Romy Schneider

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Romy Schneider
Romy Schneider in Max et les Ferrailleurs.jpg
A Sátáni ötlet című filmben (1971)
Életrajzi adatok
Születési név Rosemarie Magdalena Albach
Született 1938. szeptember 23.
Bécs
Elhunyt 1982. május 29.(43 évesen)
Párizs
Házastársa Harry Meyen (1966–1975)
Daniel Biasini (1975–1981)
Élettárs Alain Delon
Pályafutása
Aktív évek 19531982
Díjai
César-díj Legjobb színésznő
1976 L'important, c'est d'aimer
1979 Egyszerű eset
További díjak Sant Jordi-díj
Legjobb külföldi színésznő
Szerelmi lázálom (1982)

Romy Schneider az IMDb-n

Romy Schneider született: Rosemarie Magdalena Albach (Bécs, 1938. szeptember 23.Párizs, 1982. május 29.) német–francia színésznő.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rosemarie Magdalena Albach-Retty néven színészcsaládba született 1938. szeptember 23-án, Bécsben. Apai nagyanyja, Rosa Albach-Retty, a Burgtheater színésznőja, apja, Wolf Albach-Retty osztrák színész és anyja, Magda Schneider német színésznő. Édesapja még az Anschluss előtt kérte a német állampolgárságot, és tagja lett a Nemzetiszocialista Német Munkáspártnak. Romy bár Bécsben született, 4 hetes korában a Berchtesgaden közelében fekvő Schönauba költözött a család, ahol nagy házat (Mariengrund) vettek. Magda szüleit hozta el Augsburgból, ők nevelték Romyt és a két évvel fiatalabb öccsét, Wolfit. Magda és Wolf 1943-tól külön éltek, 1945-ben hivatalosan is elváltak. Romy a falusi iskolába járt, 1949. július 1-jén a Salzburghoz közeli Elsbethenbe került, a középkori lovagvárban működő Goldenstein Intézet nevű egyházi leányiskolába és internátusba, amelyet az Ágostonos Kanonisszák vezettek. Ott tanulta meg a később sokat emlegetett legendás önfegyelmet. Amikor meghalt szeretett nagymamája, Omale (Nagyika), nem járt haza havonta, mint az intézet legtöbb növendéke, csak a nyári vakációt töltötte otthon. Anyja néhányszor meglátogatta, de dolgoznia kellett a család megélhetéséért. Apja egyetlenegyszer sem kereste meg az intézetben. De amikor Romy a filmvásznon látta őt, ezt írta naplójába: Színészi pályára kell lépnem. 1953 júliusában elhagyta az iskolát, de az apácákkal kapcsolatban maradt. Televízió készüléket ajándékozott az iskolának, első gyermekének születését megtáviratozta a kedves nővéreknek. Romy tehetségesen rajzolt, iparművészeti iskolába készült Kölnbe. A nyár folyamán édesanyja hívta telefonon, aki újabb film forgatására készült. A rendező javaslatára kérdezte Romyt, hogy lenne-e kedve eljátszani a filmbeli leányának szerepét. Romy boldogan beleegyezett. Kölnbe utazott anyjához, aki Hans Herbert Blatzheimmel kötött házasságot. Meglepetéssel látta a városban a háború még látható szörnyű pusztítását. Akkor jött rá, hogy a hegyek között alig érezték a háború borzalmait. Berlinben a próbafelvételek jól sikerültek és Romy a Wenn der weisse Flieder blüht („Amikor a fehér orgona virágzik”, 1953) című filmben debütált 15 évesen. A film nagy sikert aratott, Romy dicsérő kritikákat kapott. Őstehetségnek tartották, mert színitanulmányok nélkül állt kamera elé.

Az első híres szerepe a Mädchenjahre einer Königin („Viktória - Egy királylány gyermekkora” Ernst Marischka, 1954) volt. Romy Schneider sikere folytatódott Erzsébet császárné fiatalkoráról, s Ferenc József (Karlheinz Böhm) császárral való találkozásáról szóló osztrák filmmel (Sissi). Majd újabb két film követte a bajor hercegnő történetével, aki később Ausztria császárnéja lett („Az ifjú császárné”, „Sorsdöntő évek”).

