Gosford Park

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gosford Park
(Gosford Park)
2001-es amerikai–olasz–brit–német film
RendezőRobert Altman
Producer
Műfaj
ForgatókönyvíróJulian Fellowes
Főszerepben
ZenePatrick Doyle
OperatőrAndrew Dunn
VágóTim Squyres
Gyártás
Gyártó
  • Shepperton Studios
  • Capitol Films
Ország Amerikai Egyesült Államok

Olaszország
Egyesült Királyság

Németország
Nyelvangol
Játékidő137 perc
Költségvetés19 800 000 $
Forgalmazás
ForgalmazóFocus Features
Bemutató
  • 2001
  • 2001. november 7. (BFI London Filmfesztivál)[1]
  • 2001. december 26. (Kanada)[1]
  • 2002. január 18. (Amerikai Egyesült Államok)[1]
  • 2002. február 1. (Egyesült Királyság)[1]
  • 2002. június 13. (Németország)[2][3]
Bevétel
  • 87 754 044 $ (világszerte)
  • 41 308 615 $ (Amerikai Egyesült Államok)
Kronológia
Kapcsolódó műsorDownton Abbey
További információk
SablonWikidataSegítség

A Gosford Park egy 2001-ben bemutatott brit kosztümös, fekete humorú filmdráma Robert Altman rendezésében. A forgatókönyvet Julian Fellowes írta. A főszerepben Kristin Scott Thomas, Michael Gambon, Maggie Smith, Tom Hollander, Charles Dance és Helen Mirren.

A film 2001. november 7-én debütált a BFI London Filmfesztiválon az Egyesült Királyságban.[4] Magyarországon 2002. augusztus 29-én mutatták be először a mozikban.[4] A Gosford Park kritikailag és pénzügyileg is jól teljesített, egy Oscar-, két BAFTA-, egy Golden Globe- és két Screen Actors Guild-díjat zsebelt be.[4]

A Gosford Park sikerére alapozva hozta létre a forgatókönyvíró Fellowes a Downton Abbey című tévésorozatot, ami kapcsolódott volna közvetlenül a filmhez, de végül egy független projekt lett belőle.

Cselekmény[szerkesztés]

Anglia, 1932: Sir William McCordle és jóval fiatalabb felesége, Lady Sylvia vidéki birtokán exkluzív hétvégi partit tartanak. A válogatott vendégek között van a különc Trentham grófnője, Ivor Novello színész és Morris Weissman amerikai producer. McCordle számos arisztokrata rokonát anyagi nehézségek gyötrik, és többé-kevésbé hiába próbálnak meghallgatásra találni a gazdag Sir Williamnél.

Az angol erkölcsi képet kiegészítik a cselédek, akiknek Mrs. Wilson, a házvezetőnő, parancsol. A vendégeken túl Trentham grófnő új szobalánya, Mary Maceachran egy számára teljesen új világba rendezkedik be, a cselédlány Elsie pedig a ház urával való boldogtalan viszonya miatt kesereg.

Hamarosan kiderül, hogy a két világ nem is olyan különálló, mint amilyennek látszik. A műszakokban és a műszakok között is pletykálnak, és szinte mindenkinek van egy piszkos kis titka: tiltott viszonyok, titkos abortuszok, házassági viszályok vagy rejtett anyagi gondok csak néhány a vendégek problémái közül.

Rögtön a második nap estéjén a népszerűtlen, mogorva Sir Williamet halálra késelik a dolgozószobájában, és gyanúsítottak egész sora akad. A segítségül hívott Thompson felügyelő azonban meglehetősen ügyetlen, annak ellenére, hogy a hozzáértő Dexter közrendőr értékes nyomokat szolgáltat. Amikor Sir William halálát kivizsgálják, kiderül, hogy a halál oka mérgezés volt, és nem a nyilvánvaló szúrt seb a mellkasán. A nyomozás azonban nem vezet eredményre.

