Hirosima

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hirosima (広島市)
Hiroshima Peace Memorial.jpg
Hirosima zászlaja
Hirosima zászlaja
Egyéb jelképek
Fa Cinnamomum camphora
Virág Nerium oleander
Közigazgatás
Ország  Japán
Régió Csúgoku
Prefektúra Hirosima prefektúra
Polgármester Tadatosi Akiba
Irányítószám   730-8586
Népesség
Teljes népesség 1 185 243 fő (2014. augusztus 1.)[1]
Földrajzi adatok
Terület 905,01 km²
Időzóna JST, UTC+9
Elhelyezkedése
Hirosima (Japán)
Hirosima
Hirosima
Pozíció Japán térképén
é. sz. 34° 23′, k. h. 132° 27′Koordináták: é. sz. 34° 23′, k. h. 132° 27′
Hirosima weboldala

Hirosima (japánul „広島市”; „Hirosima-si”) város Japánban, a fő sziget, Honsú nyugati részén. Hirosima prefektúra székhelye és a Csúgoku régió legnagyobb városa. 1945. augusztus 6-án, a második világháború alatt atomtámadás érte.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen akkor köszöntött be az első fordulat, amikor 1593-ban a nagy hatalmú Móri család feje, Móri Terumoto (15531625) daimjó felépítette várkastélyát. A Hirosima-dzsó, a Széles-szigeti kastély adott nevet a körülötte kifejlődő városnak is. A Móri, majd a Fukusima család uralma után az Aszano család birtokába került a város. Az 1868. évi Meidzsi-restauráció vetett véget az Aszano család uralmának. 1889-ben megyei rangú város lett és kiépült a kikötője. 1894-ben indult meg Kóbe és Simonoszeki között a Hirosimát is bekapcsoló vasúti forgalom. Az 189495. évi orosz–japán háborúban a császári főhadiszállást a Hirosima várkastélyban rendezték be. A város ipara, kereskedelme és oktatási intézményei rohamos fejlődésnek indultak.

Az atomtámadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hirosima az atomtámadás után.

1940-ben, a második világháború elején 350 000 lakosa volt. 1945. augusztus 6-án délelőtt 8 óra 15 perckor az Amerikai Egyesült Államok légierejének egy B–29-ese, az Enola Gay, amelynek Paul W. Tibbets ezredes volt a parancsnoka (a gépet Tibbets anyjáról neveztek el) atombombát dobott a településre. A bombát az amerikaiak Little Boy-nak , vagyis kisfiúnak nevezték el. Urán 235-ös izotópon alapuló fissziós (maghasadás elvű), 15(± 20%) kilotonna robbanó erővel rendelkező atomfegyver volt, „puska” típusú bombának megépítve. A vakító villanással és gombafelhővel kísért atombomba-robbanás a halottak és a romok városává tette Hirosimát. Az atomtámadás az utólagos becslések szerint 90-140 ezer ember életét követelte, 70 ezer ember azonnal meghalt, a többiek pedig később, a sugárzás okozta betegségek következtében vesztették életüket.

Két év múlva, 1947-ben Hirosima polgárai „Soha többé Hirosimát!” jelszóval tartották meg háromnapos Béke-ünnepségüket, ami azóta is a város legnagyobb ünnepe. 1949-ben a kormány a Béke és az Emlékezés Városává nyilvánította Hirosimát és rendkívüli mértékben támogatta az újjáépítést. A lakosok száma 1960-ra érte csak el a háború előtti lélekszámot, de 1972-ben már 534 000 ember élt a városban. II. János Pál pápa 1981-ben meglátogatta az Atombomba Emlékmúzeumot, ahol beszédet mondott a Béke emlékparkban összegyűlteknek.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1961 óta van repülőtere.

Ipara[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szentirmai József: Japán. 2. jav. és bőv. kiad., Bp., Panoráma, 1982
  • Robert Jung: A hamu gyermekei - Hirosima népe, Bp., Kossuth, 1965
  • Diószegi István et al.: 20. századi egyetemes történet (1890-1945). I. köt., Bp., Korona, 1997
  • Fegyvertípusok enciklopédiája – Hét évezred fegyvereinek kézikönyve, 2. kiadás, Athenaeum, 1999

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 人口移動統計調査最新|毎月公表の指標|広島の統計 (japán nyelven). (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hirosima témájú médiaállományokat.