Naha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Naha (那覇)
Naha montage.jpg
Naha jelképe
Naha jelképe
Naha zászlaja
Naha zászlaja
Egyéb jelképek
Fa Fukugi
Virág Murvafürt
Közigazgatás
Ország  Japán
Régió Kjúsú
Prefektúra Okinava prefektúra
Alapítás éve 1921. május 20.
Polgármester Onaga Takesi
Népesség
Teljes népesség 321 467 fő
320 551 fő (2014. augusztus 1.)[1]
Népsűrűség 8153,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 38,99 km²
Időzóna JST, UTC+9
Elhelyezkedése
Naha  (Japán)
Naha
Naha
Pozíció Japán térképén
é. sz. 26° 12′ 44″, k. h. 127° 40′ 45″Koordináták: é. sz. 26° 12′ 44″, k. h. 127° 40′ 45″
Naha weboldala

Naha (那覇市?okinavaiul: Naafa) a Rjúkjú-szigetek közé tartozó Okinava legnépesebb városa és az Okinava prefektúra politikai, gazdasági és közigazgatási központja. A modern várost hivatalosan 1921. május 20-án alapították, ám a terület ezt megelőzően is évszázadokig a legfontosabb és legnépesebb hely volt az egész szigetcsoporton, és a Rjúkjúi Királyság politikai és gazdasági központjaként szolgált.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Naha neve az Iroszecuden alapján a Naba névből származik, ami eredetileg egy gomba alakú kő volt a városban. A követ fokozatosan elhordták és betemetődött és ezzel együtt a település nevének kiejtése és kandzsija is megváltozott. A területen a régészeti leletek alapján már a kőkorszakban éltek emberek és találtak itt a dzsómon-kori Japánból, illetve az ősi Kínából származó tárgyakat is. A 11. századból származó fazekasság nyomai arra engednek következtetni, hogy már ekkor kereskedelem folyt Koreával és Japánnal. Nem tudni mikor alakult ki itt egy szervezett város, annyi bizonyos, hogy a 15. században, a Rjúkjú-szigetek egyesítése idején már településként működött.[2][3] A mai várossal – amely magába olvasztotta a királyi fővárost, Surit és Kumemurát, a kínai tudományok helyi központját – ellentétben azonban ez nem volt politikai központ, csupán kikötőként volt jelentős gazdasági szerepe.

A középkori Naha egy kis szigeten, Ukisimán volt található és egy keskeny, Csókótei (長虹堤Hepburn-átírássalChōkōtei?) névre keresztelt töltésút kötötte össze Okinava szigetével. A fő kikötői térség a nemzetközi kereskedelem számára volt fenntartva, a várost pedig két kerületre , keletire (higasiHepburn-átírássalhigashi?) és nyugatira (西nisiHepburn-átírássalnishi?) bontották. Egy nagy szabadtéri piac működött a ojamisze (親見世Hepburn-átírássaloyamise?), a királyi kereskedelem központ előtti területen, ezen kívül a városban található volt még több japán szentély és templom, valamint egy követségi épület a kínai küldöttek számára. A város biztonságát két erődítmény is vigyázta és egy közeli szigeten raktárat alakítottak ki a szállított termékek számára.[3][4]

A város közelében, Ukusimán volt található Kumemura fallal körbevett községe, amely évszázadokig volt a Rjúkjú-szigeteken a klasszikus kínai tudományok központja.[4] A hagyomány szerint a települést az a 36 min család alapította, akiket a kínai Ming-dinasztia császára küldött Okinavára segíteni a rjúkjúi királyokat, és népessége többségében vagy teljesen az ő leszármazottaikból állt. Uezato Takasi vitatja ezt, rámutatva, hogy abban az időben Naha olyan jelentőségre tett szert a nemzetközi tengeri kereskedelemben, hogy valószínű sok más kínai is letelepedett a szigeten.[5] A városon belüli további jelentős helyek voltak még: a Tenszonbjó taoista templom és két taoista szentély, Tenpi tengeristennek szentelve.[4] Kang-hszi kínai császár ajándéka volt a városban az 1670-es években épített konfuciánus templom. 1718-ban egy konfuciánus iskolát, a Meirindót is létrehoztak Nahában.[6]

