun-fat - (Mu-paj)
- Michelle Yeoh - (Jü Su-lien)
- (Csang Ce-ji) - Jen
- (Cseng Pej-pej) - Jáde Róka
- (Csang Csen) - Lo (Fekete Felhő)
- (Fa Ceng-li) - (Jü) kormányzó
- Sihung Lung - (Tö) úr
Előkészületek [szerkesztés]
Alapmű [szerkesztés]
A film alapja (Vang Tu-lu) öt részes Crane Iron Pentalogy (鶴鐵系列) című művének negyedik, Tigris és sárkány (臥虎藏龍) című része. (Tu-lu) a (vu-hszia, wuxia) sorozatot 1938 és 1942 között írta, mely négy generáció (juhszia), vagyis kínai vándorló lovag történetét meséli el.[4]
(Tu-lu) regénye, melyet a második világháború előtt írt, Thaiföldön a betiltott könyvek között volt sokáig. Emiatt Ang Lee csak 1994-ben jutott hozzá először, hogy elolvassa. Már akkor tudta, hogy ebből filmet szeretne készíteni, de csak három filmjével később kapott zöld utat hozzá.[5]
A film angol címe (Guggoló tigris, rejtőző sárkány) az eredeti kínai cím ( (Vo hu cang lung)) közvetlen fordítása. A címnek kettős jelentése van. Egyrészt ez egy ismert kínai mondás, amit olyan helyekre vagy helyzetekre alkalmaznak, ahol sok felfedezetlen tehetséges ember és megbúvó erő rejtőzik. Másrészt a cím az adaptáció alapjául szolgáló regény két főszereplőjének nevéből származik. Jen neve (Jü Csiao-lung), ahol a kínai (lung) szó sárkányt jelent, míg Lo neve (Lo Hsziao-hu), ahol pedig a kínai hu szó a tigrist jelenti.[6]
Szereplőválogatás [szerkesztés]
Amikor a film forgatókönyve készen volt, több különböző lehetőséget is figyelembe vettek a szerepek kiosztásával kapcsolatban. Jet Li volt az első jelölt a főszerepre, ám ő visszautasította. Azzal indokolta döntését, hogy megígérte feleségének, nem forgat, míg gyermekük meg nem születik.[7] Mivel abban az időben Chow Yun-fat volt a következő legnagyobb mozisztár Ázsiában, a szerepet ő kapta meg.[8] Chow korábban azt mondta, nem fog történelmi műben játszani, nem fogja kopaszra nyíratni a fejét és lófarkat viselni. Aztán Ang Lee megmutatta neki a forgatókönyvet, és mégis elvállalta (Li Mu-paj) szerepét. Ang Lee szerencsésnek mondta magát, amiért Chow lett a főszereplő.[8] A főszereplő cseréje miatt az akciójeleneteket egyszerűsítették, viszont a szereplő jellemét gazdagították.[9]
Ang Lee-nek (Csang Ji-mou) rendező ajánlotta (Csang Ce-ji)t, akivel a fiatal színésznő több alkalommal dolgozott együtt. Ang Lee eredetileg (Su Csi) hongkongi sztárt akarta a szerepre, de (Su) úgy vélte, túl sokat kellene edzenie, ezért kapta Jen szerepét végül (Csang), aki azelőtt éveken át intenzíven edzett táncosként.[10] A színésznőnek a harcművészetek mellett a klasszikus viselkedésmódot és mozgáskultúrát, kalligráfiát, etikettet és a hangképzést is el kellett sajátítania a felvételek idején.[11]
Michelle Yeoh-nak 1998-ban vetette föl Ang Lee, hogy el akarja készíteni 1995-ös Értelem és érzelem című filmjének harcművészeti változatát, és Yeoh-t tökéletesnek vélte a szerepre, aki egyből el is fogadta az ajánlatot.[12] Yeoh saját bevallása alapján tizenöt éve várta, hogy együtt játszhasson Chow Yun-fattel.[13] A színésznő dolga annyiban is nehezebb volt, hogy mivel nem beszéli a mandarin nyelvet, és nem tudja olvasni a kínai írást, a szövegét kiejtés szerint kellett megtanulnia a pinjin átírás alapján.[6][14]
Forgatás [szerkesztés]
