Michel Gondry

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Michel Gondry
Michel-Gondry-Be-Kind.JPG
Michel Gondry
(Párizs, 2008 március)
Született 1963. május 8. (50 éves)
Versailles, francia
Foglalkozása forgatókönyvíró, klip-, reklámfilm- és filmrendező

Michel Gondry weboldala
Michel Gondry az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Michel Gondry (Versailles, 1963. május 8. –) Oscar-díjas francia forgatókönyvíró, film-, reklámfilm- és kliprendező. Hírének alapját ötletes vizuális stílusa és filmjei képi világának, mise en scène-jének egyedi kialakítása adja. Fia, Paul Gondry szintén rendező.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Michel Gondry Versaillesban született. Filmes pályája akkor kezdődött, amikor elkészítette klipjeit az Oui Oui francia rockzenekar számára, amelynek dobosa volt. Az így elkészült videóinak stílusa megragadta az izlandi énekesnő, Björk figyelmét, aki megkérte, rendezze ő Human Behaviour című számának klipjét. A művészi együttműködés tartósnak bizonyult: Gondry összesen hét klipet rendezett Björknek. Más művészekkel is együtt dolgozott, köztük többször a Daft Punkkal, a White Stripesszal, a Chemical Brothersszel, a The Vines-szal, a Steriogrammel, a Radioheaddel és Beckkel. Gondry számos tévéreklámot készített. Ő volt a bullet time-technika egyik úttörője:[1] egyaránt használta a The Rolling Stones Like a Rolling Stone című számához készített klipjében és a Smirnoff vodka 1998-as reklámjában; megemlíthető még az általa a Gap amerikai ruházatiüzlet-lánc számára készített, három invenciózus reklámból álló füzér, illetve a Levi's 501 Jeanst reklámozó Drugstore című szpot, mely a Guinness Rekordok Könyve szerint a legtöbb díjjal jutalmazott tévéreklám.[2]

Gondryt gyakran említik példaként - Spike Jonze és David Fincher mellett - arra az áramlatra, mely során eredetileg kliprendezéssel foglalkozó filmesek - esetenként nem kevés sikerrel - kipróbálják magukat az egész estés produkciók rendezői székében is. Gondry első filmje a 2001-ben készített, utóbb változatos kritikákat kapó Libidó - Vissza az ösztönökhöz (eredeti címén Human Nature) című vígjáték volt. Második filmje (egyben Charlie Kaufman forgatókönyvíróval való második közös munkája), a 2004-ben bemutatott Egy makulátlan elme örök ragyogása már elragadtatta a kritikusok többségét. A Makulátlan elme nagy hasznát veszi ama számos, a látvány sokrétű manipulálását célzó technikának, amikkel Gondry a klipjeiben kísérletezett. Gondry a filmért Kaufmannal és Pierre Bismuth-szel együtt megkapta a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó Oscart. Gondry klipjeinek stílusa gyakran az értelmezés kereteivel való játékot eredményező videórögzítési és kameratrükkökön alapul.

Gondry következő egész estés filmje a 2006-os Dave Chappelle's Block Party című zenés dokumentumfilm, melyben Dave Chappelle amerikai komikus nagy volumenű, ingyenes koncertet akar összehozni Brooklyn Bedford-Stuyvesant negyedében. Ezt Az álom tudománya követte, mely 2006 szeptemberében (Magyarországon 2007 áprilisában) került a mozikba. A film, melynek főszerepét a mexikói Gael García Bernal játssza, a Makulátlan elmében alkalmazott fantasztikus, szürreális látványtechnikához való visszatérést jelzi.

2006 szeptemberében Gondry installációművészként is bemutatkozott, amikor New York SoHo galérianegyedében lévő Deitch Projectsben megnyílt első tárlata. A kiállítás címe magyarra lefordítva Az álom tudománya: Szobrok és beteges, hátborzongató kis ajándékok bemutatója volt; anyagát az Álom tudományának kellékei, a film jelenetkivágatai, illetve az érdeklődését felkeltő nőknek általa adott ajándékok adták; ez utóbbiak közül sokan korábbi és akkori munkatársai közül kerültek ki, úgy mint Karen Baird, Kishu Chand, Dorothy Barrick és Lauri Faggioni.[3] Megtekinthető volt a film vezérmotívuma, a 'katasztrófa-kalendárium' is; a természeti és emberi katasztrófák viszolyogtató ábrázolására Gondry Baptiste Ibar[4] festőt kérte fel.

Gondry az elkövetkezendő forgatókönyveit Daniel Clowes képregényrajzoló, -író segítségével írja majd.

Filmográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egész estés filmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rövidfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • L'expedition fatale (1986)
  • Jazzmosphère (1987)
  • My Brother's 24th Birthday (1988)
  • La lettre (1998)
  • One Day… (2001)
  • Pecan Pie (2003)
  • Ossamuch! - Kishu & Co. (2004)
  • Tiny (2004)
  • Three Dead People (2004)
  • Drumb and Drumber (2004)
  • Michel Gondry Solves a Rubik's Cube with his Nose (2007)

Rövid dokumentumfilmek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vingt p'tites tours (1989) - társrendező
  • I've Been Twelve Forever (2003)

Videográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reklámok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Clover, Joshua. „Time's Bullet:The world's dreamiest director lets the eternal sunshine in”, Village Voice, 2004. március 18. (Hozzáférés ideje: 2007. szeptember 18.) (angol nyelvű) 
  2. Guinness Book of World Records, (2004-es kiadás) p. 177
  3. Dream Factory - artnet Magazine<
  4. Baptiste Ibar
  5. Dan Clowes To Write Paul and Michel Gondry’s Animated Movie

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Más nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]