Gérard Depardieu

Gérard Depardieu
Gérard Depardieu Cannes-ban (2010)
Születéskori neve	Gérard Xavier Marcel Depardieu
Született	Châteauroux, Franciaország 1948. december 27. (63 éves)
Nemzetisége	francia
Foglalkozása	színész
Fontosabb szerepei	Obelix (Asterix sorozat) Kolumbusz Kristóf (1492) Cyrano de Bergerac Louis Leplée (Piaf)
Fontosabb munkái	Tartuffe Híd két part között Párizs, szeretlek!
Díjak	Golden Globe-díj 2 César-díj Arany Oroszlán
Kitüntetései	Becsületrend
Gérard Depardieu az IMDb-n

Gérard Xavier Marcel Depardieu  kiejtés (Châteauroux, 1948. december 27. – ) francia színész, filmrendező és producer. Egyike a legfoglalkoztatottabb francia színészeknek, beleértve az angol nyelvterületet is.

Életrajza

Apja, Dédé Depardieu karosszérialakatos volt, anyja, Lilette háztartásbeli. A fiatal Gérard – öt testvérével együtt – szerény anyagi körülmények között nevelkedett. Nehezen kezelhető serdülő volt: 13 évesen kimaradt az iskolából, ideje nagy részét csavargással töltötte. Rettentő nagy fizikai erejét verekedésre, lopásra és más nemtelen cselekedetekre használta – sokszor akadt dolga a rendőrséggel. Színészi pályájának kezdete sok tekintetben tipikus. Véletlenül fedezte fel a színházat: egy szociális munkás ajánlotta neki a színjátszást, hogy megmentse a teljes elzülléstől. Az ifjú azonnal átadta magát ennek az új passziónak. Jean-Laurent Cochet színitanodájában folytatott tanulmányokat. Itt találkozott későbbi feleségével, Élisabeth Depardieu színésznővel is, akivel 1971. február 19-én kötött házasságot. Magánélete sem alakult felhőtlenül. Feleségétől húszévi házasság után, 1992-ben különköltözött, majd 1996-ban elvált. Két gyerekük született: Guillaume (1971–2008) és Julie, mindketten színészi pályára léptek. Depardieu-nek 1992-ben házasságon kívül született Karine Sylla modell-színésznőtől egy kislánya: Roxane.

Tagja volt Romain Bouteille 1969-ben alapított társulatának, a Café de la Gare-nak; ide tartozott többek között Coluche, Patrick Dewaere és Miou-Miou is. A többiekhez hasonlóan ő is gyors népszerűségre tett szert, a kabaréból egyenes út vezetett a filmezéshez.

1970-ben Michel Audiard egy kisebb szerepet bízott rá a Le cri du cormoran le soir au-dessus des jonques című filmben. Az igazi áttörést 1974-ben Bertrand Blier rendező filmje, a Herék, avagy a tojástánc hozta meg számára, amelyben a nagyközönség Miou-Miou és Patrick Dewaere oldalán fedezhette fel. 1975-ben sikerült megszabadulnia a huligán-csirkefogó szerepkörtől, miután sikert aratott Jacques Rouffio Sept morts sur ordonnance című filmjében. Ezt követően nagy olasz rendezőkkel dolgozott: Bernardo Bertolucci (Huszadik század), illetve Marco Ferreri (Szia, majom!). Depardieu mindenkit lenyűgözött azzal, hogy rendkívüli könnyedséggel váltott az egymástól olyannyira különböző világoktól, mint amilyenek Marguerite Duras A kamion (1977), vagy Claude Zidi Fürkész felügyelő (1980) című filmjeiben találhatók.

