Csang Ji-mou

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csang Ji-mou
ZhangYimou-Hawaii.JPG
Csang Ji-mou a 2005-ös Hawaii Nemzetközi Filmfesztiválon
Született 1951november 14. (63 éves)

Hszien, Sanhszi,  Kína
Nemzetisége kínai
Házastársa Hua Hszie
Foglalkozása filmrendező, producer, színész, operatőr, forgatókönyvíró

Csang Ji-mou az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Zhang Yimou (hagyományos kínai: 張藝謀, egyszerűsített kínai: 张艺谋, pinjin: Zhāng Yìmóu /Hanganyag kiejtése?*/, magyaros átírással, Csang Ji-mou; 1951. november 14.;[1][2] más források szerint 1950[3]) kínai filmrendező, producer, színész, forgatókönyvíró, korábban operatőr.[4] Első filmjét 1987-ben rendezte Vörös cirokmező címmel.[5]

Csang volt az első kínai filmes, akit Oscar-díjra jelöltek,[6] 1990-ben a Ju Dou, 1991-ben pedig A vörös lámpások című filmjéért, de számos más nemzetközi díjjal is kitüntették, többek között a Cannes-i fesztivál Nagydíjával, BAFTA-díjjal és Arany Medve-díjjal.[7]

Nemzetközileg legismertebb filmjei közé tartozik a Hős és a A repülő tőrök klánja című vuhsziák, valamint a grandiózus Aranyvirág átka.

Gyermek- és fiatalkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csang Kína Sanhszi tartományának székhelyén, Hszi'an városában született, bőrgyógyász édesapja a kínai polgárháború idején Csang Kaj-sek alatt szolgált a Kuomintang hardseregének egyik tisztjeként. Emiatt Csangnak sok nehézséggel kellett megküzdenie pályafutása kezdetén.[8][3]

Az 1960-as és '70-es évek kulturális forradalma idején Csang otthagyta az iskolát és dolgozni kezdett, először mezőgazdasági munkásként, majd egy hszienjangi textilgyárban.[3][9] Ez idő alatt kezdte el érdekelni a festészet és az amatőr fényképészet.

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor a Pekingi Filmakadémia 1978-ban újra megnyitotta kapuit 1978-ban, az akkor 27 éves Csang már nem jelentkezhetett, mert a szabályok szerint túl korosnak számított. Az ambiciózus fiatalember azonban nem adta fel a harcot, s a Kulturális Minisztériumhoz adott be kérvényt, mellékelve fényképportfólióját, s a hatóságok megengedték neki, hogy operatőri szakra jelentkezzen. Csang 1982-ben végzett, osztálya több tagjával együtt később a kínai filmművészet ötödik generációs tehetségeként emlegették.[3][1][2]

Csangot a Kuanghszi Filmstúdióhoz osztották be operatőrként. Eredetileg rendezőasszisztensként kellett volna a frissen végzetteknek dolgozniuk, ám annyira hiány volt filmrendezőkből, hogy a hatóságok engedélyt adtak a fiataloknak saját filmjeik elkészítésére. Csang először csoporttársai filmjeinél működött közre operatőrként: Csang Csün-csao One and Eight valamint Csen Kaj-ko Yellow Earth című filmjében, melyek hatalmas sikert értek el a Hong Kong Film Awards díjátadón.[1][2]

1985-ben Csang hazatért szülővárosába, ahol Vu Tien-ming Old Well című filmjének főszereplője és operatőre lett 1987-ben. Színészi játékáért a Tokiói nemzetközi Filmfesztivál díjával jutalmazták.[2]

Rendezőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1980-as évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1987-ben Csang a Vörös cirokmező című filmmel debütált rendezőként, a főszerepet egy újonc színésznőre, Gong Lire bízta. A film felhívta Csangra a figyelmet a nemzetközi porondon is, Arany Medve-díjjal jutalmazták.[10]

1989-ben a Codename Cougar című filmben a politikai thriller műfajával kísérletezett, a főszereplő Gong Li és Ge You volt, ám a kritikusok ezúttal egyáltalán nem örültek, később pedig Csang maga is élete legrosszabb filmjének nevezte az alkotást.[11] Ugyanebben az évben kezdett el dolgozni a Ju Dou című filmen, ismét csak Gong Livel a főszerepben, a férfi főszerepet Li Baotian alakította. A film hatalmas kritikai sikert aratott, az első kínai film lett, amit Oscar-díjra jelöltek.[12]

1990-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ju Dou sikere után Csang A vörös lámpások című filmen kezdett el dolgozni, mely Su Tong regénye alapján készült, és ismét csak Gong Li volt a női főszereplő. A kritikai siker ezúttal sem maradt el, a Chicago Sun-Times dicsérte a színeket és a film „érzéki fizikai szépségét”,[13] és Oscar-díjra is jelölték a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában.

