Wire-fu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az egyik leghíresebb wire-fu jelenet a Mátrix című filmből (a képen Carrie-Anne Moss; Yuen Woo-ping koreográfiája)
Jet Lit számos kritika érte a drótkötélhasználat miatt.[1][2]

A wire-fu a harcművészeti filmek egyik alfaja. A szóösszetétel az angol wire (drót) és a kínai kungfu szóból származik. Az olyan harcművészeti filmeket jelölik vele, amelyben a harci jeleneteknél drótkötél segítségével emelik meg a színészeket, hogy könnyebben végezhessenek akrobatikus mutatványokat vagy éppen emberfeletti képességeket mutathassanak (például repüljenek). A vu-hszia-filmek is ebbe a műfajba sorolhatóak.

A Word Spy szerint az 1990-es évekbeli Jet Li-filmekből került át a köztudatba a jelenség, és nyugaton 1997-ben használták először ezt a kifejezést az újságírók. A technikát előszeretettel alkalmazza Tsui Hark hongkongi rendező, valamint Yuen Woo-ping harckoreográfus, aki többek között a Mátrix-trilógiában és a Kill Billben is ezt a technikát alkalmazta.

Wire-fu filmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Romeo Must Die. Montreal Film Journal. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
  2. Romeo Must Die. Film Blather. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)