Bár az Oscar-díjat Tajvan kapta a Legjobb idegen nyelvű film kategóriában, a Tigris és sárkány valójában nemzetközi koprodukcióban készült négy nemzet filmtársaságainak részvételével. A filmet a kínai China Film Co-Production Corporation, az amerikai Columbia Pictures Film Production Asia, Sony Pictures Classics és Good Machine, a hongkongi EDKO Film, és a tajvani Zoom Hunt International Productions Company, Ltd filmgyártó társaságok alkották meg, valamint a United China Vision és Asia Union Film & Entertainment Ltd., melyeket kizárólag ennek a filmnek az elkészítésére hoztak létre. A filmet Pekingben készítették olyan külső forgatási helyszínekkel, mint a kínai (Anhuj), (Hopej), (Csiangszu) és Hszincsiang tartományok.[6] A külső helyszíneken öt hónapot át tartott a forgatás,[11] ezt négy hónapnyi utómunkálat követte.[15]
Ang Lee egy interjúban elmondta, hogy a forgatás nagyon rosszul indult. „A felvételeket a Góbi-sivatagban kezdtük. Aznap éjjel a stáb eltévedt a sivatagban reggel hét óráig... A második jelenet után egy homokvihar jött.”[16] Később Michelle Yeoh térdsérülése miatt kellett a színésznőnek egy hónapot kihagynia a munkából. Hónapokon át megfeszített erővel dolgoztak, Ang Lee úgy nyilatkozott, a végén már arra sem volt energiája, hogy boldog legyen.[16]
A küzdelmi jelenetek során (Jüan Ho-ping) drótkötelek segítségével alkotott gyönyörű jeleneteket. Chow Yun-fat és (Csang Ce-ji) bambuszerdő tetején vívott harcának kivitelezését kezdetben (Jüanon) kívül senki nem tartotta lehetségesnek. Végül a drótköteles technika bevált, 20-30 technikus segített lentről a színészeket megfelelően mozgatni a levegőben.[16] Ang Lee és (Jüan Ho-ping) jól kiegészítették egymást. Némely jelenetek esetén Lee mondta azt, hogy nem hajlandó megcsinálni (Jüan) ötleteit, néha pedig (Jüannak) kellett visszarántania a rendezőt a földre, hogy fizikai képtelenség megvalósítani, amit kitalált.[9] A felvételekkel töltött napok nagyjából 80%-a csak a küzdelmi jelenetekkel telt, a 120 perces filmből 30 percet tesznek ki ezek a jelenetek.[5]
Peter Pau, a film operatőre, aki a filmben végzett munkájáért végül hét díjjelölést kapott és kilenc díjat nyert meg – köztük a Hong Kong Film Awards és az Oscar-díjat is –, csak a harmadik választottja volt Ang Lee-nek. (Ku Csang-vej) és Christopher Doyle helyett, akik már több, szintén díjnyertes filmben dolgoztak Lee-nek, a producerek aggodalma miatt választották Pau-t, mert a két korábbi jelöltnek nem volt tapasztalata a küzdelmi jelenetek forgatása terén.[15] Felkérése után Pau több helyszínt bejárt, hogy a megfelelő felvételeket készíthessék el, végül még ő segédkezett az utómunkálatok során is a felvételek véglegesítésében, mert nem volt több pénz még egy különleges effektusokért felelős technikusra. A legnehezebb a drótkötelek digitális eltávolítása volt, főként a bambuszerdős akciójeleneteknél.[15]
Fogadtatás [szerkesztés]
A Tigris és sárkány a bemutatását követően 2000 és 2002 között megnyert négy Oscar-díjat, valamint további 75 díjat és 91 jelölést mondhatott magáénak.[17] Csak az Egyesült Államokban 128 millió dolláros bevételt ért el,[2] ebből a nyitó hétvégén több mint 660 000 dollárt mindössze 16 filmszínházból,[1] mely meghaladta bármely korábbi idegen nyelvű film eredményét.[5] A produkció Észak-Amerikában máig vezeti a legsikeresebb nem angol nyelvű filmek listáját.[18] Világszinten 213,5 millió dollárt ért el.[1]
