Berchtesgaden

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berchtesgaden
Berchtesgaden1.jpg
Berchtesgaden a Watzmannal a háttérben
Berchtesgaden címere
Berchtesgaden címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Bajorország
Járás Berchtesgaden
Irányítószám 83471
Népesség
Teljes népesség 7536 fő (2009)[1] +/-
Népsűrűség 217 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 700 m
Terület 34,78 km2 km²
Elhelyezkedése
Berchtesgaden (Bajorország)
Berchtesgaden
Berchtesgaden
Pozíció Bajorország térképén
é. sz. 47° 37′ 53″, k. h. 13° 00′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 53″, k. h. 13° 00′ 15″
Berchtesgaden weboldala

Berchtesgaden (bajor nyelvjárással: Berchtsgoan) a vele azonos nevű járás székhelye délkelet Bajorországban.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Berchtesgaden egy kisváros délkelet Bajorországban, a Berchtesgadeni-Alpok lábainál mintegy 550-600 méter magasan. Németországon belül Bajorországhoz tartozik, azon belül a berchtesgadeni járás székhelye. 15 km-re délre húzódik az osztrák határ, Salzburg 30 km-re, München, a bajor főváros északnyugati irányban 180 km-re található. A város környéke nemzeti park (1978-ban alapították), valamint itt található Németország 3. legmagasabb pontja, a 2713 méter magas Watzmann. A településtől alig 5 km-re délnyugatra fekszik a Königssee, amely egy glaciális úton keletkezett mély vizű tó. Partjainál keleti, déli és nyugati irányból egyaránt 2000 méter feletti csúcsok magasodnak festői látványt nyújtva ezzel az ide érkező turistáknak. A várostól alig 3 km-re található Kehlstein 1835 méter magas hegye, amely a Harmadik Birodalom idején Adolf Hitler üdülőhelye volt Sasfészek néven. A Führer számára nyári szálláshelyeként szolgált ez a birodalmi pénzből Hitler születésnapjára kőből épült gyönyörű alpesi panorámával rendelkező ház, amely ma turistalátványosság: ebédelni, vagy akár aludni is lehet ott, ahol egykor a Harmadik Birodalom első embere időzött.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amerikai katonák koccintanak Berchtesgaden elfoglalására

Berchtesgadent 1102-ben említik először. A középkorban fontosságát sóbányáinak köszönhette. Első alkalommal 1393 és 1404 között került Salzburg fennhatósága alá, ennek ellenére 1803-ig többé-kevésbé független hercegség maradt, majd a napóleoni háborúk eredményeként 1805-ben Pozsonyban megkötött francia-osztrák különbéke értelmében a terület Ausztriához került. Pár évvel később 1809-ben a Francia Birodalomhoz tartozott, 1810-ben végül Bajorországhoz csatolták, melynek máig része. A bajor királyi család nagyon hamar felfigyelt eme páratlan szépségű helyre, rövid időn belül Berchtesgaden a bajor uralkodóház kedvelt üdülőhelyévé vált. A hitleri időkben épült ki vasúthálózata, valamint a vezér 50. születésnapjára építették a Sasfészket Kehlstein hegyén. A náci vezérek (de más nyugati politikusok is) gyakran látogatták a környéket, a világháború végén (1945. május elején) amerikai csapatok (101. légideszant) vonultak be a városba. A világégést követően Berchtesgaden Bajorország részeként az NSZK-hoz került. Megindult a település gazdasági átalakulása is, egyre fontosabbá vált a turizmus, a szolgáltatószektor. Manapság ez a település egyik legfontosabb jövedelemforrása.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vonattal a villamosított Freilassing–Berchtesgaden-vasútvonalon közelíthető meg, melyen a Berchtesgadener Land Bahn vasúttársaság üzemeltet. A Salzburg mellett található Freilassingból IC és regionális vonatok indulnak Bécsb és Münchenbe, amely így jó összeköttetést nyújt az ország belsejével. 2006 óta összeköttetésben van Salzburg városával, de több régebbi helyi szárnyvonalat bezártak. Közúton - annak ellenére, hogy hegyek közt fekszik - a település nagyon könnyen elérhető északi, keleti és nyugati irányból egyaránt. Fő útvonala a 305-ös alpesi út, amely nyugati irányból, Ramsau felől érkezik, áthalad Berchtesgadenen és Salzburgba felé tart. Északról Bischofwiesenen át jön a 20-as főút, amely szintén fontos útvonala a városnak és a délnyugatra fekvő Königseehez visz. A 319-es főúton kelet felé haladva hegyi utakon át eljuthatunk Halleinba, amely már Ausztriában található 10 km-re délre Salzburgtól.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Népesség. Bayerisches Landesamt für Statistik und Datenverarbeitung

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]