1992-ben ismét Gong Livel dolgozott a Kjú Dzsű története című drámai vígjátékban, s elnyerte például az Arany Oroszlán díjat vele.[14]

A To Live című filmje, melyet Yu Hua azonos című regénye alapján rendezett, újabb kritikai sikert aratott, ezúttal a cannes-i fesztivál zsűrijének nagydíját vitte el.[15][16] A filmet Kínában betiltották, a kommunista kormányt kritizáló tartalma miatt.[17]

1995-ben a rendező ismét Gong Livel dolgozott, hetedik közös filmjükön, A sanghaji maffia címmel. Li és Csang romantikus kapcsolata a film forgatása közben ért véget,[18] s a páros több mint tíz évig nem dolgozott ezután együtt, egészen a 2006-os Aranyvirág átka című filmig.

1997-ben Csang Maradj nyugodt címmel vígjátékot forgatott a modern Kínáról; ez volt a második filmje, ami nem történelmi jellegű volt.

A Teljes a létszám című filmmel Csang ismét a Kjú Dzsú történetében alkalmazott neorealizmushoz fordult és amatőr színészekkel készítette el a filmet,[19][20][21] mely újabb Arany Oroszlán díjat hozott neki Velencében.[22]

2000-es évek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány kisebb film után 2002-ben Csang egy nagyszabású vuhszia forgatásába kezdett, olyan nemzetközileg is elismert sztárokkal, mint Jet Li, Maggie Cheung, Tony Leung, Csang Ce-ji és Donnie Yen. A filmet az Egyesült Államokban két évvel a kínai bemutató után, Hős címmel mutatta be a Miramax, Quentin Tarantino nyomására, hatalmas sikerrel. Azon kevés külföldi filmek egyike lett, mely első helyen nyitott az amerikai kasszáknál,[23] és 2010-ig bezárólag minden idők harmadik legsikeresebb külföldi filmje lett Amerikában.[24] A kritkai siker sem maradt el, Oscar- és Golden Globe-díjra jelölték az alkotást. Főképp szín- és képi világáért dicsérték a kritikusok,[25] a Reelview kritikusa „vizuális költészetnek” nevezte.[26]

A Hőst 2004-ben egy újabb harcművészeti film követte, A repülő tőrök klánja,[27] Csang Ce-ji, Andy Lau és Kanesiro Takesi főszereplésével, s Csang újabb kritikai sikert könyvelhetett el.[28]

2005-ben Csang visszatért pályafutása korábbi éveiben készített drámai rendezési módszereihez és elkészítette Az út haza című filmet a japán Ken Takakurával a főszerepben, akit már több mint harminc éve csodált.[29] A film egy japán apa történetét dolgozza fel, aki megpróbálja helyrehozni kapcsolatát a fiával, s végül Kínában köt ki.

2006-ban Csang újra Gong Livel dolgozott együtt az Aranyvirág átka című grandiózus alkotásban, a további főszerepekben Chow Yun-fat és a tajvani popsztár Jay Chou volt látható.[30]

2008-ban szokatlan rendezői feladatot kapott, a pekingi olimpia nyitó- és záróceremóniáját rendezte.[31]

2010. május 24-én a Yale Egyetem tiszteletbeli doktori címmel ajándékozta meg, mint „a kamera és koreográfia géniuszát”.[32]

Filmográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendezőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Cím Kínai/angol cím Megjegyzések
1987 Vörös cirokmező 红高粱/Red Sorghum Arany Medve-díj, 1988
1988 Codename Cougar 代号美洲虎 (társrendező)
1990 Ju Dou 菊豆 a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára jelölték
1991 A vörös lámpások 大红灯笼高高挂/Raise the Red Lantern BAFTA-díj; Oscar-díjra jelölve
1992 Kjú Dzsű története 秋菊打官司/The Story of Qiu Ju Arany Oroszlán díj, 1992
1994 To Live 活着 Cannes-i fesztivál Zsűri Nagydíja, 1994
1995 A sanghaji maffia 摇啊摇,摇到外婆桥/Shanghai Triad
1995 Zhang Yimou A Lumière and Company-antalógia egy része
1997 Maradj nyugodt 有話好好說/Keep Cool
1999 Teljes a létszám 一个都不能少/Not One Less Arany Oroszlán díj
Velencei Filmfesztivál legjobb rendező díja
1999 Az út haza 我的父亲母亲/The Road Home Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Zsűri Nagydíja
2000 Boldog idők 幸福時光/Happy Times
2002 Hős 英雄/Hero Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Alfred Bauer-díj
Arany Medve-díjra jelölve
Oscar-díjra jelölve
2004 A repülő tőrök klánja 十面埋伏/House of Flying Daggers
2005 Lelki vándorúton 千里走单骑/Riding Alone for Thousands of Miles Hong Kong Film Awards - Legjobb film, 2007
2006 Aranyvirág átka 满城尽带黄金甲/Curse of the Golden Flower Hong Kong Film Awards - Legjobb rendező jelölés
2007 Movie Night To Each His Cinema-antalógia
2009 A Woman, a Gun and a Noodle Shop[33] 三枪拍案惊奇
2010 The Love of the Hawthorn Tree 山楂树之恋