A film nagyon jó visszajelzéseket kapott a nyugati világból. A Rotten Tomatoes filmkritikákat gyűjtő weboldalon 97%-ra értékelték,[19] a hasonló típusú Metacritic oldalon pedig 100-ból 93 pontot kapott.[20] Az Empire magazin 2008-as listáján 497. helyezést kapott a Minden idők 500 legjobb filmje között,[21], 2010-ben pedig a nem angol nyelvű filmek százas listáján 66. helyezést ért el.[22] Az IMDb felhasználóinak szavazásán a Top 250 film között a 239. helyen áll.[23]
A Filmvilág kritikusa elismerően nyilatkozik a szereplőkről, azonban úgy véli, Ang Lee képtelen volt egységes történetbe foglalni az epizódokat, a film közepébe iktatott visszapillantások, közjátékok rontották az összképet.[24] A mozinet.hu cikke teljes mértékben negatívan értékelte a világ által elismert filmet. A kritika írója Ang Lee minőségileg egyik legmegkérdőjelezhetőbb munkájának minősítette a produkciót, mind a történetet, mind szereplők wire-fu technika által biztosított repüléssel tarkított küzdelmeit.[25] A kínai nemzetiségű nézők többségét zavarta a szereplők akcentusa. Sem a kantonit beszélő Chow, sem a Malajziában felnőtt Michelle Yeoh nem beszéli a mandarint anyanyelvi szinten. Mind a négy főszereplő más akcentussal beszéli a kínait: Chow kantoni, Yeoh malajziai, (Csang Csen) tajvani, (Csang Ce-ji) pedig pekingi akcentussal. Yeoh egy interjúban erre így reagált: „Az általam alakított szereplő Pekingen kívül élt, így nem is kell, hogy pekingi akcentusa legyen.”[26] A filmkritikusok jellemzően pozitív értékelése mellett a nézői visszajelzések vegyesebbek voltak, a Metacritic oldalán összesítve tízből hét pontra értékelték a filmet. A kevesebb pontszámot adó amerikai nézők a feliratozást, a szereplők „repkedését” vagy a nem túl mozgalmas cselekményt bírálták.[27]
A film nagy népszerűséget hozott a kínai (vu-hszia) filmeknek a nyugati világban, ahol azelőtt alig ismerték a műfajt, ez olyan filmeknek jelentett további reklámot, mint A repülő tőrök klánja és a Hős. (Csang Ce-ji) karrierjében áttörés volt a szerep. Egy interjúban azt állította, az olyan filmek miatt, mint a Tigris és sárkány, a Hős és az Egy gésa emlékiratai, az Egyesült Államokban és Európában is megnőtt az érdeklődés a kínai filmek iránt.[28]
A filmtett.ro kritikusa szerint Ang Lee nagyszerűen oldotta meg azt a feladatot, hogy egyesítette a szerelmi történetet, a drámát, a harcművészeti filmet, a krimivonalat és a fejlődéstörténetet.[29] „Minden kép gyönyörködteti a szemet. Hihetetlen jó beállítások, gyönyörű színek és szereplők jellemzik a képi világot. ” - írja az azsiafilm.hu.[30] A Népszabadság kritikusa olyan jelzőkkel illeti a filmet, mint a „szépség reprodukálhatatlan formája”, „hihetetlenül kifinomult és mesterien megszerkesztett mű,” vagy mint egy „tündérmese és hitvallás”.[31]
Jami Bernard kritikájában azt írja, „a Mátrix gyerekeknek való Ang Lee elbűvölő Tigris és sárkányához képest... szép film, szenvedélyes és humoros. Mindaz, amiért moziba járunk.”[32] A New York Post szerint sosem láttunk még ilyen filmet, mert sosem volt még ilyen film. A cikkíró úgy véli, mindhárom főszereplő - különösen az érzelmi középpontban álló Yeoh - az előadó művészet olyan árnyalatát mutatja, melyet sosem várnánk egy harcművészeti filmtől.[33] Az Entertainment Weekly cikke szerint „a küzdelmi jelenetek lélegzetelállítóak...a történet szárnyaló és romantikus, vad és békés, feminista és merész, az év egyik legjobb filmje.”