Popeye (film)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Popeye
1980-as amerikai nagyjátékfilm
Rendező Robert Altman
Producer Robert Evans
Vezető producer C. O. Erickson
AlapműE.C. Segar: Popeye (szereplő)
Műfaj
  • romantikus vígjáték
  • musicalfilm
  • kalózfilm
  • élőszereplős film
Forgatókönyvíró Jules Feiffer
Főszerepben
Zene
Operatőr Giuseppe Rotunno
Vágó
  • John W. Holmes
  • David A. Simmons
Jelmeztervező Scott Bushnell
Díszlettervező Jack Stephens
Gyártás
Gyártó
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelv angol
Forgatási helyszín Málta
Játékidő
  • 114 perc (teljes változat)
  • 96 perc (vágott változat)
Költségvetés 20 000 000 USD
Képarány 2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató
KorhatárKorhatár nélkül megtekinthető
Bevétel
Amerikai Egyesült Államok
49 823 017
USD
Világszerte
60 000 000
USD
Kronológia
Kapcsolódó műsor Popeye, a tengerész
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Popeye témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Popeye 1980-ban bemutatott amerikai zenés-romantikus filmvígjáték, amely a Popeye, a tengerész című rajzfilmsorozat alapján készült. Az élőszereplős játékfilm rendezője Robert Altman, producere Robert Evans. A forgatókönyvet Jules Feiffer írta, a zenéjét Harry Nilsson és Tom Pierson szerezte. A főszerepben Robin Williams (Popeye) és Shelley Duvall (Oliva) látható. A mozifilm a Paramount Pictures és a Walt Disney Productions gyártásában készült, a Paramount Pictures és a Buena Vista Distribution forgalmazásában jelent meg.

Amerikai Egyesült Államokban 1980. december 12-én, Magyarországon vágott változattal 1986. július 17-én mutatták be a mozikban.

Cselekmény[szerkesztés]

Egy tengerparti városkába magányos tengerész érkezik a tenger felől egy szál csónakban evezve. A rakparton egy biciklin ülő ember különös nevű adókat vet ki rá. A városkában nehezen talál szállást, mivel nem szeretik az idegeneket. Talál egy elég rossz állapotú szobát, amit kibérel. A tulajdonosok lánya Oliva, aki másnapi eljegyzésére készül. A tengerész neve Popeye. Egyik jellemzője, hogy állandóan rövid szárú pipát hord a szája szögletében, de a pipát soha nem gyújtja meg, és a pipa nem is ég. A jobb szeme állandóan csukva van, állítása szerint azzal nem lát jól. Az alkarja szokatlanul vastag és erős. Popeye több mint harminc éve a papáját keresi, és úgy érzi, ebben a városkában fogja megtalálni.

Oliva udvarlója egy bizonyos Bluto kapitány, aki igen brutális ember. A városka titokzatos irányítója egy ismeretlen nevű „parancsnok”, az ő parancsait a kapitány az adószedőn keresztül közvetíti a lakosság felé.

Popeye-be belekötnek a kocsmában és kigúnyolják, amit egy darabig eltűr, majd felpofozza a sértegetőket.

Oliva másnap az eljegyzésre való készülődés közben meggondolja magát, és két bőrönddel észrevétlenül kisurran a házból, majd belebotlik Popeye-ba, aki a rakparton őgyeleg. Popeye felajánlja, hogy cipeli a csomagokat, de Oliva bizonytalan abban, hogy hova is akar menni, ezért egy félreeső helyen leülnek beszélgetni. Miközben beszélgetnek, egy titokzatos alak elcseni az egyik bőröndöt, és egy lezárt mózeskosarat tesz a helyébe. Amikor elindulnak, a mózeskosárból csörgés hallatszik, ezért Oliva azt hiszi, hogy csörgőkígyó van benne, de amikor Popeye kinyitja a csomag fedelét, kiderül, hogy csak egy fiúcsecsemő. A mellékelt levélen a gyermek anyja azt kéri Popeye-től, hogy viselje gondját a kicsinek a következő 25 évben, mintha az anyja lenne, amíg ő az anyagi gondjait rendbe szedi. Popeye ezt szó szerint veszi, és úgy beszél saját magáról, mintha a fúcska anyja volna. A gyerek a Cukorborsó nevet kapja.

Mivel Oliva kiadta az útját udvarlójának, Bluto kapitánynak, ezért ő rájuk szabadítja az adószedőt, aki újabb elképesztő adók kivetésével szinte minden ingóságukat lefoglalja, és hatalmas adósságot terhel rájuk.

Hajón egy világhírű bokszoló érkezik a városkába és nyilvános jelentkezésű, pénzdíjas összecsapásokat hirdetnek meg. Oliva családjának egyik tagja is ringbe száll, hogy pénzt szerezzen a családjának, de megszégyenítő vereséget szenved. Ekkor Popeye is megmérkőzik a hústoronnyal, aki neki is kioszt jó néhány pofont, majd Popeye kiüti a kihívót.

