Miou-Miou
| Miou-Miou | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Sylvette Héry |
| Született | 1950. február 22. (63 éves) Párizs, |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1971 – napjainkig |
| Híres szerepei | Patricia Egy indián Párizsban |
Sylvette Héry (Párizs, 1950. február 22. –), művésznevén Miou-Miou francia színésznő.
Egyes források Sylvette Hery, illetve Sylvette Herry néven szerepeltetik.
Tartalomjegyzék |
Életrajza [szerkesztés]
Apja rendőr volt, anyja piaci árus. A kárpitos-tanonc Sylvette 1967-ben csatlakozott ahhoz a műkedvelő színésztársasághoz, amely Romain Bouteille vezetésével 1969-ben egy átalakított motorjavító műhelyben megalapította a Café de la Gare-t. A kísérletező, új hangot megütő társaság gyors népszerűségre tett szert. Ebben az időszakban, ugyanitt kezdte karrierjét Gérard Depardieu, Patrick Dewaere és Coluche. Művésznevét is Coluche adta, mivel a fiatal színésznőnek hangja macskanyávogásra emlékeztette.
A híres kávézó-színház számos előadásában játszott szerepein felül, kisebb szerepeket kapott a kor nem igazán jelentős filmjeiben; ez alól csak a társasághoz tartozó Claude Faraldo „Themroc” című műve kivétel. Az igazi áttörést Bertrand Blier rendező filmje, a „Herék, avagy a tojástánc” hozta meg számára, amelyben a nagyközönség Gérard Depardieu és Patrick Dewaere oldalán fedezhette fel. Botrányos szerep, egy nagy botrányt kavaró filmben: pályája tehát nem szokványos módon indult, de ez a film azonnal az ismert „sztárok” közé röpítette.
A folytatás sem okozott csalódást, Miou-Miou biztos pontnak, egyfajta értéknek számított a francia filmiparban a 70-es évek végén, illetve a 80-as években.
Korai időszakában a szabados, párizsi vagány stílus jellemezte, szerepei megformálásában gyakran használta fel erotikus kisugárzását. Képes volt az egyszerre törékeny és erős prostituált szerepének megformálására „A szökés” című filmben – melyért megkapta a legjobb női alakításért járó César-díjat – vagy a rafinált rendőrére, a „La femme-flic” (Zsarunő) című filmben. Egyes kritikusok szerint ez a két legjelentősebb szerepe.
A 80-as évek végén ismét visszatért a „világot jelentő deszkákra” és a 90-es években mindvégig ott is maradt. Ez már művészetének az érett időszaka, amikor olyan színházi szerepekben tündökölt, mint Ariane, az „Utazás Luxemburgba” című darabban (Théâtre national de Chaillot). A filmekben is képességeinek méltó szerepeket kapott („Ártatlan gyönyör”, „Vegytisztítás”), s hitelesen alakította a hős anya szerepét az 1993-ban forgatott Germinal-ban.
A 70-es évek elején együtt élt Patrick Dewaere-el, akitől Angèle nevű lánya született, majd az ünnepelt énekes, Julien Clerc élettársa volt, akitől ugyancsak lánya született: Jeanne, aki maga is színésznői pályát választotta. Jelenleg Jean Teulé regényíróval él együtt Párizs Marais-negyedében.