A nézők számára a feloldást Mary Maceachran központi figurája hozza meg, aki rájön, hogy titkos szerelme, az árvaházban nevelkedett szolga, Robert Parks Mrs. Wilson házvezetőnő és Sir William McCordle fia. Mary szembesíti Mrs Wilsont azzal, hogy tud a Parks-kapcsolatról. Kiderül, hogy Mrs. Wilson McCordle tanácsára nem sokkal születése után elajándékozta törvénytelen fiát, abban a hitben, hogy örökbe fogják fogadni. Amikor Mrs. Wilson felismeri immár felnőtt fiát a hétvégi társaság szolgái között, tudja, hogy mire fog készülni. Megelőzve fiát, megmérgezi gazdáját és egykori szeretőjét, Robert így csak a holttestet szúrja le.

A filmvégén a szereplők útjai elválnak: Elsie-t, akinek az esti parti előtt Lady Sylviának tett illetlen megjegyzése miatt el kell hagynia a vidéki birtokot, Weissman elviszi a kocsiban, és talán már úton van Hollywood felé. Mary megtartja magának a titkot, így Robert Parks háborítatlanul hagyja el a vidéki birtokot, és továbbra is azt hiszi, hogy az anyja a születése után halt meg.

Mrs. Wilsonra sem gyanakszik senki - de a film igazi tragédiája az utolsó jelenetekben derül ki: nem látta felnőni a fiát, és most sem tudja felfedni magát előtte. Némi vigaszt a ház szakácsnője, Mrs. Croft karjaiban talál, hiszen vele is hasonló történt, és aki egyben a nővére is. Mindkettőjüket Sir William McCordle ejtette teherbe, miközben munkásként dolgoztak a gyárában. Míg Mrs. Wilson elajándékozta a fiát, nevet változtatott (korábban "Parks"-nak hívták) és megtartotta a gyárban az állását, addig Mrs. Croft megtartotta a fiát, és emiatt elbocsátották. Nem sokkal később azonban a fia megbetegedett és meghalt. Wilson asszony ekkor Sir William McCordle-t sürgette, hogy helyezze vissza nővérét. Ő azonban nem egyezett bele, és a két nővér közötti kapcsolat jelentősen megromlott. Ezért egészen e drasztikus végzetes eseményig viszály volt közöttük, és senki sem sejthette, hogy ők ketten testvérek.

Szereposztás[szerkesztés]

Szerep Színész Magyar hangja[5]
Constance Trentham Maggie Smith Földi Teri
William McCordle Michael Gambon Makay Sándor
Sylvia McCordle Kristin Scott Thomas Kubik Anna
Isobel McCordle Camilla Rutherford Zsigmond Tamara
Raymond Stockbridge Charles Dance Pathó István
Louisa Stockbridge Geraldine Somerville Orosz Anna
Anthony Meredith Tom Hollander Kaszás Gergő
Lavinia Meredith Natasha Wightman Makay Andrea
Ivor Novello Jeremy Northam Széles Tamás
Morris Weissman Bob Balaban Berzsenyi Zoltán
Freddie Nesbitt James Wilby Haás Vander Péter
Mabel Nesbitt Claudie Blakley Bertalan Ágnes
Rupert Standish Laurence Fox Dolmány Attila
Jeremy Blond Trent Ford Seder Gábor
Henry Denton Ryan Phillippe Görög László
Thompson felügyelő Stephen Fry Sörös Sándor
Dexter közrendőr Ron Webster Harmath Imre
Mary Maceachran Kelly Macdonald Györgyi Anna
Robert Parks Clive Owen Kálid Artúr
Mrs. Wilson Helen Mirren Menszátor Magdolna
Mrs. Croft Eileen Atkins Bókai Mária
Elsie Emily Watson Fullajtár Andrea
Jennings Alan Bates Végvári Tamás
Probert Derek Jacobi Harsányi Gábor
George Richard E. Grant Lux Ádám
Arthur Jeremy Swift Csuja Imre
Dorothy Sophie Thompson Pogány Judit
Lewis Meg Wynn Owen Várnagy Kati
Barnes Adrian Scarborough Cserna Antal
Sarah Frances Low Illyés Mari
Renee Joanna Maude Kiss Eszter
Bertha Teresa Churcher Simon Eszter

