Hirosima
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Hiroshima (広島市) | |||
|
|||
| Egyéb jelképek | |||
| Fa | Cinnamomum camphora | ||
| Virág | Nerium oleander | ||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Csúgoku | ||
| Prefektúra | Hirosima prefektúra | ||
| Körzet | [[]] | ||
| Polgármester | Tadatosi Akiba | ||
| Irányítószám | 730-8586 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1 159 391 fő (2007) +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 905,01 km² | ||
| Időzóna | JST, UTC+9 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Hiroshima weboldala | |||
Hirosima (japánul „広島市”; „Hiroshima-shi”) város Japánban, a fő sziget, Honsú nyugati részén. Hirosima prefektúra székhelye és a Csúgoku régió legnagyobb városa. 1945. augusztus 6-án, a második világháború alatt atomtámadás érte.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A településen akkor köszöntött be az első fordulat, amikor 1593-ban Móri Terumoto (1553–1625) dajmjó felépítette várkastélyát. A Hirosima-dzsó, a Széles-szigeti kastély adott nevet a körülötte kifejlődő városnak is. A Móri, majd a Fukusima család uralma után az Aszano család birtokába került a város. Az 1868. évi restauráció vetett véget az Aszano család uralmának. 1889-ben megyei rangú város lett és kiépült a kikötője. 1894-ben indult meg Kóbe és Simonoszeki között a Hirosimát is bekapcsoló vasúti forgalom. Az 1894–95. évi orosz-japán háborúban a császári főhadiszállást a Hirosima várkastélyban rendezték be. A város ipara, kereskedelme és oktatási intézményei rohamos fejlődésnek indultak.
[szerkesztés] Az atomtámadás
1940-ben, a második világháború elején 350 000 lakosa volt, de 1945. augusztus 6-án délelőtt 9 óra 15 perckor az Amerikai Egyesült Államok légierejének ezredese, Paul W. Tibbets az Enola Gay nevű B–29-es bombázóról atombombát dobott a településre. A vakító villanással és gombafelhővel kísért atombomba-robbanás a halottak és a romok városává tette Hirosimát. Az atomtámadás 242 ezer ember életét követelte, 140 ezer ember azonnal meghalt, a többiek pedig később, a sugárzás okozta betegségek következtében.
Két év múlva, 1947-ben Hirosima polgárai „Soha többé Hirosimát!” jelszóval tartották meg háromnapos Béke-ünnepségüket, ami azóta is a város legnagyobb ünnepe. 1949-ben a kormány a Béke és az Emlékezés Városává nyilvánította Hirosimát és rendkívüli mértékben támogatta az újjáépítést. A lakosok száma 1960-ra érte csak el a háború előtti lélekszámot, de 1972-ben már 534 000 ember élt a városban. II. János Pál pápa 1981-ben meglátogatta az Atombomba Emlékmúzeumot, ahol beszédet mondott a Béke emlékparkban összegyűlteknek.
[szerkesztés] Földrajza
[szerkesztés] Közlekedése
1961 óta rendelkezik repülőtérrel.
[szerkesztés] Ipara
[szerkesztés] Irodalom
- Szentirmai József: Japán. 2. jav. és bőv. kiad., Bp., Panoráma, 1982
- Robert Jung: A hamu gyermekei - Hirosima népe, Bp., Kossuth, 1965
- Diószegi István et al.: 20. századi egyetemes történet (1890-1945). I. köt., Bp., Korona, 1997