Hamar belefáradt a „királylány” szerepébe, így a 4., s egyben utolsó Sissi-filmet már el sem vállalta, helyette a sokkal komorabb Christine (1958) című filmben játszott. E film forgatása alatt szeretett bele a francia Alain Delonba, aki szintén szerepelt a műben. Romy elhagyta Németországot, és Párizsba költözött Delonnal, s 1959-ben eljegyezték egymást. Ez volt az egyik kulcspontja mind a magánéletének, mind a karrierjének.

Romy Franciaországban maradt, s itt nyílt lehetősége megismerni Luchino Viscontit, akinek több filmes szerepét is köszönheti.

Magánélete nem volt zökkenőmentes: 1963-ban Delonnal felbontották az eljegyzést, s 1966-ban hozzáment Harry Meyen német rendező és színészhez, majd 1975-ben elváltak. Meyen később öngyilkosságot követett el (19241979). Született egy fiuk, David Christopher Meyen (1966–1981). 1975-ben Romy összeházasodott Daniel Biasinivel, de 1981-ben tőle is elvált. Lányuk, Sarah Magdalena Biasini (1977. július 21.) is színésznő.

Romy továbbra is együtt filmezett Alain Delonnal. A házasság és anyaság miatti szünet után újra ráébredt, hogy színésznőként akarja folytatni. „Ekkor” – emlékezett vissza később – „Alain felhívott, és azt kérdezte, épp kizárólagosan a férj és a gyerekek járnak-e az eszemben, vagy van-e kedvem filmezni.” A film, A medence (La Piscine) (1968) hatalmas szenzáció volt. Követte a The Assassination of Trotsky (1972) és Delon örök barátja, s támasza lett, még a színésznő életének legnehezebb időszakaiban is.

Bár úgy gondolta örökre maga mögött hagyta a sziruposan romantikus Sissi-filmeket, Visconti kérésére még egyszer elvállalta Erzsébet szerepét a Ludwig (1972) című filmben, ami II. Lajos bajor király (Helmut Berger) életéről szól, s a császárné, mint a király unokatestvére sokkal komplexebb, érettebb karakter benne, mint a régi filmekben.

1980-ban a La mort en direct (Deathwatch) című filmben szerepelt, ami D. G. Compton regénye alapján készült. Egy haldokló nőt játszott, akinek utolsó napjait megfigyelik egy újságíró (Harvey Keitel) szemszögéből. Romy utolsó filmje a La Passante du Sans-Souci (The Passerby, 1982) volt.

14 éves fia, David 1981. július 5-i váratlan halála után Romy inni kezdett. David megpróbált átmászni mostohaapja szüleinek kerítésén, amikor megsérült. Leugrott a kerítésről, és bement a házba segítségért, de mire kiértek a mentők és a kórházba vitték, túl sok vért vesztett, és meghalt. Amikor Romyt 1982. május 29-én, 43 évesen a párizsi lakásában holtan találtak, úgy gondolták öngyilkosságot követett el alkohol-túladagolással és altatótablettákkal, de a vizsgálatok kiderítették, hogy szívelégtelenségben halt meg.

A temetését követően kiderült, hogy élettársa, Laurent Petin nagy mennyiségű arany ékszer kíséretében temettette el, így sírrablók feltörték a sírját. Később újratemették biztosabb körülmények között.