1853-ban Matthew C. Perry amerikai tengerésztiszt flottája kikötött itt útban Tokió felé és az amerikai hajók többször visszatértek. Amikor Japán 1872-ben szoros ellenőrzés alá vonta Rjúkjúi Királyságot és létrehozta helyén a névlegesen független Rjúkjú hant, Naha lett annak fővárosa. 1879-ben a hant megszüntették és hivatalosan is annektálták, az újonnan létrehozott Okinava prefektúra központja továbbra is a város maradt, amely az elkövetkező évtizedekben lassan magába olvasztotta a királyi fővárost, Surit és a többi környező települést. A második világháború okianvai csatája során a város súlyos károkat szenvedett a harcoktól, többek között a japán főhadiszállásként használt suri várkastélyt is teljesen lerombolták.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város éghajlata szubtrópusi, így forró, nyirkos nyarak és meleg telek jellemzik. A nyár, mint Japán legtöbb más részén forró, a legmelegebb hónap július átlag 31 Celsius fokos hőmérséklettel. Azonban az ország többi részétől eltérően a tél szintén meleg, a leghidegebb hónapokban a hőmérséklet átlag 19 Celsius fokos. A hóesés ezért rendkívül ritka jelenség a településen, azonban kiadós mennyiségű, évente 2000 milliméter eső esik.


Naha éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 26,8 26,6 28,2 29,7 31,6 34,1 35,0 35,6 34,6 32,8 30,8 27,8 35,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 19,5 19,8 21,7 24,1 26,7 29,4 31,8 31,5 30,4 27,9 24,6 21,2 25,3
Átlaghőmérséklet (°C) 16,6 16,6 18,6 21,3 23,8 26,6 28,5 28,2 27,2 24,9 21,7 18,4 22,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 14,6 14,8 16,5 19,0 21,8 24,8 26,8 26,6 25,5 23,1 19,9 16,3 20,5
Rekord min. hőmérséklet (°C) 6,6 6,6 7,2 9,8 13,6 15,4 21,0 20,7 18,5 14,8 12,2 7,2 6,6
Átl. csapadékmennyiség (mm) 107 120 161 166 232 247 141 241 261 153 110 103 2037
Havi napsütéses órák száma 95 85 109 134 150 182 244 224 197 168 121 114 1821
Forrás: [7][8]


Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Japan Transocean Air központja

A Naha Repülőtér Japán ötödik legnagyobb ilyen létesítménye, amelyből 2005 napi 150 járat indult 30 különböző úti cél felé. A nahai kikötővel egy vízalatti alagút köti össze, a közlekedést könnyítendő.[9] A Japan Airlines két leányvállalatának, a Japan Transocean Airnek és a Ryukyu Air Commuternek a városban található a központja.[10][11]

A nahai kikötő a várost a Rjúkjú-szigetek gazdasági központjává teszi. A kikötő jelentős szerepet tölt be a konténerszállításban, mivel az erre specializálódott Sanghaj, Puszan és Kaohsziung kikötővárosok közelében található. Legalább 50 konténerszállító tengeri útvonal érinti a kikötőt, amelybe 2001-ben 9,7 millió tonna rakomány érkezett, melyből 1,2 millió tonna volt nemzetközi. Ebből 7,1 millió import, 2,6 millió pedig export.[3] A kikötő remek helyzetéből adódóan lassacskán a kelet-ázsiai tengeri kereskedelem központjává válik. Mind a kikötő, mind a repülőtér jelentős löketet ad a helyi gazdaság fejlődésének.[9]

