Árapály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dagály...
... és apály
Az árapály jelenség miatt kialakult élőhely egy sziklás tengerparton

Az árapály jelensége a közeli égitestek egymásra gyakorolt tömegvonzása által egymáson létrehozott alakváltozások. Földi értelemben az árapály vagy régies nevén tengerjárás a tenger szintjének periodikus emelkedése (áradat vagy dagály) és süllyedése (apály), melyet a Hold és a Nap vonzásának befolyása okoz. A dagály és az apály között átlagosan 6 óra 12 perc telik el.[1] Egy évben 705 dagály van.[2]

Létrejötte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az árapály jelenségben a közelsége miatt a Hold kapja a legnagyobb szerepet. Az égitestek vonzása a Föld felszínének felé fordított részére természetszerűen erősebben hat, mint annak a középpontjára, leggyengébb pedig a felszínnek az égitesttel ellentétes oldalára; így a gravitációs erők eredője a hold felőli, és a túloldali oldalon magasabb vízszintet eredményez. A középhelyzethez képesti relatív változás a négyzetesen csökkenő gravitációs potenciál miatt a hold felőli oldalon nagyobb. A nap is hasonló hatással van a bolygónkra, és a Nap-Hold együttállásai generálják a legszélsőségesebb árapály jelenségeket.

Ciklikus jelenségek a tengerjárásban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Félhavi egyenlőtlenség: Különlegesen magas dagályok következnek be, ha a Hold és a Nap egy irányban (újhold), vagy egymással ellentétes irányban (telihold) foglalnak helyet. Csökken a vízszintek közötti különbség, amikor a két égitest iránya nagyjából derékszöget zár be.
  • Havi egyenlőtlenség: A Hold földközelsége idején jóval nagyobb vonzást fejt ki a földi víztömegekre. A legnagyobb dagályszintek akkor fordulnak elő, amikor a Föld napközelsége idején (december) a újhold, illetve a holdtölte a Hold földközelségével esik egybe.
  • Deklinációs egyenlőtlenség: A dagálymagasságokat a Hold és a Nap pillanatnyi deklinációja is befolyásolja
  • Napi egyenlőtlenség: Az elméleti dagálymagasság ott a legnagyobb, ahol a Hold a zenitben delelhet, tehát az északi és a déli szélesség 28,5º közötti területen fordulhat elő.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az amplitúdó (szintemelkedés) összeadódásának hatására a szökőár végig szalad az óceánok felszínén. Az Atlanti-óceánon az árhullám mint egyetlen hullámtaraj halad északi irányba.

Ez az atlanti árhullám nagyjából egy nap alatt éri el Európa és Anglia partjait. További egy napra van szüksége, hogy megkerülje a Brit szigeteket. Ennek eredményeként a La Manche csatorna árhulláma és az Északi-tenger árhulláma nagyjából egy időben, a normandiai partoknál találkozik. Ekkor a dagály magassága gyakran eléri a 10, különleges esetekben a 14 métert is.

Nagyon alacsony ellenben az árapályváltozás a Földközi-tengeren és annak melléktengerein, például az Adrián valamint a Balti-tengeren, mivel ezek a tengerek csak szűk szorosokon keresztül érintkeznek az Atlanti-óceánnal.

Nem csak a tengereknél és óceánoknál, hanem a földkéreg kőzeténél is megfigyelhető árapályjelenség. Ezt az elsők között bizonyították a Aggteleki-karsztban található Vass Imre-barlang kutatásakor. A környék karsztforrásainak vízhozamát folyamatosan regisztrálták, a barlang főágában az egymással szemközti falakba fúrt vasrudakkal mérték a kőzet mozgását, majd az adatokat egybevetették az árapályciklusokkal. Eredményül azt kapták, hogy az árapály miatt a kőzetből víz szorul ki, amely megnöveli a karsztforrások vízhozamát. A változás akár több száz liter/perces is lehet.

Az apály- és a dagályszintek közötti legnagyobb különbségek:

Apály
Dagály
Apály Mont-Saint-Michel-nél
Dagály Mont-Saint-Michel-nél

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Glenn D. Considine (főszerk.): Van Nostrand's Scientific Encyclopedia, 2008, John Wiley & Sons, Inc., ISBN 978-0-471-74338-5, p. 1150.
  2. Glenn D. Considine (főszerk.): Van Nostrand's Scientific Encyclopedia, 2008, John Wiley & Sons, Inc., ISBN 978-0-471-74338-5, p. 5445.
  3. 20 méteres dagálymagasság is lehet a Fundy-öbölben (Origo.hu)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]