Csang Ji-mou
| (Csang Ji-mou) | |
| (Csang Ji-mou) a 2005-ös Hawaii Nemzetközi Filmfesztiválon | |
| Született | (Hszien), (Sanhszi), 1951. november 14. (61 éves) |
| Nemzetisége | kínai |
| Házastársa | (Hua Hszie) |
| Foglalkozása | filmrendező, producer, színész, operatőr, forgatókönyvíró |
| (Csang Ji-mou) az IMDb-n (Csang Ji-mou) a PORT.hu-n |
|
Zhang Yimou (hagyományos kínai: 張藝謀, egyszerűsített kínai: 张艺谋, pinjin: Zhāng Yìmóu /
kiejtése?*/, magyaros átírással, Csang Ji-mou; 1951. november 14.;[1][2] más források szerint 1950[3]) kínai filmrendező, producer, színész, forgatókönyvíró, korábban operatőr.[4] Első filmjét 1987-ben rendezte Vörös cirokmező címmel.[5]
(Csang) volt az első kínai filmes, akit Oscar-díjra jelöltek,[6] 1990-ben a Ju Dou, 1991-ben pedig A vörös lámpások című filmjéért, de számos más nemzetközi díjjal is kitüntették, többek között a Cannes-i fesztivál Nagydíjával, BAFTA-díjjal és Arany Medve-díjjal.[7]
Nemzetközileg legismertebb filmjei közé tartozik a Hős és a A repülő tőrök klánja című (vuhsziák), valamint a grandiózus Aranyvirág átka.
Tartalomjegyzék |
Gyermek- és fiatalkora [szerkesztés]
(Csang) Kína (Sanhszi) tartományának székhelyén, (Hszien) városában született, bőrgyógyász édesapja a kínai polgárháború idején Csang Kaj-sek alatt szolgált a Kuomintang hardseregének egyik tisztjeként. Emiatt (Csang)nak sok nehézséggel kellett megküzdenie pályafutása kezdetén.[8][3]
Az 1960-as és '70-es évek kulturális forradalma idején (Csang) otthagyta az iskolát és dolgozni kezdett, először mezőgazdasági munkásként, majd egy (hszienjang)i textilgyárban.[3][9] Ez idő alatt kezdte el érdekelni a festészet és az amatőr fényképészet.
Pályafutása [szerkesztés]
Kezdetek [szerkesztés]
Amikor a Pekingi Filmakadémia 1978-ban újra megnyitotta kapuit 1978-ban, az akkor 27 éves (Csang) már nem jelentkezhetett, mert a szabályok szerint túl korosnak számított. Az ambiciózus fiatalember azonban nem adta fel a harcot, s a Kulturális Minisztériumhoz adott be kérvényt, mellékelve fényképportfólióját, s a hatóságok megengedték neki, hogy operatőri szakra jelentkezzen. (Csang) 1982-ben végzett, osztálya több tagjával együtt később a kínai filmművészet ötödik generációs tehetségeként emlegették.[3][1][2]
(Csang)ot a (Kuanghszi) Filmstúdióhoz osztották be operatőrként. Eredetileg rendezőasszisztensként kellett volna a frissen végzetteknek dolgozniuk, ám annyira hiány volt filmrendezőkből, hogy a hatóságok engedélyt adtak a fiataloknak saját filmjeik elkészítésére. (Csang) először csoporttársai filmjeinél működött közre operatőrként: (Csang Csün-csao) One and Eight valamint (Csen Kaj-ko) Yellow Earth című filmjében, melyek hatalmas sikert értek el a Hong Kong Film Awards díjátadón.[1][2]
1985-ben (Csang) hazatért szülővárosába, ahol (Vu Tien-ming) Old Well című filmjének főszereplője és operatőre lett 1987-ben. Színészi játékáért a Tokiói nemzetközi Filmfesztivál díjával jutalmazták.[2]
Rendezőként [szerkesztés]
1980-as évek [szerkesztés]
1987-ben (Csang) a Vörös cirokmező című filmmel debütált rendezőként, a főszerepet egy újonc színésznőre, Gong Lire bízta. A film felhívta (Csang)ra a figyelmet a nemzetközi porondon is, Arany Medve-díjjal jutalmazták.[10]
1989-ben a Codename Cougar című filmben a politikai thriller műfajával kísérletezett, a főszereplő Gong Li és Ge You volt, ám a kritikusok ezúttal egyáltalán nem örültek, később pedig (Csang) maga is élete legrosszabb filmjének nevezte az alkotást.[11] Ugyanebben az évben kezdett el dolgozni a Ju Dou című filmen, ismét csak Gong Livel a főszerepben, a férfi főszerepet Li Baotian alakította. A film hatalmas kritikai sikert aratott, az első kínai film lett, amit Oscar-díjra jelöltek.[12]
1990-es évek [szerkesztés]
A Ju Dou sikere után (Csang) A vörös lámpások című filmen kezdett el dolgozni, mely Su Tong regénye alapján készült, és ismét csak Gong Li volt a női főszereplő. A kritikai siker ezúttal sem maradt el, a Chicago Sun-Times dicsérte a színeket és a film „érzéki fizikai szépségét”,[13] és Oscar-díjra is jelölték a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában.
