Robert Rodríguez

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Robert Rodríguez
Rodriguez, Robert (2007).jpg
Robert Rodriguez 2007-ben
Születéskori neve Robert Anthony Rodríguez
Született 1968. június 20. (45 éves)
San Antonio, Texas USA
Házastársa Elizabeth Avellán (1990–2006)
Foglalkozása filmrendező, producer, forgatókönyvíró, operatőr, zenész

Robert Rodríguez weboldala
Robert Rodríguez az IMDb-n

Robert Rodríguez (teljes neve: Robert Anthony Rodríguez) (San Antonio, Texas, 1968. június 20. –) mexikói származású amerikai filmrendező.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fiatalon képregényeket rajzolt, és testvéreivel filmeket csinált (Bedhead). Első igazi, nagyjátékfilmjét (El Mariachi – A zenész) 1992-ben készítette el hollywoodi mércéhez képest nevetségesen kevés pénzből (7000 dollár), melyet úgy hozott össze, hogy különböző gyógyszerek tesztelésére adta a fejét. A film hatalmas sikernek örvendett, a kritikusok egyből oltalmuk alá vették, sokan az új Sam Peckinpah-ot látták a fiatal 'géniusz'-ban.

A film folytatást kívánt, és Rodríguez el is készítette a mítosz bővítését Desperado néven immár sokkal több pénzből, sztárokkal és epizódszerepben egy Roberthez hasonlóan őrült filmdirektorral Quentin Tarantinóval, akivel hamar összebarátkoztak, majd még 2 rendezővel karöltve elkészítették a Négy szoba című, szkeccsfilmekből összeollózott sztárkavalkádot, amely az első két történet miatt meglehetősen gyengére sikerült. Az utolsó két szobát ők rendezték.

Tarantino és Rodríguez, hogy barátságukat megkoronázzák, egy ultravéres, és ultracool vámpírfilm leforgatására adták a fejüket. Az ötletet Robert Kurtzman hozta, az ötletből Tarantino írt egy frappáns dialógusokkal megrakodott forgatókönyvet, majd mindezt Rodríguez váaszonra vitte kreatív kameramegoldásokkal és vágásokkal. Ezzel el is készült az egyik legjobb vámpírfilm, amelyet ember fia látott (az Alkonyattól pirkadatig).

A Faculty már nem örvendett ennyire zajos sikernek. A Kevin Williamson forgatókönyvéből készült film ugyan többnyire elnyerte a kritikusok tetszését, de az emberek emlékezetéből valahogy kitörlődött ez a horrorfilm.

A Faculty-t követte a Kémkölykök, mely erősen meghökkentette mind a rajongókat mind a kritikusokat. Ugyanis az eddig vérben tocsogó, erőszakos filmjeiről ismert direktor egy ízig-vérig gyerekfilmre adta a fejét. A film egy testvérpárról szól, akiknek szüleit egy napon elrabolja egy őrült feltaláló, és miután megtudták hogy anyuci-apuci valójában nem is olyan unalmas emberek, hanem szuperkémek, a felelősség rájuk hárul: elindulnak hogy kiszabadíthassák őket. Egy évvel később folytatás is készült, majd még egy évre rá egy újabb folytatás Sylvester Stallonéval a negatív figura szerepében. Ám hogy az érettebb rajongóit se hagyja cserben, elkészítette a Mariachi-trilógia befejező(?) epizódját, a Volt egyszer egy Mexikót, amely az eddiginél is nagyobb sztárkavalkádot eredményezett. Volt Johnny Depp, mint kétszínű FBI-ügynök, Willem Dafoe, mint kegyetlen drogbáró, és felbukkant még többek között Enrique Iglesias is, mint a Zenész egyik bajtársa. A film a befektetéseket hamar visszahozta, köszönhető ez annak is, hogy meglehetősen kevés pénzből készült. A Mexikó után jött az igazi megmérettetés: a rendezőfenegyerek ugyanis elhatározta, hogy filmet forgat Frank Miller híres képregénysorozatából, a Sin Cityből, amely hollywoodi körökben sokáig megfilmesíthetetlennek bizonyult, mivel a szerző nem engedte senkinek. Rodríguez azonban remek meggyőzőképességről tett tanúbizonyságot azzal, hogy a kőszívű képregényrajzolót és írót mégis sikerült meggyőznie, hogy ő a tökéletes ember a projekt megvalósítására. Robert ehhez a filmhez egy saját maga által kifejlesztett módszert talált ki annak elérésére, hogy a film minél jobban hasonlíthasson a képregényben látott képkockákra. Frank Miller a filmben mint társrendező tűnt fel, és Quentin Tarantino is segédkezett egy jelenet erejéig, amelyet jelképes összegért, 1 dollárért forgatott le cimborájának. E filmnél történt továbbá az is, hogy Robert Rodríguez kilépett a rendezők céhéből, aminek az volt az oka, hogy Frank Millert nem lehetett feltüntetni a filmben mint rendezőt. A Sin City-t követően Rodríguez elkészítette a Cápasrác és Lávalány kalandjait, amely egy 3D-s technikával készült gyerekfilm volt. Tulajdonképpen teljesen jelentéktelen alkotás, csupán arra szolgált hogy felnőtt rajongóit kiéheztesse, és aztán meglepje őket egy igazi B-kategóriás vérözönnel, a Grindhouse-szal, amely lényegét tekintve, 2 film 1 jegy áráért. Az ő filmje a Grindhouse: Terrorbolygó, amely egy zombikról, géppuskalábú go-go táncosról és egy maroknyi túlélőről szóló történetet mesél el. A film a '70-es évek horrorfilmjeit idézi nagy sikerrel, a zenéjén, melyet szintén Rodríguez szerzett tökéletesen érződik John Carpenter hatása. Maga a film is olyan, mintha a Menekülés-filmek édestestvére lenne. A film készítése során a rendező összejött az egyik főszereplőnővel, Rose McGowan-nel.

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bedhead (1991)
  2. El Mariachi – A zenész (1992)
  3. Desperado (1995)
  4. Négy szoba (1995)
  5. Alkonyattól pirkadatig (1996)
  6. Faculty - Az invázium (1998)
  7. Kémkölykök (2001)
  8. Kémkölykök 2: Az elveszett álmok szigete (2002)
  9. Kémkölykök 3-D: Game Over (2003)
  10. Volt egyszer egy Mexikó (2003)
  11. Sin City – A bűn városa (2005)
  12. Cápasrác és lávalány kalandjai (2005)
  13. Grindhouse: Terrorbolygó (2007)
  14. Shorts (2009)
  15. Machete (2010)
  16. Kémkölykök 4D A Világ minden ideje (2011)
  17. Machete gyilkol (2013)

Mariachi Trilógia:

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Rodríguez témájú médiaállományokat.