Redl ezredes (film)
| Redl ezredes | |
| Rendező | Szabó István |
| Producer | Manfred Durniok |
| Forgatókönyvíró | Dobai Péter Szabó István |
| Főszerepben | Klaus-Maria Brandauer |
| Zene | Tamássy Zdenkó, Johann Strauss, Frédéric Chopin, Liszt Ferenc, Robert Schumann |
| Operatőr | Koltai Lajos |
| Vágó | Csákány Zsuzsa |
| Hangmérnök | Fék György |
| Jelmeztervező | Peter Pabst |
| Gyártás | |
| Gyártó | Objektív Stúdió, Manfred Durniok Production für Film und Fernsehen, az ORF, a ZDF és a MOKÉP közreműködésével |
| Gyártásvezető | Óvári Lajos |
| Ország | |
| Nyelv | magyar |
| Időtartam | 167 perc |
| Forgalmazás | |
| Bemutató | |
| Külső hivatkozások | |
| IMDb-adatlap |
|
A Redl ezredes színes, 167 perces, 1985-ben bemutatott magyar–német–osztrák-jugoszláv filmdráma. Rendezője és Dobai Péterrel közösen a forgatókönyv írója Szabó István.
A film Alfred Redl, az egyszerű rutén vasutascsalád gyermekéből a Osztrák–Magyar Monarchia kémelhárítási főnökévé emelkedett katonatiszt életútját mutatja be a 19–20. század fordulóján és az I. világháború előestéjén. Redl ezredes valóban létezett személy, de a film nem róla és föltételezett árulásáról szól. Az alkotók már a főcímben közlik a nézővel: „Munkánkat John Osborne A Patriot for Me című színműve és századunk [a 20. század] történelmi eseményei inspirálták… A szereplő személyek minden cselekedete a fantázia terméke.”
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A gyermek Redl kadétiskolába kerül, ott barátságot köt a magyar főnemesi származású Kubinyi Kristóffal. A család vendégül látja, és ő próbál beilleszkedni az előkelő környezetbe. Utóbb Kristóf nővérével, Katalinnal is szoros kapcsolatba kerül. A kadétiskolában a monarchia és a császár feltétlen tiszteletére nevelik. Redl igyekvő, tehetséges, és minthogy alacsony sorból való, kiszolgáltatott is. Már gyerekként kisebb árulásra is kényszerül. Apja temetésére hazautazhatna, de inkább az iskolában marad és a császár névnapjának ünnepén vesz részt.
Családját, származását igyekszik elfelejteni. Egyik feljebbvalója mondja neki később, dicséretképpen: – Ügyes kis parasztgyerek maga, Redl! – Karrierje csúcsán majd Redl ezredes is ugyanezekkel a szavakkal dicséri és egyben alázza meg egyik beosztottját.
Az iskola után a katonaélet békében zajló mindennapjai következnek. Redl vezérlőelve végig a császár, a monarchia kételyektől mentes szolgálata. Egy erdei kikocsizáskor véletlenül megpillantja a császárt; rajongva, csillogó szemekkel néz utána. Barátjával, a férfiasságáért talán csodált, talán benne vonzódást ébresztő Kubinyi Kristóffal többször is szembe kerül. Redl a császár odaadó híve, de Kristófnak fenntartásai vannak: mint családi hagyományaira büszke arisztokrata nem felejtette el 1849-et és az aradi vértanúkat. Redl elítéli a tisztek részegeskedését, Kubinyi elfogadja, mert tudja az okát: nem hisznek abban, amit szolgálnak. Redl még barátjától sem „tűri el” az ilyen beszédeket, inkább kitér előlük. Ő nem a részegségbe, hanem előre: a feltétlen hitbe menekül. Egy beszélgetés alkalmával Schorm hadnagy barátian figyelmezteti: – Túl sokat akarsz teljesíteni. – Mi mást tehetnék?! – kérdez vissza Redl.