1992-ben ismét Gong Livel dolgozott a Kjú Dzsű története című drámai vígjátékban, s elnyerte például az Arany Oroszlán-díjat vele.[14]
A To Live című filmje, melyet Yu Hua azonos című regénye alapján rendezett, újabb kritikai sikert aratott, ezúttal a cannes-i fesztivál zsűrijének nagydíját vitte el.[15][16] A filmet Kínában betiltották, a kommunista kormányt kritizáló tartalma miatt.[17]
1995-ben a rendező ismét Gong Livel dolgozott, hetedik közös filmjükön, A sanghaji maffia címmel. Li és (Csang) romantikus kapcsolata a film forgatása közben ért véget,[18] s a páros több mint tíz évig nem dolgozott ezután együtt, egészen a 2006-os Aranyvirág átka című filmig.
1997-ben (Csang) Maradj nyugodt címmel vígjátékot forgatott a modern Kínáról; ez volt a második filmje, ami nem történelmi jellegű volt.
A Teljes a létszám című filmmel (Csang) ismét a Kjú Dzsú történetében alkalmazott neorealizmushoz fordult és amatőr színészekkel készítette el a filmet,[19][20][21] mely újabb Arany Oroszlán-díjat hozott neki Velencében.[22]
2000-es évek [szerkesztés]
Néhány kisebb film után 2002-ben (Csang) egy nagyszabású (vuhszia) forgatásába kezdett, olyan nemzetközileg is elismert sztárokkal, mint Jet Li, Maggie Cheung, Tony Leung, (Csang Ce-ji) és Donnie Yen. A filmet az Egyesült Államokban két évvel a kínai bemutató után, Hős címmel mutatta be a Miramax, Quentin Tarantino nyomására, hatalmas sikerrel. Azon kevés külföldi filmek egyike lett, mely első helyen nyitott az amerikai kasszáknál,[23] és 2010-ig bezárólag minden idők harmadik legsikeresebb külföldi filmje lett Amerikában.[24] A kritkai siker sem maradt el, Oscar- és Golden Globe-díjra jelölték az alkotást. Főképp szín- és képi világáért dicsérték a kritikusok,[25] a Reelview kritikusa „vizuális költészetnek” nevezte.[26]
A Hőst 2004-ben egy újabb harcművészeti film követte, A repülő tőrök klánja,[27] (Csang Ce-ji), Andy Lau és Kanesiro Takesi főszereplésével, s (Csang) újabb kritikai sikert könyvelhetett el.[28]
2005-ben (Csang) visszatért pályafutása korábbi éveiben készített drámai rendezési módszereihez és elkészítette Az út haza című filmet a japán Ken Takakurával a főszerepben, akit már több mint harminc éve csodált.[29] A film egy japán apa történetét dolgozza fel, aki megpróbálja helyrehozni kapcsolatát a fiával, s végül Kínában köt ki.
2006-ban (Csang) újra Gong Livel dolgozott együtt az Aranyvirág átka című grandiózus alkotásban, a további főszerepekben Chow Yun-fat és a tajvani popsztár Jay Chou volt látható.[30]
2008-ban szokatlan rendezői feladatot kapott, a pekingi olimpia nyitó- és záróceremóniáját rendezte.[31]
2010. május 24-én a Yale Egyetem tiszteletbeli doktori címmel ajándékozta meg, mint „a kamera és koreográfia géniuszát”.[32]
Filmográfia [szerkesztés]
Rendezőként [szerkesztés]
| Év | Cím | Kínai/angol cím | Megjegyzések |
|---|---|---|---|
| 1987 | Vörös cirokmező | 红高粱/Red Sorghum | Arany Medve-díj, 1988 |
| 1988 | Codename Cougar | 代号美洲虎 | (társrendező) |
| 1990 | Ju Dou | 菊豆 | a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára jelölték |
| 1991 | A vörös lámpások | 大红灯笼高高挂/Raise the Red Lantern | BAFTA-díj; Oscar-díjra jelölve |
| 1992 | Kjú Dzsű története | 秋菊打官司/The Story of Qiu Ju | Arany Oroszlán-díj, 1992 |
| 1994 | To Live | 活着 | Cannes-i fesztivál Zsűri Nagydíja, 1994 |
| 1995 | A sanghaji maffia | 摇啊摇,摇到外婆桥/Shanghai Triad | |
| 1995 | Zhang Yimou | A Lumière and Company-antalógia egy része | |
| 1997 | Maradj nyugodt | 有話好好說/Keep Cool | |
| 1999 | Teljes a létszám | 一个都不能少/Not One Less | Arany Oroszlán-díj Velencei Filmfesztivál legjobb rendező díja |
| 1999 | Az út haza | 我的父亲母亲/The Road Home | Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Zsűri Nagydíja |
| 2000 | Boldog idők | 幸福時光/Happy Times | |
| 2002 | Hős | 英雄/Hero | Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Alfred Bauer-díj Arany Medve-díjra jelölve Oscar-díjra jelölve |
| 2004 | A repülő tőrök klánja | 十面埋伏/House of Flying Daggers | |
| 2005 | Lelki vándorúton | 千里走单骑/Riding Alone for Thousands of Miles | Hong Kong Film Awards - Legjobb film, 2007 |
| 2006 | Aranyvirág átka | 满城尽带黄金甲/Curse of the Golden Flower | Hong Kong Film Awards - Legjobb rendező jelölés |
| 2007 | Movie Night | To Each His Cinema-antalógia | |
| 2009 | A Woman, a Gun and a Noodle Shop[33] | 三枪拍案惊奇 | |
| 2010 | The Love of the Hawthorn Tree | 山楂树之恋 |
Források [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Zhang Yimou című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
- Zhang Yimou a PORT.hu-n
- ^ a b c Farquhar, Mary: Zhang Yimou. Senses of Cinema, 2002. May. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
- ^ a b c d Crow, Jonathan: Zhang Yimou. New York Times. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
- ^ a b c d Zhang Yimou. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
- ↑ Tasker, Yvonne (2002). "Zhang Yimou" in Fifty Contemporary Filmmakers. Routledge Publishing, p. 412. ISBN 0-4151-8974-8. Google Book Search. Retrieved 2008-08-21.