Miközben hű marad Bertrand Blier rendezőhöz (Estélyi ruha), (Túl szép hozzád)), Gérard Depardieu – vigyázva arra, nehogy beskatulyázzák – más francia művészfilm-rendezőkkel is szélesítette repertoárját:

• Maurice Pialat négy filmet forgatott vele, közülük a legjelentősebbek a Zsaruszerelem és a A Sátán árnyékában, mely utóbbiért 1985-ben megkapta a legjobb színésznek járó Volpi Kupát a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon;
• Alain Resnais, kísérletező rendező kísérleti nyúlnak használja az Amerikai nagybácsim című filmben;
• François Truffaut ezidőtáj a szenvedélyes szerelmes szerepét osztotta rá: a Szomszéd szeretők és Az utolsó metró filmjeiben, amely utóbbi hatalmas kasszasikert hozott, Depardieu pedig 1981-ben elnyerte vele a legjobb színésznek járó César-díjat;
• Francis Veber ugyanekkor francia buddy movie típusú komédiákban szerepelteti, tandemben Pierre Richard-ral: Balfácán (1981), Balekok (1983) és Négybalkezes (1986).

Miután hírneve nőttön-nőtt, Hollywood is szerepeket ajánlott neki, például 1990-ben Peter Weir Zöld kártya című filmjében Andie MacDowell-lel az oldalán.

Gérard Depardieu-t egy sor kosztümös filmekben is láthatjuk, melyekben történelmi, vagy a francia irodalomból ismert személyeket alakít:

• Daniel Vigne Martin Guerre visszatér (1982) című filmjének főszerepe kétségkívül ízlésére való volt;
• Jean de Florette szerepe Claude Berri A paradicsom… című filmjében, melyben együtt játszott feleségével, Élisabeth-tel;
• Rodin szerepe Bruno Nuytten Camille Claudel című filmjében;
• Jean-Paul Rappeneau Cyrano de Bergerac (1990) című filmjének főszerepe, melyért ismételten César-díjat kapott, a film pedig – meghódítva mind a kritikusokat, mind a nagyközönséget – Arany Pálmát nyert Cannes-ban, majd Oscar-díjra jelölték;
• Kolumbusz Kristóf Ridley Scott 1492 – A Paradicsom meghódítása című filmjében;
• Porthos a Vasálarcos című filmben (1998).
• Martin Marais szerepe, melyet fiával, Guillaume-mal az oldalán játszott Alain Corneau Minden áldott reggel című filmjében, 1991-ben.

1993-ban, Jean-Luc Godard ajándékozta meg a Balszerencsémre című filmmel. Sikerét olyan nagyszerű alkotásokkal növelte, mint Claude Zidi-től az Astérix és Obélix, Francis Vebertől az Addig jár a korsó a kútra… vagy a Pofa be!. Mivel a nagyjátékfilmek egyre kevesebb kihívást jelentettek számára, tévéfilmekben kezdett játszani. 2004-ben a kritika nagyra értékelte a megfáradt zsaruként nyújtott alakítását a 36 – Harminchat című filmben. A francia filmjátszás oszlopos tagja, olyan rendkívüli színésznők mellé hívják játszani, mint Isabelle Adjani (Bon voyage 2003-ban), vagy Catherine Deneuve (Változó idők 2004-ben).

1999-ben, az Astérix és Obélix forgatása közben elszenvedett motorbaleset miatt kórházba került. Komoly vitát kavart, amikor a baleset után fülvédővel lépett színpadra.

1992-ben a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijének elnöke volt.

Kiváló borszakértő, ő maga is termel a Loire-menti szőlészetében. Fogyasztani is szereti a bort: többször kapták ittas vezetésen, 1990-ben 2 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Két étterem tulajdonosa Párizsban.

Egy alkalommal, mikor értesítették róla, hogy Medgyessy Péter - aki akkor Magyarország miniszterelnöke volt - éppen egyik éttermének vendége, mindent félrerakva sietett oda, hogy személyesen üdvözölje Medgyessyt.

Gérard Depardieu erősen vallásos, különösen csodálja Hippói Szent Ágostont. 2000-ben, a művészek jubileuma során találkozott II. János Pál pápával, amikor éppen a hippoi püspök emlékét idézték fel. Paul Poupard bíboros javasolta, készítsen filmet e szent életéről.