[34]. Kenneth Turan a Los Angeles Times cikkében gyönyörű harcművészeti románcként jellemzi, ahol meglepő harci és szenvedélyes, de idealista szerelmi jelenetek váltják egymást.[35] Számos cikk dicséri mind a zeneszerző, (Tan Tun), illetve a harci jelenetek tervezője, (Jüan Ho-ping) munkáját.[36][37] Chow Yun-fat, Michelle Yeoh és a szereplők többsége nem az érzelmi, hanem inkább a harcművészeti stílusú szerepeikről volt ismert. Ennek és (Jüan Ho-ping) munkájának is köszönhető, hogy a küzdelmi jelenetek energikusak, fürgék, gyorsak.[38]
Filmzene [szerkesztés]
A Tigris és sárkány azonos című filmzenéjét 2000-ben jelentette meg a Sony Classical Records. Zeneszerzője (Tan Tun), előadói a Shanghai Symphony Orchestra, a Shanghai National Orchestra és a Shanghai Percussion Ensemble, valamint tartalmaz néhány cselló szólót Yo-Yo Ma előadásában. Az utolsó, A Love Before Time című számot Coco Lee adja elő. (Tan Tun) egy versenyművet is írt a filmzenéből csellóra és zenekarra Crouching Tiger Concerto címmel.[39]
A zene megírásakor (Tan Tun) olyan filmzenét igyekezett megalkotni, mellyel reprezentálni tudja a film többnemzetiségűségét és sokoldalúságát. Ennek érdekében vegyítette a tradicionális kínai hangszerek használatát Yo-Yo Ma csellójátékával, a kínai hagyományokból és a nyugati zenekari tradíciókból, az ethnóból és a popból egyaránt merít.[11] A romantikus témák felkavaróak, de nem manipulatívak, és emlékezetesek, mégsem ismétlődőek. A küzdelmi jelenetekhez írt zeneszámok hatásosak, és más amerikai filmektől eltérően (Tan Tun) nem törekedett arra, hogy a közönséget disszonáns és feszültséget keltő zenével árassza el.[40] Az Allmusic.com kritikája szerint a filmzene egyetlen gyenge pontja a vége főcím alatt futó A Love Before Time című dal Coco Lee előadásában. A dal túl nyilvánvalóan próbálja a nagy sikerű Titanic film My Heart Will Go On című betétdalát (Céline Dion) másolni, ami a kritika írója szerint egy dühítő reklámfogás egy ilyen gyönyörű film befejezéséhez.[40]
A film A Love Before Time című dalát jelölték Oscar-díjra a legjobb betétdal kategóriában. A legjobb filmzene kategóriában megnyerte az Oscart, a BAFTA-díjat, a Chicago Film Critics Association Awardot, a Los Angeles Film Critics Association Awardot, valamint jelölést kapott a Golden-Globe díjra, melyet végül a Gladiátor című film zenéje nyert meg.[41]
A (vu-hszia) műfaj a filmben [szerkesztés]
A Tigris és sárkány a nyugati nézők számára újszerű, de az ázsiai moziba járóknak nem ismeretlen a (vu-hszia) műfaja. A '60-as évek végén, '70-es évek elején az ázsiai nézők olyan kardcsörgető hősök és hősnők klasszikusain nőttek föl, mint a Golden Swallow vagy az A Touch of Zen. A Tigris és sárkány egyes beállításaiban is tükröződnek ezen filmek jelenetei, mint például Jen küzdelme az ivóban ülők ellen vagy a bambuszerdőben folyó harc.[9] Ang Lee remélte, hogy sikerül összeolvasztania, nem pedig összeütköztetnie a mozgás keleti eleganciáját az előadás nyugati intenzitásával, a hongkongi kungfu-filmek következetességét a britek viselkedésre fordított aprólékos figyelmével.