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1953: Wenn der weisse Flieder wieder blüht (Amikor a fehér orgona újra virágzik) - Hans Deppe
  • 1953: Feuerwerk (Tűzijáték) – Kurt Hoffmann
  • 1954: The Story of Vicky (Mädchenjahre einer Königin, Egy királylány gyermekkora) – Ernst Marischka
  • 1955: Die Deutschmeister (Tavaszi díszszemle) – Ernst Marischka
  • 1955: Der letzte Mann (Az utolsó ember) – Harald Braun
  • 1955: SissiErnst Marischka
  • 1956: Die junge Kaiserin (Az ifjú császárné) – Ernst Marischka
  • 1956: Kitty und die grosse Welt (Kitty és a nagyvilág) - Alfred Weidenmann
  • 1956: Robinson soll nicht sterben (Robinson nem halhat meg) – Joseph von Baky
  • 1957: Monpti – Helmut Käutner Vaszary Gabor azonos cimu regenye alapjan.
  • 1957: Scampolo (Tacskó) – Alfred Weidenmann
  • 1957: Schiksalsjahre einer Kaiserin (Sorsdöntő évek) – Ernst Marischka
  • 1958: Mädchen in Uniform (Lányok egyenruhában) - Géza Radványi
  • 1958: Christine – Pierre Gaspard-Huit
  • 1958: Die Halbzarte (A huligánlány) - Rolf Thiele
  • 1959: Ein Engel auf Erden (Egy angyal a földön) - Radványi Géza
  • 1959: Die schöne Lügnerin (A szép szélhámosnő) - Axel von Ambesser
  • 1959: Katja, die ungekrönte Kaiserin (Katja) – Robert Siodmak
  • 1959: Plein soleil (Ragyogó napfény) – René Clément
  • 1961: Boccaccio '70 – Luchino Visconti
  • 1961: Le Combat dans l'Ile (Harc a szigeten) - Alain Cavalier
  • 1962: The Trial (A per) – Orson Welles
  • 1962: The Victors (A győztesek) – Carl Foreman
  • 1963: The Cardinal (A bíboros) – Otto Preminger
  • 1963: La Le Proces (A per) – Orson Welles
  • 1964: L'Enfer (A pokol) (befejezetlen) - Henri-Georges Clouzot
  • 1964: Good Neighbor Sam (Sam, a jó szomszéd) – David Swift
  • 1965: What's New, Pussycat? (Mi újság, cicamica?) – Clive Donner
  • 1965: 10:30 P.M. Summer (Nyár este fél 11-kor) – Jules Dassin
  • 1966: La voleuse (A tolvaj) – Jean Chapot
  • 1966: Triple Cross (Hármas kereszt) - Terence Young
  • 1968: Otley (Banditák hálójában) – Dick Clement
  • 1968: La Piscine (A medence) – Jacques Deray
  • 1969: My lover, my son (Kedvesem, fiam) – John Newland
  • 1969: Les choses de la vie (Az élet dolgai) – Claude Sautet
  • 1970: Qui ? (Baleset a tengerparton) - Léonard Keigel
  • 1970: Bloomfield – Richard Harris
  • 1970: La Califfa (A kalifa) - Alberto Bevilaqua
  • 1970: Max et les ferrailleurs (Sátáni ötlet) - Claude Sautet
  • 1971: The Assassination of Trotsky (Trockij meggyilkolása) – Joseph Losey
  • 1972: César and Rosalie – Claude Sautet
  • 1972: Ludwig II. – Luchino Visconti
  • 1973: Le train (A vonat) – Pierre Granier-Deferre
  • 1973: Un Amour de pluie (Nyári szerelem) - Jean-Claude Brialy
  • 1973: Le Mouton enragé (A veszett birka) - Michel Deville
  • 1974: Le trio infernal (Pokoli trió) - Francis Girod
  • 1974: L'important c'est d'aimer (A szeretet a legfontosabb) – Andrzej Żuławski
  • 1974: Les innocents aux mains sales (Piszkoskezű ártatlanok) – Claude Chabrol
  • 1975: Le Vieux Fusil (A bosszú) – Robert Enrico
  • 1976: Une femme a sa fenetre (Egy nő az ablakban) - Pierre Granier-Deferre
  • 1976: Mado – Claude Sautet
  • 1977: Gruppenbild Mit Dame (Csoportkép hölggyel) – Aleksandar Petrovic
  • 1978: A Simple Story (Une histoire simple, Egyszerű eset) – Claude Sautet
  • 1979: Bloodline (Vérnyom) – Terence Young
  • 1979: Clair de femme (Női fény) – Costa-Gavras
  • 1979: Deathwatch (La Mort en direct, Halál egyenes adásban) – Bertrand Tavernier
  • 1980: La Banquiere (A bankárasszony) - Francois Girod
  • 1981: Garde a vue (Őrizetbevétel) – Claude Miller
  • 1981: Fantasma d'amore (Szerelmi lázálom) – Dino Risi
  • 1982: La Passante du Sans-Souci (A Sant-Souci-i járókelő) – Jacques Rouffio

TV-filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bibliográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Romy Schneider témájú médiaállományokat.