Az egykori Chanel-modellből színésznővé avanzsált Carole Bouquet-vel folytatott hét évnyi románc után, 2004-től Clémentine Igou-val, egy Harvardon végzett fiatal amerikai regényírónővel él együtt, aki egyben egy toszkánai szőlészet marketingfelelőse.

Filmek sorával háta mögött – tekintettel szenvedélyességére, filmjei témáira, valamint szerepeinek változatos voltára, melyeket rendkívüli könnyedséggel formál meg – Gérard Depardieu kétségkívül egyike a legnagyobb francia színészeknek.

A francia Le Figaro napilap éves besorolása szerint 2005-ben Gérard Depardieu volt a legjobban fizetett színész: összesen 3,2 millió euró, azaz filmenként mintegy 800 000 euró bevételt könyvelhetett el. 2004-ben, nagyjából hasonló bevétel (3,35 millió) mellett, ugyanezen rangsorban harmadik volt.

Fia, Guillaume 2008. október 13-án meghalt, a hivatalos jelentés szerint hirtelen fellépő, vírusos tüdőgyulladás következtében [2] [3].

Állandó magyar szinkronja Helyei László.

Filmjei

Színészként

• 1967 – Le beatnik et le minet, rendező: Roger Leenhardt
• 1970 – Nausicaa, rendező: Agnès Varda (tévéfilm)
• 1970 – Le cri du cormoran le soir au-dessus des jonques, rendező: Michel Audiard
• 1970 – Tango, rendező: Jean Kerchbron (tévéfilm)
• 1970 – Le cyborg ou le voyage vertical, rendező: Jacques Pierre (tévéfilm)
• 1970 – Rendez-vous à Badenberg, rendező: Jean-Michel Meurice (tévésorozat)
• 1970 – Les aventures de Zadig, rendező: Claude-Jean Bonnardot (tévéfilm)
• 1971 – Un peu de soleil dans l'eau froide, rendező: Jacques Deray
• 1971 – La vie sentimentale de Georges Le Tueur, rendező: Daniel Berger
• 1972 – Le Tueur, rendező: Denys de La Patellière
• 1972 – La Scoumoune, rendező: José Giovanni
• 1972 – Nathalie Granger, rendező: Marguerite Duras
• 1972 – Le Viager, rendező: Pierre Tchernia
• 1973 – Au rendez-vous de la mort joyeuse, rendező: Luis Buñuel
• 1973 – L’An 01, rendező: Alain Resnais
• 1973 – A Dominici-ügy (L'affaire Dominici), rendező: Claude Bernard-Aubert
• 1973 – Barátom, Maigret (Mon ami Maigret), rendező: Claude Boissol (a Maigret felügyelő nyomoz tévésorozat epizódja)
• 1973 – Un monsieur bien rangé, rendező: Agnès Delarive
• 1973 – Két férfi a városban (Deux hommes dans la ville), rendező: José Giovanni
• 1973 – A királyné nehéz napja (Rude journée pour la reine), rendező: René Allio
• 1973 – L’inconnu, rendező: Youri (tévéfilm)
• 1974 – Nem is olyan rossz ember (Pas si méchant que ça), rendező: Claude Goretta
• 1974 – Párizsi alvilág (Les Gaspards), rendező: Pierre Tchernia
• 1974 – Herék, avagy a tojástánc (Les valseuses), rendező: Bertrand Blier
• 1974 – A Gangesz asszonya (Femme du Gange), rendező: Marguerite Duras
• 1974 – Stavisky, rendező: Alain Resnais
• 1974 – Vincent, François, Paul és a többiek (Vincent, François, Paul… et les autres), rendező: Claude Sautet
• 1975 – Sept morts sur ordonnance, rendező: Jacques Rouffio
• 1976 – Szeretlek, én se téged (Je t'aime moi non plus), rendező: Serge Gainsbourg