[9] A (vu-hszia) cselekménye gyakran tartalmazza a társadalmi hűség és a személyes vágyak közötti belső harcot, mint ahogy a filmben (Li Mu-paj) is előtérbe helyezi mestere halálának megbosszulását, így nem vonulhat még vissza a harcos élettől, hogy (Su-liennel) élhessen. A (vuhsziák) egyik központi témája minden esetben a kard, ebben a filmben a Zöld Végzet, mely az események mozgatórugója. A műfaj az erő, romantika és erkölcsi kötelesség látomása volt, amit a Tigris és sárkányban (Li Mu-Paj) és (Jü Su-lien) testesít meg.[42] Sok (vu-hszia) műben az író túlzásba viszi a (vu), vagyis a küzdelmi témát, a (hszia), vagyis a lovagiasság kárára. Erre a (vu-hszia) filmre ez nem jellemző, erőteljes hangsúlya van a becsületnek, a bajtársiasságnak, a társadalmi felelősségnek is.[43]
Hatása [szerkesztés]
A film nemzetközi sikere mellett jelentős hatást gyakorolt a kínai filmiparra. Az 1997-es ázsiai gazdasági válság után nem volt túl nagy érdeklődés a kosztümös történelmi filmek iránt. 1997 és 2000 között az egyetlen kosztümös eposz Chen Kaige A császár és a gyilkos című filmje volt. A nagy költségvetésű eposzok túl nagy üzleti kockázatot jelentettek a forgalmazók számára, kevés vagy szinte semmi eséllyel a megtérülésre. A Tigris és sárkány 17 millió dolláros gyártási költségét sokszorosan túlszárnyalta a bevétele, így a nagyobb kínai rendezőkben felélesztette a befektetési kedvet a hasonló történelmi eposzok iránt.[44] 2000 után számos mozifilm készült, melyek megkísérelték Ang Lee sikerfilmjét másolni, azonban csak a 2002-ben bemutatott Hős volt képes megközelíteni a Tigris és sárkányt.[45]
Egyéb megjelenés [szerkesztés]
Televíziós sorozat és új film [szerkesztés]
Az eredeti regény alapján 2001-ben készült egy tajvani televíziós sorozat is.[46] Ezután 2004-ben egy újabb, csak DVD-re kiadott film készült Új tigris és sárkány címmel. A 228 perces változat kb. másfél órával hosszabb a Tigris és sárkánynál, jóval részletesebben követi (Vang Tu-lu) regényének eseményeit. Az új film a Tigris és sárkány nemzetközi sikeréhez képest jóval negatívabb fogadtatást kapott, melynek oka lehetett az alacsony költségvetés, illetve a kritikák szerint a minőség és a megfelelő rendezés hiánya. Pozitív tulajdonsága az eredeti regényhez való történeti hűsége. Az IGN kritikusa bírálta mind a színészeket, mind a küzdelmi jeleneteket, azok technikai kivitelezését és a hanghatásokat is.[47]
Videojáték [szerkesztés]
Észak-Amerikában és Európában 2003-ban, Japánban 2004-ben jelent meg a Tigris és sárkány videojáték, fejlesztője a LightWeight, forgalmazója az Ubisoft.[48] A játék PlayStation 2, X-Box és Game Boy Advance platformokra jelent meg.[49] Fogadtatása nem volt túl pozitív, a kritikusok legjobb esetben is közepes pontszámokkal értékelték.[50]
Képregény [szerkesztés]
Azonos címmel adta ki Hongkongban a Hong Kong Comics Ltd. képregénykiadó, Amerikában a ComicsOne ázsiai képregényekkel foglalkozó képregénykiadó 2002 és 2005 között a tizenkét részes képregénysorozatot, melyet Andy Seto írt és rajzolt.[51][52]
A párbeszédek írója, So Man Sing Pekingbe utazott helyszíneket felfedezni, melyek a képkockák valósághűbb megrajzolásában segítettek, és (Vang Tu-lu) pekingi családtagjaitól is kapott segítséget Seto. Az előkészületek majd egy évet vettek igénybe a jogok megszerzésétől a képregény tényleges munkálatainak megkezdéséig, mely így tovább tartott, mint Seto addigi bármely más műve esetén.[53]
Források [szerkesztés]
- ^ a b c d 'Crouching Tiger, Hidden Dragon' (angol nyelven). Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2010. július 31.)