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Zhang Yimou című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Zhang Yimou a PORT.hu-n
  1. ^ a b c Farquhar, Mary: Zhang Yimou. Senses of Cinema, 2002. May. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
  2. ^ a b c d Crow, Jonathan: Zhang Yimou. New York Times. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
  3. ^ a b c d Zhang Yimou. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
  4. Tasker, Yvonne (2002). "Zhang Yimou" in Fifty Contemporary Filmmakers. Routledge Publishing, p. 412. ISBN 0-4151-8974-8. Google Book Search. Retrieved 2008-08-21.
  5. Jonathan Crow: Zhang Yimou - Biography. Allmovie. (Hozzáférés: 2009. január 12.)
  6. Gong Li. Yahoo! Movies. (Hozzáférés: 2010. szeptember 27.)
  7. Zhang Yimou Bio. tribute.ca. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
  8. Memoirs from the Beijing Film Academy: The Genesis of China's Fifth Generation. Ni Zhen, translated by Chris Berry. Durham, NC: Duke University Press, 2002, pp. 44.
  9. Memoirs from the Beijing Film Academy: The Genesis of China's Fifth Generation. Ni Zhen, translated by Chris Berry. Durham, NC: Duke University Press, 2002, pp. 45-6.
  10. Berlinale - Archive - Annual Archives - 1988 - Prize Winners. Berlin International Film Festival. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
  11. 张艺谋获首个终身成就奖 (kínai nyelven), 2005. október 22. (Hozzáférés: 2010. szeptember 27.)
  12. Neo, David: Red Sorghum: A Search for Roots. Senses of Cinema, 2003. September. (Hozzáférés: 2008. augusztus 28.)
  13. Ebert, Roger: Raise the Red Lantern :: rogerebert.com :: Reviews. Chicago Sun-Times, 1992. március 12. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
  14. Kleid, Beth (September 14, 1992). "MOVIES." Los Angeles Times, p. 2.
  15. Festival de Cannes: Awards 1994. Cannes Film Festival. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
  16. To Live - by Roger Ebert
  17. Zhang Yimou. Frances K. Gateward, Yimou Zhang, University Press of Mississippi, 2001, pp. 63-4.
  18. Ebert, Roger: Shanghai Triad. Chicago Sun Times, 1996. február 16. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
  19. Kraicer, Shelly (2001.). „Not One Less”. Persimmons 1 (3). Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 9.  
  20. Rea, Steven. „In a Chinese village, the teacher is 13”, The Philadelphia Inquirer, 2000. március 24. (Hozzáférés ideje: 2009. október 19.) 
  21. Feinstein, Howard. „Losing a Muse and Moving On”, The New York Times, 2000. február 6. (Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 9.) 
  22. Rooney, David: Chinese best at Venice fest. Variety, 1999. szeptember 13. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
  23. Kung Fu Power for 'Hero' at Box Office”, 'The New York Times', 2004. augusztus 30. (Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 21.) 
  24. Foreign Language. Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2010. augusztus 6.)
  25. Hero. Rotten Tomatoes. (Hozzáférés: 2010. augusztus 6.)
  26. Berardinelli, James: Hero (2002). Reelviews. (Hozzáférés: 2010. augusztus 6.)
  27. Gough, Neil. „Zhang Yimou Interview”, 'Time', 2004. április 12. (Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 21.) 
  28. House of Flying Daggers. Metacritic. (Hozzáférés: 2009. január 14.)
  29. Zhang Yimou's new film makes domestic debut. China Daily, 2005. december 18. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
  30. Catsoulis, Jeannette. „Curse of the Golden Flower - Movie - Review”, 'The New York Times', 2006. december 21. (Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 21.) 
  31. Barboza, David. „Gritty Renegade Now Directs China’s Close-Up”, 'The New York Times', 2008. augusztus 7. (Hozzáférés ideje: 2009. január 1.) 
  32. Citations for Recipients of Honorary Degrees at Yale University 2010
  33. Geoffrey Macnab. „Review of "A Woman, a Gun and a Noodle Shop"”, Independent, The, Independent, The, 2010. február 17. (Hozzáférés ideje: 2010. február 20.)