• 1976 – Az utolsó asszony (La dernière femme), rendező: Marco Ferreri
• 1976 – Huszadik század (Novecento), rendező: Bernardo Bertolucci
• 1976 – Maîtresse, rendező: Barbet Schroeder
• 1976 – Barocco, rendező: André Téchiné
• 1977 – Visszaverődések (Violanta), rendező: Daniel Schmid
• 1977 – René la canne, rendező: Francis Girod
• 1977 – A kamion (Le camion), rendező: Marguerite Duras
• 1977 – Baxter, Vera Baxter rendező: Marguerite Duras
• 1977 – Dites-lui que je l'aime, rendező: Claude Miller
• 1977 – La nuit, tous les chats sont gris, rendező: Gérard Zingg
• 1977 – Elő a zsebkendőkkel! (Préparez vos mouchoirs), rendező: Bertrand Blier
• 1978 – Szia, majom! (Ciao maschio), rendező: Marco Ferreri
• 1978 – A balkezes asszony (Die linkshändige Frau), rendező: Peter Handke
• 1978 – A cukor (Le Sucre), rendező: Jacques Rouffio
• 1979 – L'ingorgo, una storia impossibile, rendező: Luigi Comencini
• 1979 – A kutyák (Les Chiens), rendező: Alain Jessua
• 1979 – Hidegtál (Buffet froid), rendező: Bertrand Blier
• 1979 – Hurrikán Rosy (Temporale Rosy), rendező: Mario Monicelli
• 1980 – Amerikai nagybácsim (Mon oncle d'Amérique), rendező: Alain Resnais
• 1980 – A vagány (Loulou), rendező: Maurice Pialat
• 1980 – Az utolsó metró (Le dernier métro), rendező: François Truffaut
• 1980 – Fürkész felügyelő / Gyanútlan gyakornok (Inspecteur la Bavure), rendező: Claude Zidi
• 1980 – Szeretlek benneteket (Je vous aime), rendező: Claude Berri
• 1981 – A fegyverek választása (Le choix des armes), rendező: Alain Corneau
• 1981 – Szomszéd szeretők (La femme d'à côté), rendező: François Truffaut
• 1981 – Balfácán (La chèvre), rendező: Francis Veber
• 1982 – Martin Guerre visszatér (Le retour de Martin Guerre), rendező: Daniel Vigne
• 1982 – A nagy testvér (Le grand frère), rendező: Francis Girod
• 1982 – Danton, rendező: Andrzej Wajda
• 1983 – Holdfény a csatorna felett (La lune dans le caniveau), rendező: Jean-Jacques Beineix
• 1983 – Balekok (Les compères), rendező: Francis Veber
• 1983 – A Saganne erőd (Fort Saganne), rendező: Alain Corneau
• 1984 – Tartuffe (Le Tartuffe), rendező: Gérard Depardieu
• 1984 – Jobb part, bal part (Rive droite, rive gauche), rendező: Philippe Labro
• 1985 – Zsaruszerelem (Police), rendező: Maurice Pialat
• 1985 – Egy nő vagy kettő (Une femme ou deux), rendező: Daniel Vigne
• 1986 – Estélyi ruha (Tenue de soirée), rendező: Bertrand Blier
• 1986 – A paradicsom… (Jean de Florette), rendező: Claude Berri
• 1986 – Je hais les acteurs, rendező: Gérard Krawczyk
• 1986 – Rue du départ, rendező: Tony Gatlif
• 1986 – Négybalkezes (Les fugitifs), rendező: Francis Veber
• 1987 – A Sátán árnyékában (Sous le soleil de Satan), rendező: Maurice Pialat
• 1988 – Drôle d'endroit pour une rencontre, rendező: François Dupeyron
• 1988 – Camille Claudel, rendező: Bruno Nuytten
• 1988 – Ketten (Deux), rendező: Claude Zidi
• 1989 – Túl szép hozzád (Trop belle pour toi), rendező: Bertrand Blier