Magyarországon bemutatott filmjei [szerkesztés]
- 1972 – Égő pajták (Les granges brulées – Jean Chapot)
- 1973 – Jákob rabbi kalandjai (Les aventures de Rabbi Jacob – Gérard Oury)
- 1974 – Herék, avagy a tojástánc (Les Valseuses – Bertrand Blier)
- 1974 – Már ez is probléma? (Pas de problème! – Georges Lautner)
- 1975 – Egy zseni, két haver, egy balek (Un Genio, due compari, un pollo – Damiano Damiani)
- 1976 – Mindent megmutatunk (On aura tout vu – Georges Lautner)
- 1976 – Jónás, aki 2000-ben lesz 25 éves (Jonas qui aura 25 ans en l'an 2000 – Alain Tanner)
- 1976 – F. mint Fairbanks (F comme Fairbanks – Maurice Dugowson)
- 1979 – A szökés (La dérobade – Daniel Duval) (César-díj – legjobb női alakítás – 1980)
- 1982 – Guy de Maupassant- Michel Drach)
- 1983 – Az Ők felesége (Attention! Une femme peut en cacher une autre – Georges Lautner)
- 1986 – Estélyi ruha (Tenue de soirée – Bertrand Blier)
- 1988 – Forgóajtók (Les portes tournantes – Francis Mankiewicz)
- 1988 – Ártatlan gyönyör (La lectrice – Michel Deville)
- 1989 – Milou májusban (Milou en mai – Louis Malle)
- 1989 – Titkolt titkos ügynök (La totale! – Claude Zidi)
- 1989 – Nyecsajev visszatér (Netchaiev est de retour – Jacques Deray)
- 1992 – Tangó (Tango – Patrice Leconte)
- 1993 – Germinal (Claude Berri)
- 1993 – Montparnasse-Pondichéry (Yves Robert)
- 1994 – Egy indián Párizsban (Un indien dans la ville – Hervé Palud)
- 1995 – A szeretet rabja (Une page d'amour – Serge Moati) (TV film)
- 1995 – És a nyolcadik napon… (Le huitième jour – Van Dormael)
- 1996 – Érett asszonyok varázsa (Elles – Luís Galvão Teles)
- 1997 – Vegytisztítás (Nettoyage à sec – Anne Fontaine)
- 2000 – Minden rendben, mehetünk! (Tout va bien, on s'en va – Claude Mouriéras)
További filmjei [szerkesztés]
- 1971 – La cavale (Michel Mitrani)
- 1971 – La vie sentimentale de Georges Le Tueur (Daniel Berger)
- 1972 – Themroc (Claude Faraldo)
- 1972 – Quelques messieurs trop tranquilles (George Lautner)
- 1972 – Elle court, elle court, la banlieue (Gérard Pirès)
- 1973 – L’An I (Jacques Doillon)
- 1974 – Tendre Dracula (Pierre Grunstein)
- 1974 – Lily aime-moi (Maurice Dugowson)
- 1975 – D'amour et d'eau fraîche (Jean-Pierre Blanc)
- 1976 – Marcia trionfale (Marco Bellochio)
- 1977 – Al piacere di riverderla (Marco Lado)
- 1977 – Dites-lui que je l'aime (Claude Miller)
- 1978 – Les routes du Sud (Joseph Losey)
- 1979 – Au revoir, à lundi (Maurice Dugowson)
- 1979 – L’ingorgo – Una storia impossibile (Luigi Comencini)
- 1979 – La femme-flic (Yves Boisset)
- 1980 – Josepha (Christopher Frank)
- 1981 – Est-ce bien raisonnable? (Georges Lautner)
- 1981 – La gueule du loup (Michel Leviant)
- 1983 – Coup de foudre (Diane Kurys)
- 1984 – Le vol du Sphinx (Laurant Ferrier)
- 1984 – Canicule (Yves Boisset)
- 1985 – Une vie comme je veux (Jean-Jacques Goron)
- 1985 – Blanche et Marie (Jacques Renard)
- 1988 – Un vrai bonheur (Jean-Marie Cornille)
- 1988 – L’argent (Jacques Rouffio) (TV)
- 1992 – Le bal des casse-pieds (Yves Robert)
- 1995 – Une femme dans la tourmente (Serge Moati) (TV)
- 1995 – Court toujours: Joséphine et les gitans (Vincent Ravalec) (TV)
- 1995 – Ma femme me quitte (Didier Kaminka)
- 1988 – Hors jeu (Karim Dridi)
- 2000 – Pour une fois (Jérôme Bonnelle)
- 2001 – Agathe et le grand magasin (Bertrand Arthuys)
- 2003 – Ambre a disparu (Denys Granier-Deferre) (TV)
- 2003 – Le correcteur (Patrice Ambard)
- 2004 – Folle embellie (Dominique Cabrera)
- 2004 – Mariages! (Valérie Guignabodet)
- 2004 – L’après-midi de monsieur Andesmas (Michelle Porte)
- 2005 – L’un reste, l'autre part (Claude Berri)
- 2005 – Riviera (Anne Villacèque)
- 2005 – La science du sommeil (Michel Gondry)
- 2005 – Les poils du pinceau (Gérald Hustache-Mathieu)
- 2005 – Les murs porteurs (Cyril Gelblat)