- ^ a b 'Ang Lee' (angol nyelven). superiorpics.com. (Hozzáférés: 2010. augusztus 17.)
- ↑ Kilday, Gregg: 'Top 10 sleeper movie hits of the decade' (angol nyelven). hollywoodreporter.com, 2009. december 28. (Hozzáférés: 2010. augusztus 17.)
- ↑ 'Crouching Tiger, Hidden Dragon Crane - Iron Pentalogy' (angol nyelven). michelleyeoh.info. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
- ^ a b c 'Crouching Tiger, Hidden Dragon' (angol nyelven). mooviees.com. (Hozzáférés: 2010. szeptember 14.)
- ^ a b c 'Crouching Tiger, Hidden Dragon Production Facts' (angol nyelven). michelleyeoh.info. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.)
- ↑ Jet Li Interview Transcript. CNN, 2003. január 29. (Hozzáférés: 2010. szeptember 6.)
- ^ a b 'Ang Lee and James Schamus' (angol nyelven). Guardian, 2000. november 7. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.)
- ^ a b c d Corliss, Richard: 'Martial Masterpiece' (angol nyelven). Time Asia, 2000. július 10. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
- ↑ 'Zhang Ziyi biography' (angol nyelven). helloziyi.us. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.)
- ^ a b c 'Tigris és sárkány - Produkció' (magyar nyelven). intercom.hu. (Hozzáférés: 2010. szeptember 11.)
- ↑ Reid, Craig: 'CROUCHING TIGER, HIDDEN DRAGON: Michelle Yeoh, Part 1' (angol nyelven). mania.com, 2000. december 21. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.)
- ↑ Short, Stephen: 'It's Emotional and Dramatic' (angol nyelven). Time Asia. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
- ↑ Corliss, Richard: 'Back to China' (angol nyelven). Time, 1999. november 29. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
- ^ a b c Calhoun, John: 'Crouching Tiger, Hidden Dragon: Behind the scenes with DP Peter Pau' (angol nyelven). livedesignonline.com, 2001. március 22. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.)
- ^ a b c Corliss, Richard: 'Year of the Tiger' (angol nyelven). Time Asia, 2000. december 3. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
- ↑ 'Crouching Tiger, Hidden Dragon (2000)' (angol nyelven). IMDb. (Hozzáférés: 2010. augusztus 11.)
- ↑ Foreign Language. Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2010. augusztus 6.)
- ↑ 'Crouching Tiger, Hidden Dragon (Wo hu cang long) (2000)' (angol nyelven). Rotten Tomatoes. (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.)
- ↑ 'Crouching Tiger, Hidden Dragon' (angol nyelven). Metacritic. (Hozzáférés: 2010. augusztus 25.)
- ↑ 'The 500 Greatest Movies of AllTime' (angol nyelven). empireonline.com, 2008. (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.)
- ↑ 'The 100 Best Films Of World Cinema The greatest films not in the English language...' (angol nyelven). empireonline.com, 2010. (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.)
- ↑ 'IMDb Top 250' (angol nyelven). IMDb. (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.)
- ↑ Varró, Attila (2001. március). „Tigris és sárkány” (magyar nyelven). Filmvilág XLIV (3). Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 11.
- ↑ Kárpáti, György: 'Tigris és sárkány' (magyar nyelven). mozinet.hu. (Hozzáférés: 2010. szeptember 11.)
- ↑ Reid, Craig: 'Crouching Tigress: Michelle Yeoh, Part 2' (angol nyelven). mania.com, 2000. december 28. (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.)
- ↑ 'Crouching Tiger, Hidden Dragon - User reviews' (angol nyelven). Metacritic. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
- ↑ Gouli, Mao: 'Interview with Ziyi at the Venice Film Festival' (angol nyelven). helloziyi.us, 2006. szeptember 3. (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.)