• 1989 – Haza akarok menni (I Want to Go Home), rendező: Alain Resnais
• 1990 – Cyrano de Bergerac, rendező: Jean-Paul Rappeneau
• 1990 – Uranus, rendező: Claude Berri
• 1990 – Zöld kártya (Green Card), rendező: Peter Weir
• 1991 – Kösz, megvagyok (Merci la vie), rendező: Bertrand Blier
• 1991 – Hanta-palinta (Mon père ce héros), rendező: Gérard Lauzier
• 1991 – Minden reggel (Tous les matins du monde), rendező: Alain Corneau
• 1992 – From Time to Time, rendező: Jeff Blith
• 1992 – 1492 – A Paradicsom meghódítása (1492: Conquest of Paradise), rendező: Ridley Scott
• 1993 – Balszerencsémre (Hélas pour moi), rendező: Jean-Luc Godard
• 1993 – Germinal, rendező: Claude Berri
• 1994 – Apám a hős (My Father the Hero), rendező: Gérard Lauzier
• 1994 – Puszta formalitás (Una pura formalità), rendező: Giuseppe Totnatore
• 1994 – Le Colonel Chabert, rendező: Yves Angelo
• 1994 – La machine, rendező: François Dupeyron
• 1995 – 101 éjszaka (Les cent et une nuits de Simon Cinéma), rendező: Agnès Varda
• 1995 – Élisa, rendező: Jean Becker
• 1995 – Huszár a tetőn (Le hussard sur le toit), rendező: Jean-Paul Rappeneau
• 1995 – Zűrangyalok (Les Anges gardiens), rendező: Jean-Marie Poiré
• 1995 – A legényélet (Le garçu), rendező: Maurice Pialat
• 1995 – Csillagot az égről (Unhook the Stars), rendező: Nick Cassavetes
• 1996 – Segíts, mumus! (Bogus), rendező: Norman Jewison
• 1996 – A titkosügynök (The Secret Agent), rendező: Christopher Hampton
• 1996 – A világ legszebb mestersége (Le plus beau métier du monde), rendező: Gérard Lauzier
• 1996 – Hamlet, rendező: Kenneth Branagh
• 1997 – XXL, rendező: Ariel Zeitoun
• 1998 – A vasálarcos (The Man in the Iron Mask), rendező: Randall Wallace
• 1998 – A szerelem szó létezik (La parola amore esiste), rendező: Mimmo Calopresti
• 1998 – Monte Cristo grófja (Le comte de Monte-Cristo), rendező: Josée Dayan (tévéfilm)
• 1998 – Éjkirálynő nappal (Bimboland), rendező: Ariel Zeitoun
• 1999 – Astérix és Obélix (Astérix et Obélix contre César), rendező: Claude Zidi
• 1999 – Híd két part között (Un pont entre deux rives), rendező: Frédéric Auburtin és Gérard Depardieu
• 1999 – Balzac, rendező: Josée Dayan (tévéfilm)
• 2000 – Mirka, rendező: Rachid Ben Hadj
• 2000 – Tutto l'amore che c'è, rendező: Sergio Rubini
• 2000 – Vatel, rendező: Roland Joffé
• 2000 – Nyomorultak (Les misérables), rendező: Josée Dayan (tévéfilm)
• 2000 – Bérénice, rendező: Jean-Daniel Verhaeghe (tévéfilm)
• 2000 – The Envy of Gods, rendező: Vlagyimir Menysov
• 2000 – 102 kiskutya (102 Dalmatiens), rendező: Kevin Lima
• 2001 – Addig jár a korsó a kútra… (Le placard), rendező: Francis Veber
• 2001 – Concorrenza sleale, rendező: Ettore Scola
• 2001 – CQ, rendező: Roman Coppola
• 2001 – Vidocq, rendező: Pitof
• 2001 – Streghe verso nord, rendező: Giovanni Veronesi
• 2002 – Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés (Astérix & Obélix : Mission Cléopâtre), rendező: Alain Chabat
