Hirosima

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 34° 23′ k. h. 132° 27′34.3833333333, 132.45

Hiroshima (広島市)
Hiroshima zászlaja
Egyéb jelképek
Fa	Cinnamomum camphora
Virág	Nerium oleander
Közigazgatás
Ország	Japán
Régió	Csúgoku
Prefektúra	Hirosima prefektúra
Körzet	[[]]
Polgármester	Tadatosi Akiba
Irányítószám	730-8586
Népesség
Teljes népesség	1 159 391 fő (2007) +/-
Földrajzi adatok
Terület	905,01 km²
Időzóna	JST, UTC+9
Elhelyezkedése
Hiroshima
é. sz. 34° 23′ k. h. 132° 27′34.3833333333, 132.45
Hiroshima weboldala

Hirosima (japánul „広島市”; „Hiroshima-shi”) város Japánban, a fő sziget, Honsú nyugati részén. Hirosima prefektúra székhelye és a Csúgoku régió legnagyobb városa. 1945. augusztus 6-án, a második világháború alatt atomtámadás érte.

Tartalomjegyzék 1 Története 1.1 Az atomtámadás 2 Földrajza 3 Közlekedése 4 Ipara 5 Irodalom

[szerkesztés] Története

A településen akkor köszöntött be az első fordulat, amikor 1593-ban Móri Terumoto (1553–1625) dajmjó felépítette várkastélyát. A Hirosima-dzsó, a Széles-szigeti kastély adott nevet a körülötte kifejlődő városnak is. A Móri, majd a Fukusima család uralma után az Aszano család birtokába került a város. Az 1868. évi restauráció vetett véget az Aszano család uralmának. 1889-ben megyei rangú város lett és kiépült a kikötője. 1894-ben indult meg Kóbe és Simonoszeki között a Hirosimát is bekapcsoló vasúti forgalom. Az 1894–95. évi orosz-japán háborúban a császári főhadiszállást a Hirosima várkastélyban rendezték be. A város ipara, kereskedelme és oktatási intézményei rohamos fejlődésnek indultak.

[szerkesztés] Az atomtámadás

1940-ben, a második világháború elején 350 000 lakosa volt, de 1945. augusztus 6-án délelőtt 9 óra 15 perckor az Amerikai Egyesült Államok légierejének ezredese, Paul W. Tibbets az Enola Gay nevű B–29-es bombázóról atombombát dobott a településre. A vakító villanással és gombafelhővel kísért atombomba-robbanás a halottak és a romok városává tette Hirosimát. Az atomtámadás 242 ezer ember életét követelte, 140 ezer ember azonnal meghalt, a többiek pedig később, a sugárzás okozta betegségek következtében.

Két év múlva, 1947-ben Hirosima polgárai „Soha többé Hirosimát!” jelszóval tartották meg háromnapos Béke-ünnepségüket, ami azóta is a város legnagyobb ünnepe. 1949-ben a kormány a Béke és az Emlékezés Városává nyilvánította Hirosimát és rendkívüli mértékben támogatta az újjáépítést. A lakosok száma 1960-ra érte csak el a háború előtti lélekszámot, de 1972-ben már 534 000 ember élt a városban. II. János Pál pápa 1981-ben meglátogatta az Atombomba Emlékmúzeumot, ahol beszédet mondott a Béke emlékparkban összegyűlteknek.

[szerkesztés] Földrajza

[szerkesztés] Közlekedése

1961 óta rendelkezik repülőtérrel.

[szerkesztés] Ipara

[szerkesztés] Irodalom

• Szentirmai József: Japán. 2. jav. és bőv. kiad., Bp., Panoráma, 1982
• Robert Jung: A hamu gyermekei - Hirosima népe, Bp., Kossuth, 1965
• Diószegi István et al.: 20. századi egyetemes történet (1890-1945). I. köt., Bp., Korona, 1997