- ↑ Barnabás, Németh: 'A Jáde Róka és az arany szobrocska' (magyar nyelven). filmtett.ro, 2009. május 19. (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.)
- ↑ 'Tigris és Sárkány (Crouching Tiger, Hidden Dragon) (2000)'. azsiafilm.hu, 2006. április 22. (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.)
- ↑ Orsós, László Jakab: 'Hazádnak rendületlenül...' (magyar nyelven). Népszabadság, 2001. március 23. (Hozzáférés: 2010. szeptember 11.)
- ↑ Bernard, Jami: 'FIST-CLASS 'TIGER/DRAGON (angol nyelven). Daily News, 2000. december 8. (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.)
- ↑ Foreman, Jonathan: 'FROM CHINA WITH LOVE ; MARTIAL ARTS EPIC IS A WINNER IN ANY LANGUAGE' (angol nyelven). New York Post, 2000. december 8. (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.)
- ↑ Schwarzbaum, Lisa: 'Crouching Tiger, Hidden Dragon (2000)' (angol nyelven). Entertainment Weekly, 2000. december 8. (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.)
- ↑ What Women Flip Over' (angol nyelven). Los Angeles Times, 2000. december 15. (Hozzáférés: 0210. szeptember 5.)
- ↑ Howe, Desson: 'Keep Your Eye on the 'Tiger' ' (angol nyelven). Washington Post, 2000. december 22. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
- ↑ Zahed, Ramin: 'Crouching Tiger, Hidden Dragon' (angol nyelven). Variety, 2000. december 11. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
- ↑ Cannon, Damian: 'Wo hu zang long (2000)' (angol nyelven). film.u-net.com. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.)
- ↑ 'Crouching Tiger Concerto, Tan Dun' (angol nyelven). schirmer.com. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.)
- ^ a b Cater, Evan: 'Crouching Tiger, Hidden Dragon - Review' (angol nyelven). Allmusic.com. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
- ↑ 'Crouching Tiger, Hidden Dragon - Awards' (angol nyelven). IMDb. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
- ↑ Bordwell, David: 'HK Martial Arts Cinema' (angol nyelven). member.tripod.com. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
- ↑ 'Regarding Wuxia' (angol nyelven). csc.ziyi.org. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.)
- ↑ 'Three Views On Chinese Movies In The 2000s: Part I' (angol nyelven). lovehkfilm.com, 2010. január 6. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
- ↑ Pradeep, Sebastian: 'Celluloid poems on the Wuxia tradition' (angol nyelven). hinduonnet.com, 2003. március 28. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
- ↑ 'Crouching Tiger, Hidden Dragon' (angol nyelven). spcnet.tv. (Hozzáférés: 2010. augusztus 16.)
- ↑ Patrizio, Andy: 'New Crouching Tiger, Hidden Dragon' (angol nyelven). IGN, 2004. június 28. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
- ↑ 'Az Ubisoftnál a Crouching Tiger, Hidden Dragon film joga' (magyar nyelven). pcdome.hu, 2001. május 19. (Hozzáférés: 2010. szeptember 11.)
- ↑ 'Crouching Tiger, Hidden Dragon' (angol nyelven). mobygames.com. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
- ↑ 'Crouching Tiger, Hidden Dragon Reviews' (angol nyelven). Gamespot.com. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
- ↑ 'Crouching Tiger, Hidden Dragon Crane - Iron Pentalogy' (angol nyelven). michelleyeoh.info. (Hozzáférés: 2010. augusztus 17.)
- ↑ 'Crouching Tiger Hidden Dragon (2002)' (angol nyelven). Comic Book Database. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
- ↑ Seto, Andy. Crouching Tiger, Hidden Dragon Vol. 1. (angol nyelven). ComicsOne, 91.o. o (2002). ISBN 1-58899-999-8
További információk [szerkesztés]
- Hivatalos weboldal
- Tigris és sárkány (film) az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Tigris és sárkány a PORT.hu-n
|
|||||||||||||||||