• 2002 – Dina vagyok (I Am Dina), rendező: Ole Bornedal
• 2002 – Szeresd apádat (Aime ton père), rendező: Jacob Berger
• 2002 – A női lélek fájdalmai (Between Strangers), rendező: Edoardo Ponti
• 2002 – Szellemek városa (City of Ghosts), rendező: Matt Dillon
• 2002 – Napóleon, rendező: Yves Simoneau (tévéfilmsorozat)
• 2002 – Blanche, a bosszúálló angyal (Blanche), rendező: Bernie Bonvoisin
• 2002 – A királyasszony lovagja (Ruy Blas), rendező: Jacques Weber (tévéfilm)
• 2003 – Ubojnaja szila, rendező: Jevgenyij Akszenov és Viktor Buturlin (tévéfilmsorozat)
• 2003 – Hallgatási fogadalom (Le pacte du silence), rendező: Graham Guit
• 2003 – Balhé (Crime Spree), rendező: Brad Mirman
• 2003 – Bon voyage, rendező: Jean-Paul Rappeneau
• 2003 – Nathalie…, rendező: Anne Fontaine
• 2003 – Pofa be! (Tais-toi !), rendező: Francis Veber
• 2003 – Les clefs de bagnole, rendező: Laurent Baffie
• 2003 – Volpone, rendező: Frédéric Auburtin (tévéfilm)
• 2004 – RRRrrrr!!!, rendező: Alain Chabat
• 2004 – San Antonio, rendező: Fred Auburtin
• 2004 – Muskétás kisasszony (La Femme Musketeer), rendező: Steve Boyum (tévéfilm)
• 2004 – Bátrak harca – Az új Franciaország (Nouvelle France), rendező: Jean Beaudin
• 2004 – 36 - Harminchat (36 quai des Orfèvres), rendező: Olivier Marchal
• 2004 – Változó idők (Les temps qui changent), rendező: André Téchiné
• 2005 – La vie de Michel Muller est plus belle que la vôtre, rendező: Michel Muller
• 2005 – Csajozós páros (Je préfère qu'on reste amis…), rendező: Eric Toledano
• 2005 – Bomlott Boudu beköltözött (Boudu), rendező: Gérard Jugnot
• 2005 – Les rois maudits, rendező: Josée Dayan (tévéfilm)
• 2005 – Eladó a szerelem (Combien tu m'aimes ?), rendező: Bertrand Blier
• 2005 – Olé!, rendező: Florence Quentin
• 2006 – Az utolsó vakáció (Last Holiday), rendező: Wayne Wang
• 2006 – Párizs, szeretlek! (Paris, je t’aime) („Quartier Latin”), rendező: Fred Auburtin és Gérard Depardieu
• 2006 – Amikor énekes voltam (Quand j'étais chanteur), rendező: Xavier Giannoli
• 2007 – Piaf (La Môme), rendező: Olivier Dahan
• 2007 – Michou története (Michou d’Auber), rendező: Thomas Gilou
• 2007 – Asterix az olimpián (Astérix aux Jeux Olympiques), rendező: Frédéric Forestier
• 2008 – Disco, rendező: Fabien Onteniente
• 2008 – Sans arme, ni haine, ni violence, rendező: Jean-Paul Rouve
• 2008 – Babylon A.D., rendező: Mathieu Kassovitz
• 2008 – Halálos közellenség - Public Enemy (Mesrine: L'instinct de mort), rendező: Jean-François Richet
• 2008 – L'abolition, rendező: Jean-Daniel Verhaeghe (tévéfilm)
• 2008 – Bouquet final, rendező: Michel Delgado
• 2008 – Hello Goodbye, rendező: Graham Guit
• 2008 – Les enfants de Timpelbach, rendező: Nicolas Bary
• 2009 – Diamant 13, rendező: Gilles Béhat
• 2009 – Coco, rendező: Gad Elmaleh
• 2009 – Bellamy, rendező: Claude Chabrol
• 2009 – À l'origine, rendező: Xavier Giannoli
• 2009 – Small World, rendező: Bruno Chiche
• 2009 – Mammuth, rendező: Gustave de Kervern és Benoît Delépine