Amikor később arról beszélgetnek Olivával, hogy a lány aggódott-e amiatt, hogy Popeye-nek esetleg baja esik, Oliva azt mondja, hogy eleinte igen, majd megkérdezte Cukorborsót, aki azt mondta neki, hogy Popeye-nek nem lesz semmi baja és győzni fog. Popeye ezt kétkedve fogadja. A család nagybácsija, aki szenvedélyes szerencsejátékos, azonban felfigyel a lehetőségre, és séta ürügyén elviszi magával Cukorborsót a lóversenyre (apró lófigurák mennek egy szerkezetben). Cukorborsó tippjei (amit nem érthető beszéddel, hanem gügyögéssel közöl) sorra nagy nyereményt hoznak a bácsinak, azonban az egész család keresni kezdi a kicsit és Popeye visszaveszi tőle a gyereket, amikor meglátja, hogy mire akarta használni (a hely egy bordélyházból nyílik). A gyerekre Bluto kapitány is felfigyel egy titkos ablakból, és megbízza a nagybácsit, hogy lopja el neki a gyereket és hozza a hajójára (ahova mindenkinek tilos a belépés).

A gyereket hamarosan keresni kezdi a család, és egyikük a távcsövén észre is veszi, hogy Bluto kapitány hajóján van. Oda azonban csak Popeye mer felmenni, akit Oliva is követ. A hajón új szereplő tűnik fel, a várost uraló titokzatos „parancsnok”, aki stílusában, kinézetében igencsak hasonlít Popeye-re. Őt azonban Bluto kapitány egy vastag kötéllel egy székhez kötözi, és elviszi a gyereket. A „parancsnok” ugyanis kifecsegte előtte, hogy egy kincsesládát rejtett el a közelben, Bluto ezt akarja megszerezni magának.

Popeye nagyon megörül, amikor felismeri a „parancsnok”-ban a rég elvesztett apját, aki egyáltalán nem örül a találkozásnak. Az egész csapat Bluto kapitány hajójának nyomába ered, aki a gyereken kívül Olivát is elrabolta. Popeye tiltakozása ellenére apja több ágyúlövést is lead a hajóra, ami ezektől majdnem elsüllyed. Bluto kapitány egy bizonyos helyen lemerül a tengerbe, megtalálja és a felszínre hozza a kincsesládát, aminek a közelében egy gonosz kinézetű polip ólálkodott. Popeye mint élő tengeralattjáró halad a vízben, eközben pipáját periszkópként használja. Ökölharcra kerül sor a kapitánnyal. Majd karddal hadakoznak egymással. Eközben a polip előbb a gyerek, majd Oliva felé nyújtogatja fenyegető csápjait. Cukorborsót Popeye apjának sikerül kihalásznia egy nagy horoggal, mielőtt a polip a gyerek csónakját magával viszi a mélybe. Ekkor kiderül, hogy a „kincsesláda” csak az apa számára fontos emlékeket tartalmaz: pl. spenótkonzervet, gyerekcipőt, sípot, stb.

A polip lerántja Olivát a mélybe. Kardozás közben Popeye is beleesik a tengerbe, ahova Bluto kapitány utánaugrik, hogy tovább harcolhasson vele. Popeye apja korholja a fiát, hogy ha elegendő spenótot evett volna kiskorában, akkor lenne elég ereje győzni a harcban, és ledob neki egy konzervet. Popeye azonban nem szereti a spenótot, ezért Bluto kapitány kínzásképpen a szájába erőlteti a konzervdoboz tartalmát. Popeye ereje ettől annyira megnő, hogy nem csak Bluto kapitányt győzi le, hanem a polipot is megsorozza a víz alatt, ami elengedi Olivát.

Bluto kapitány a nyílt tenger felé, úszva menekül, miközben a többiek a főcímdalt dalolva ünneplik Popeye győzelmét.

Szereplők[szerkesztés]

Szereplő Színész Magyar hang
Popeye Robin Williams Szombathy Gyula
Olíva Olaj Shelley Duvall Pálos Zsuzsa
Papi Ray Walston Csákányi László
Wimpy Paul Dooley Horkai János
Bluto kapitány Paul L. Smith Huszár László
Geezil Richard Libertini Tahi Tóth László
Adószedő Donald Moffat Kautzky József
Cole Olaj MacIntyre Dixon Makay Sándor
Nana Olaj Roberta Maxwell Földi Teri
Castor Olaj Donovan Scott Koroknay Géza
Ham Gravy Bill Irwin Balázsi Gyula
Oxblood Oxheart, a bokszoló Peter Bray Surányi Imre
Mrs. Oxheart, a bokszoló anyja és edzője Linda Hunt Margitai Ági
Chizzelflint, a zálogkölcsönző Wayne Robson Szerednyey Béla
Scoop, a riporter Geoff Hoyle Korbuly Péter
Cukor-borsó Wesley Ivan Hurt eredeti nyelven
Rough House, az étterem tulajdonosa Allan F. Nicholls n. a.

További magyar hangok: Balkay Géza, Dengyel Iván, Földessy Margit, Kránitz Lajos, Márton András, Orosz István, Varga T. József

Betétdalok[szerkesztés]

# CímElőadó(k) Hossz
1. I Yam What I Yam  2:16
2. He Needs Me  3:33
3. Swee' Pea's Lullaby  2:06
4. Din' We  3:06
5. Sweethaven—An Anthem  2:56
6. Blow Me Down  4:07
7. Sailin'  2:48
8. It's Not Easy Being Me  2:20
9. He's Large  4:19
10. I'm Mean  2:33
11. Kids  4:23
12. I'm Popeye the Sailor Man  1:19
35:46

Televíziós megjelenések[szerkesztés]

A vágott változattal a televízióban vetítették le:

További információk[szerkesztés]