További magyar hangok: Holl János, Móni Ottó

Fogadtatás[szerkesztés]

A Gosford Park kiváló kritikát kapott. A Rotten Tomatoeson 87%-os minősítést kapott 167 értékelés alapján, az összefoglaló szerint: „A [film] az Upstairs, Downstairs, a Clue és az éleslátó társadalmi kommentár keveréke, a Gosford Park Altman rendező legjobbjai közé tartozik.”[6] Stephen Holden a New York Timestól azt írta: „[A film] Egy virtuóz együttes darab, amely a rendező Nashville és a Rövidre vágva című filmjeivel vetekszik a több karakter és mellékszál mesteri összefonódásával.”[6] Rex Reed az Observertől azt írta: „Pompásan megtervezett, aprólékosan rendezett, okosan megírt és szellemesen játszott előadás, amelynek szereplőgárdája olyan csiszolt, mint a padló.”[6]

A MetaCriticen 90 pontot ért el a 100-ból 34 vélemény alapján.[7] David Sterritt a The Christian Science Monitortól azt írta: „Ez a terület ismerős, ha emlékszik a BBC nagyszerű minisorozatára, az Upstairs Downstairs-re, de Altman új fordulatot ad neki nyugtalanul kóborló kamerájával és éles szatirikus megközelítésével. Még mindig ereje teljében van.”[7] Kenneth Turan a Los Angeles Timestól azt írta: „Itt nem a cselekmény, hanem a stílus a vonzerő, az, ahogyan a színészek remekül bánnak a fanyar párbeszédekkel.”[7]

A film pénzügyileg is remekelt. A Box Office Mojo szerint 87 millió dolláros bevételt ért el a 19,8 milliós költségvetésre.[8]

Fontosabb díjak és jelölések[szerkesztés]

Esemény Díj Kategória Eredmény
55. BAFTA-gála BAFTA-díj Kiemelkedő brit film Elnyerte
Legjobb rendező Jelölve
Legjobb női mellékszereplőHelen Mirren Jelölve
Legjobb női mellékszereplőMaggie Smith Jelölve
Legjobb eredeti forgatókönyv Jelölve
Legjobb jelmez Elnyerte
Legjobb díszlet Jelölve
Legjobb smink Jelölve
2003-as César-gála César-díj Legjobb európai film Jelölve
2002-es Európai Filmdíjak Európai Filmdíj Legjobb európai színésznőHelen Mirren Jelölve
Legjobb európai színésznőMaggie Smith Jelölve
Legjobb európai színésznőEmily Watson Jelölve
59. Golden Globe-gála Golden Globe-díj Legjobb vígjáték vagy musical Jelölve
Legjobb női mellékszereplő – Helen Mirren Jelölve
Legjobb női mellékszereplő – Maggie Smith Jelölve
Legjobb rendező Elnyerte
Legjobb forgatókönyv Jelölve
2003-as Goya-díjátadó Goya-díj Legjobb európai film Jelölve
74. Oscar-gála Oscar-díj Legjobb film Jelölve
Legjobb női mellékszereplő – Helen Mirren Jelölve
Legjobb női mellékszereplő – Maggie Smith Jelölve
Legjobb rendező Jelölve
Legjobb eredeti forgatókönyv Elnyerte
Legjobb látványterv Jelölve
Legjobb jelmez Jelölve
8. Screen Actors Guild-gála Screen Actors Guild-díj Legjobb női mellékszereplő – Helen Mirren Elnyerte
Legjobb szereplőgárda (mozifilm) Elnyerte

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. február 26.)
  2. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. április 14.)
  3. http://www.zelluloid.de/filme/index.php3?id=2798, 2018. február 10.
  4. a b c Internet Movie Database
  5. iszdb.hu
  6. a b c Rotten Tomatoes
  7. a b c MetaCrititc
  8. Box Office Mojo

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]