Rendezőként

• 1984 – Tartuffe (Le Tartuffe)
• 1999 – Híd két part között (Un pont entre deux rives) (Fred Auburtinnel közösen)
• 2006 – Párizs, szeretlek! (Paris, je t’aime) („Quartier Latin”) (Fred Auburtinnel közösen)

Producerként

• 1990 – Shakha Proshakha, rendező: Satyajit Ray
• 1991 – A látogató (Agantuk), rendező: Satyajit Ray
• 1997 – Életem szerelme (She's So Lovely), rendező: Nick Cassavetes
• 1999 – Híd két part között (Un pont entre deux rives), rendező: Frédéric Auburtin és Gérard Depardieu
• 2000 – Nyomorultak (Les misérables), rendező: Josée Dayan (tévéfilm)
• 2002 – Szeresd apádat (Aime ton père), rendező: Jacob Berger
• 2002 – Napóleon, rendező: Yves Simoneau (tévéfilmsorozat)

Elismerések

• 1973 – Párizs városának "Gérard Philipe Nagydíja";
• 1981 – Az amerikai kritikusok szövetsége az év legjobb színészének választotta
• 1981: – A legjobb színésznek járó César-díj Az utolsó metró című film főszerepéért;
• 1983 – A kanadai média díja (A.C.I.C. díj) összes alakítása és filmes karrierje elismeréseként
• 1985 – A Francia Nemzeti Érdemrend lovagja
• 1989 – Fellowship Award (British Film Institute)
• 1990 – Az amerikai filmkritika az 1980-90-es évek legjobb külföldi színészének nevezte.
• 1990: – Az 1990-es cannes-i filmfesztivál legjobb férfi alakítás díja a Cyrano de Bergerac főszerepéért.
• 1990 – Oscar-díj-jelölés Cyrano de Bergerac alakjának megformálásáért.
• 1991: – A a legjobb színésznek járó Golden Globe-díj a Zöld kártya főszerepéért.
• 1991: – A legjobb színésznek járó César-díj a Cyrano de Bergerac főszerepéért.
• 1996 – a Francia Becsületrend lovagja.
• 1997 – Filmes karrierjének egészéért Arany Oroszlán Életműdíj az 54. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, valamint Rudolph Valentino Award XXIV.

Bibliográfia

• Portraits – Gérard Depardieu, niveau 3 – Szerző: Jacques Billardière – Edition Hachette (1993) ISBN 201020316X (franciául)
• Lettres volées – Szerző: Gérard Depardieu – Editions Livre de Poche (1998) ISBN 2253052329 (franciául)
• Gérard Depardieu – Szerző: Olivier Dazat – Edition Seghers (1999) ISBN 2232101258 (franciául)
• Gérard Depardieu. 25 ans de cinéma – Szerző: Michel Mahéo – Edition Fayard (2000) ISBN 2828906035 (franciául)
• Titkos leveleim (eredeti címe: Lettres volées) – Szerző: Gérard Depardieu – Edition Solar (2001) ISBN 9639368075 (magyarul)
• Vivant ! – Beszélgetés Laurent Neumann-nal – Edition Plon (2004) ISBN 2290347434 (franciául)
• Kösz, megvagyok… (eredeti címe: Vivant !) – Beszélgetés Laurent Neumann-nal – Kiadó: Új Stúdió Libri Kft. (2004) ISBN 9789632170473 (magyarul)
• Lire Saint Augustin – Szerzők: André Mandouze és Gérard Depardieu – Edition Desclée de Brouwer (2004) ISBN 2220055035 (franciául)
• Gérard Depardieu : Voleur d'âmes – Szerzők: Caroline Réali és Annie Réval – Edition France-Empire (2004) ISBN 2704809860 (franciául)
• Ma cuisine – Szerző: Gérard Depardieu – Edition Solar (2005) ISBN 226303868X (franciául)
• Gérard Depardieu – Szerző: Roberto Chiesi – Edition Gremese (2005) ISBN 2232101258 (franciául)
• L'insoumis – Szerző: Bernard Violet – Edition Fayard (2006) ISBN 2213616787 (franciául)

Jegyzetek és források

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gérard Depardieu című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások

• Gérard Depardieu a PORT.hu-n
• Gérard Depardieu (IMDb) (franciául), (angolul)
• Gérard Depardieu (AlloCiné)
• Gérard Depardieu (evene.fr)