Sikoku

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sikoku
Seto Inland Sea satellite.jpg
Közigazgatás
Ország  Japán
Legnagyobb település Macujama
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Macujama népessége 513 113 fő (2005) +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Csendes-óceán északnyugati része
Szigetcsoport Japán szigetvilág
Terület 18 803,68 km²
Legmagasabb pont Curugi (1955 m)
Elhelyezkedése
Shikoku-Pilgerweg.svg
Sikoku  (Japán)
Sikoku
Sikoku
Pozíció Japán térképén
é. sz. 33° 38′, k. h. 133° 30′Koordináták: é. sz. 33° 38′, k. h. 133° 30′

Sikoku (japánul 四国, Loudspeaker.svg kiejtése, Hepburn-átírással Shikoku, a.m. négy ország) Japán négy főbb szigete közül a legkisebb. Önálló földrajzi régió.

Geográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szélessége 50 és 150 km között változik, hosszúsága 225 km, területe 18 803,68 km². Délen a Csendes-óceán határolja, északon a Szeto-beltenger választja el Honsútól, keleten a Kii-csatorna, délnyugaton a Bungo-csatorna Kjúsú szigettől. Sok apró sziget veszi körül, különösen északon.

A szigeten a meredek Sikoku-hegység húzódik végig, melynek legmagasabb csúcsai a Curugi (Tsurugi-san) 1955 méter és az Isizucsi (Ishizuchi-san) 1982 m magasba emelkedik. A sziget belsejében sokhelyütt még érintetlen a természet. Itt is gyakoriak a földrengések.

Ehime prefektúra Kjúsú sziget felőli partvidékén található az Asizuri-Uvaka Nemzeti Park.

Itt van a Naruto-szorost átívelő, 1986-ban elkészült Onavato-híd, amely Sikokut Avadzsi szigetén át összeköti Honsúval. A szorosban az árapály megfordulásakor hatalmas, mintegy 25 méteres átmérőt elérő örvények alakulnak ki a Csendes-óceán és a beltenger között áramló vízben.[1]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt él a japánok közül a legkevesebb ember is, 4 141 955 fő (2005. március 31-én), a népsűrűség is az országon belül viszonylag alacsonynak számít, 220,27 fő/km².

A nagy városok a tengerparton és a szárazföldbe benyúló folyóvölgyekben találhatók, mivel a sziget belső része hegyes-sziklás vidék. A völgykatlanok lakossága gyér. A százezer főnél népesebb városok elsősorban a beltenger felőli északi részen, Ehime prefektúrában vannak.

A város neve Japánul Prefektúra Lakosság (fő)[2]
Macujama 松山市, Matsuyama-shi Ehime 512 982
Takamacu 高松市, Takamatsu-shi Kagava 426 514
Kócsi 高知市, Kōchi-shi Kócsi 335 341
Tokusima 徳島市, Tokushima-shi Tokusima 267 343
Imabari 今治市, Imabari-shi Ehime 176 877
Niihama 新居浜市, Niihama-shi Ehime 127 563
Szaidzsó 西条市, Saijō-shi Ehime 116 678
Marugame 丸亀市, Marugame-shi Kagava 110 118


Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szanuki-síkság a sziget északi részén

A szigeten négy prefektúra található. Ezek:

A prefektúra neve Japánul (átírva) Székhelye
Ehime 愛媛県 (Ehime-ken Macujama
Kagava 香川県 (Kagawa-ken) Takamacu
Kócsi 高知県 (Kōchi-ken) Kócsi
Tokusima 徳島県 (Tokushima-ken) Tokusima

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A többi szigethez képest fejletlenebb.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nagy Naruto híd

Sikokut Honsúval három gyorsforgalmi út köti össze.

  • Kobe-Avadzsi-Naruto (kelet Sikoku)
  • Seto-Chúó (központi Sikoku)
  • Nisiszeto (nyugat Sikoku)

Sikoku keleti kapuja, Naruto (Tokusima prefektúra) 1988 óta össze van kötve a Kobe-Avadzsi-Naruto gyorsforgalmi úttal. Ez az útvonal a Kanszai régióhoz csatlakozik, ahol olyan nagyvárosok találhatók, mint Oszaka, Kiotó és Kóbe. Emiatt a Kobe-Avadzsi-Naruto gyorsforgalmi útnak igen sűrű a forgalma. Itt több távolsági buszjárat is közlekedik Kanszai és a Tokusima prefektúra között.

Sikoku középső részét Honsúval kompjáratok és légiközlekedés köti össze és 1988 óta a Nagy Szeto Hídhálózat is. A hidak elkészültéig a térség el volt vágva a külvilágtól.

A szigeten belül is gyorsforgalmi utak kötik össze a nagyobb településeket. Ezek között megemlíthető a 11-es, 32-es, 33-as, 55-ös és 56-os út.

Sikoku vasútvonalai

A Sikoku Vasúttársaság vonalainak megnevezése:

  • Joszan
  • Doszan
  • Kótoku
  • Tokusima
  • Mugi
  • Naruto
  • Ucsiko
  • Jodo
  • Honsi Biszan
  • Szeto Óhasi

Ezeken kívül magánvasúttársaságok működnek Sikoku mind a négy prefektúrájában.

Sikokunak nincsen nemzetközi repülőtere, de négy helyi repülőtér szolgálja ki (Tokusima, Takamacu, Kocsi-Rjoma és Macujama), ahonnan csatlakozások vannak Japán nagyobb városai felé (például Tokió, Oszaka, Nagoja, Szapporo, Fukuoka felé). Nemzetközi járatok indulnak Szöul felé az Asiana Airlines gépein Macujama és Takamacu városokból. Időnként charterjáratok indulnak más nemzetközi célállomások felé is.

Sikoku környékét kompjáratok hálózzák be, amik például Kjúsú felé és a Sikoku környéki kisebb szigetek között bonyolítanak le forgalmat.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Reader's Digest Válogatás: Világjárók lexikona, 1998.
  2. A lakosságra vonatkozó adatok a 20032006 időszakból valók. Forrásuk az angol nyelvű Wikipedia.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Shikoku című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sikoku témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]