Számos tradicionális terméket, mint például lakkozott tárgyakat, porcelánt, avamorit és festett ruhákat készítenek itt.[3]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kokuszai-dóri utcarészlete
A suri várkastély főépülete

A Kokuszai-dóri a város főutcája, mely a második világháborút követően alakult ki. Kezdetben csupán egy lápos területen végigfutó út volt, amely mellett egyre több ember vert sátrat. Az utca fejlődése a sziget háború utáni újjászületésének jelképe lett. Mára a város üzleti negyedévé és kedvelt turistalátványossággá vált, számos étteremmel, bolttal és butikkal. Az okinavai prefektúrai hivatal, a város egyik legnagyobb épülete is itt található.[12]

A város egykor önálló települést képező Suri negyedében található a suri várkastély, egy 14. században épített guszuku, aminek a kezdetben a sziget egyesítésében volt szerepe, majd évszázadokon keresztül volt a Rjúkjúi Királyság uralkodóinak lakóhelye és a közigazgatás központja. A királyság japán 1879-es annektálása után elvesztette politikai jelentőségét, műemlékként kezelték és 1928-ban japán nemzeti kincsének részévé nyilvánították. A vár több esetben égett le vagy semmisült meg, utoljára 1945-ben az okinavai csata során és csak 1992-ben építették teljesen újjá. Az UNESCO több más guszukuval együtt a világörökség részévé nyilvánította.[13][14]

A szigeten történt világháborús összecsapásnak, ami 200 000 ember életét követelte az Okinava Prefektúrai Béke-emlékmű Múzeum állít emléket.[15]

Híres nahaiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Naha testvérvárosai:[16]

A populáris kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Call of Duty: World at War című videojátékban a hadjárat vége felé, az utolsó amerikai küldetésben jelenik meg a suri várkastély, amelyet a játékosnak kell segítenie elfoglalni a védekező japánoktól.[19]

A város bizonyos részei, így például a Kokuszai-dóri a Yakuza 3 című PlayStation 3 játékban is valósághűen megjelennek.[20]

A Microsoft 2003-as Freelancer nevű videojátékban az egyik fiktív helyszín viseli a város nevét.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 沖縄県推計人口データ一覧(Excel形式) (japán nyelven). (Hozzáférés: 2014. augusztus 30.)
  2. Uezato, Takashi. "The Formation of the Port City of Naha in Ryukyu and the World of Maritime Asia: From the Perspective of a Japanese Network." Acta Asiatica vol 95 (2008). Tokyo: Tōhō Gakkai (The Institute of Eastern Culture). pp57-58.
  3. ^ a b c d Port of Naha. World Port Source. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  4. ^ a b c Uezato. p62.
  5. Uezato. p59.
  6. Kerr, George H. Okinawa: The History of an Island People. revised ed. Boston: Tuttle Publishing, 2000. pp194,204, 221.
  7. Weather Information for Naha
  8. 平年値(年・月ごとの値)
  9. ^ a b Naha Airport (OKA/ROAH), Okinawa Prefecture, Japan. airport-technology.com. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  10. "Company Profile" (Japanese). Japan Transocean Air. Retrieved on May 19, 2009.
  11. "会社概要." Ryukyu Air Commuter. Retrieved on May 19, 2009. "所在地 沖縄県那覇市山下町3番1号(〒900-0027)"
  12. Kokusai-dori: A diverse, energetic road that developed from nothing. Japan Atlas. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  13. Shuri Castle. .japan-guide.com. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  14. Shuri Castle Before and After WWII. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  15. A Guide to the Museum. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  16. Naha Sister Cities
  17. Prefeitura.Sp - Descentralized Cooperation
  18. International Relations - São Paulo City Hall - Official Sister Cities
  19. Shuri Castle. The Call of Duty Wiki. (Hozzáférés: 2012. július 26.)
  20. Warren Peace: Mean streets of Naha. Stars and Stripes, 2012. április 18. (Hozzáférés: 2012. július 26.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Naha témájú médiaállományokat.