A repülőgépekről a tiszteknek előadást tartó szakembert, aki az ottani egység gépeit is megnézte, bizonyítékok nélkül kémkedéssel gyanúsítja és letartóztatja. Ezért előléptetik, később karrierjének csúcsán vezérkari tiszt, a kémelhárítás főnöke lesz. Redl már bajtársa, Schorm hadnagy perbe fogásában is segédkezik, majd magának kell ilyen pert kreálnia, jelentéseket írnia, megbízhatatlan személyeket találnia. A trónörökösnek – a filmben a hatalom kizárólagos képviselőjeként – egy minél nagyobb botrányt keltő leleplezés, konstruált per jönne jól, „valami merénylet kell, hogy háború lehessen, korlátozott megtorlás, mert a monarchiát csak az mentheti meg a teljes széthullástól”. A trónörökös ötleteket kér, és a kémfőnök Redl elhűlve érti meg, hogy ő maga a kiszemelt áldozat. Nem csak azért, mert épp az ő odaadó szolgálata közismert, hanem azért is, mert ő nem német, nem magyar, nem is zsidó: ő rutén.
„A monarchia érdekében” tehát Redlnek segítenie kell saját maga ellen bizonyítékokat találni, – ebben homoszexuális hajlamát is felhasználják. Miután „hazaárulására” fény derül, öngyilkosságra kényszerítik. Az öngyilkos fegyver átadásával pedig a trónörökös éppen Kubinyit bízza meg, mert az ellentmondani merészelt és korábbi barátját menteni próbálta.
Szereplők [szerkesztés]
- Klaus-Maria Brandauer (Alfred Redl)
- Hans Christian Blech (von Roden ezredes)
- Armin Mueller-Stahl (A trónörökös)
- Gudrun Landgrebe (Kubinyi Katalin)
- Jan Niklas (Kubinyi Kristóf)
- Mensáros László (Ruzitska ezredes)
- Bálint András (Sonnenschein doktor)
- Gálffi László (Alfredo Velocchio)
- Udvaros Dorottya (Klarissza)
- Eperjes Károly (Schorm hadnagy)
- Rátonyi Róbert (Ulmann báró)
- Svidrony Gábor (A kisfiú Redl)
- Szabó Éva (Redl anyja)
- Major Tamás (Kubinyi nagypapa)
- Benkő Gyula (Feldhauer ezredes)
- Andorai Péter (Az őrnagy)
A szereplők között több televíziós és filmes alkotó is feltűnik, például: Gazdag Gyula (Erlich főhadnagy); Andor Tamás, Dömölky János, Horváth Ádám, Simó Sándor, Zolnay Pál, Félix László (vezérkari tisztek); továbbá Can Togay, Sándor Pál.
Díjak [szerkesztés]
- 1985: Magyar Játékfilmszemle: a társadalmi zsűri fődíja, a szakmai zsűri operatőri, forgatókönyvírói, díszlettervezői és hangmérnöki díja
- 1985: A Német Kritikusok Díja az év legjobb filmjének és Klaus-Maria Brandauernek a legjobb férfi alakításért
- 1985: Cannes-i Nemzetközi Fimfesztivál: a zsűri díja
- 1985: Sopot: a legjobb férfi alakítás díja Klaus-Maria Brandauernek
- 1985: Valladolid: különdíj
- 1985: Rueil Malmaison: Ezüst Sas díj
- 1985: Róma: Visconti-díj Szabó Istvánnak, életművéért
- 1986: Magyar Filmkritikusok Díja a legjobb férfi alakításért Eperjes Károlynak
- 1986: Hollywood: Oscar-díjra jelölés a legjobb külföldi film kategóriában
- 1986: Golden Globe-díjra jelölve a legjobb külföldi film kategóriában
- 1986: A Brit Film- és Tv Akadémia díja az év legjobb külföldi filmjének (BAFTA-díj)
- 1987: Varsó: Arany Filmszalag díj az 1986-ban bemutatott legjobb külföldi filmnek
Források [szerkesztés]
- Marx József. Szabó István (Filmek és sorsok). Budapest: Vince Kiadó, 284–299. o. ISBN 963-9192-46-2 (2002)
- Létay Vera (1985.). Mephisto ezredes. Filmvilág (3. szám). Hozzáférés ideje: 2011. május 29.
- Kelecsényi László: Redl ezredes (1984). Filmhu, 2006. szeptember 28. (Hozzáférés: 2011. május 23.)
- Redl ezredes az Internet Movie Database-ben (angolul)