- ↑ Jonathan Crow: Zhang Yimou - Biography. Allmovie. (Hozzáférés: 2009. január 12.)
- ↑ Gong Li. Yahoo! Movies. (Hozzáférés: 2010. szeptember 27.)
- ↑ Zhang Yimou Bio. tribute.ca. (Hozzáférés: 2010. szeptember 1.)
- ↑ Memoirs from the Beijing Film Academy: The Genesis of China's Fifth Generation. Ni Zhen, translated by Chris Berry. Durham, NC: Duke University Press, 2002, pp. 44.
- ↑ Memoirs from the Beijing Film Academy: The Genesis of China's Fifth Generation. Ni Zhen, translated by Chris Berry. Durham, NC: Duke University Press, 2002, pp. 45-6.
- ↑ Berlinale - Archive - Annual Archives - 1988 - Prize Winners. Berlin International Film Festival. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
- ↑ 张艺谋获首个终身成就奖 (kínai nyelven), 2005. október 22. (Hozzáférés: 2010. szeptember 27.)
- ↑ Neo, David: Red Sorghum: A Search for Roots. Senses of Cinema, 2003. September. (Hozzáférés: 2008. augusztus 28.)
- ↑ Ebert, Roger: Raise the Red Lantern :: rogerebert.com :: Reviews. Chicago Sun-Times, 1992. március 12. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
- ↑ Kleid, Beth (September 14, 1992). "MOVIES." Los Angeles Times, p. 2.
- ↑ Festival de Cannes: Awards 1994. Cannes Film Festival. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
- ↑ To Live - by Roger Ebert
- ↑ Zhang Yimou. Frances K. Gateward, Yimou Zhang, University Press of Mississippi, 2001, pp. 63-4.
- ↑ Ebert, Roger: Shanghai Triad. Chicago Sun Times, 1996. február 16. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
- ↑ Kraicer, Shelly (2001.). „Not One Less”. Persimmons 1 (3). Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 9.
- ↑ Rea, Steven. „In a Chinese village, the teacher is 13”, The Philadelphia Inquirer, 2000. március 24. (Hozzáférés ideje: 2009. október 19.)
- ↑ Feinstein, Howard. „Losing a Muse and Moving On”, The New York Times, 2000. február 6. (Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 9.)
- ↑ Rooney, David: Chinese best at Venice fest. Variety, 1999. szeptember 13. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
- ↑ „Kung Fu Power for 'Hero' at Box Office”, 'The New York Times', 2004. augusztus 30. (Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 21.)
- ↑ Foreign Language. Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2010. augusztus 6.)
- ↑ Hero. Rotten Tomatoes. (Hozzáférés: 2010. augusztus 6.)
- ↑ Berardinelli, James: Hero (2002). Reelviews. (Hozzáférés: 2010. augusztus 6.)
- ↑ Gough, Neil. „Zhang Yimou Interview”, 'Time', 2004. április 12. (Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 21.)
- ↑ House of Flying Daggers. Metacritic. (Hozzáférés: 2009. január 14.)
- ↑ Zhang Yimou's new film makes domestic debut. China Daily, 2005. december 18. (Hozzáférés: 2008. augusztus 21.)
- ↑ Catsoulis, Jeannette. „Curse of the Golden Flower - Movie - Review”, 'The New York Times', 2006. december 21. (Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 21.)
- ↑ Barboza, David. „Gritty Renegade Now Directs China’s Close-Up”, 'The New York Times', 2008. augusztus 7. (Hozzáférés ideje: 2009. január 1.)
- ↑ Citations for Recipients of Honorary Degrees at Yale University 2010
- ↑ Geoffrey Macnab. „Review of "A Woman, a Gun and a Noodle Shop"”, Independent, The, Independent, The, 2010. február 17. (Hozzáférés ideje: 2010. február 20.)

