Bremerhaven

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bremerhaven
Blick vom Radarfunkturm2.JPG
Bremerhaven címere
Bremerhaven címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Bréma Szabad Hanzaváros
Kormányzati kerület szabad város
Kerület szabad város
Alapítás éve 1827
Polgármester Melf Grantz (SPD)
Irányítószám 27501-27580
Körzethívószám 0471
Rendszám HB után egy betű+ négy szám
Népesség
Teljes népesség 108 323 fő
Népsűrűség 1004 fő fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 0-2 m
Terület 92,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bremerhaven  (Németország)
Bremerhaven
Bremerhaven
Pozíció Németország térképén
é. sz. 53° 33′, k. h. 8° 35′Koordináták: é. sz. 53° 33′, k. h. 8° 35′
Bremerhaven weboldala

Bremerhaven nagyváros Németország északnyugati részén, Bréma Szabad Hanzaváros tartományban, melynek második legnépesebb városa. Bremerhaven Németország legnagyobb tengerparti városa. Lakossága 117 000 fő, elővárosaival együtt 170 000 fő. Nevének magyar jelentése: Bréma kikötője.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bremerhaven a Gesste és a Weser találkozásánál, közvetlenül a Weser északi-tengeri torkolatánál épült. A város 15 km hosszan és 8 km szélességben nyúlik el a Weser jobb partján. A város területének egésze az ún. Wesermarson fekszik. A Wesermars legmagasabb pontja mindössze 2 m tszf, ezáltal a város egész területe a vihardagályok által fokozottan veszélyeztetett. A város környékét korábban nagyszabású árvíz- és partvédelmi munkálatok során mentesítették az árvizektől.

Bremerhaven éghajlata óceáni. Egész évben nagyon sok a csapadék. A nyár hűvös, a tél igen enyhe; a júliusi középhőmérséklet 17, a januári +2 °C. A téli félévben rendszeresek a tengeri viharok, melyek során a szél 100 km/h fölé erősödik.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első településre utaló írásos emlék 1139-ből származik, ekkor említik meg először név szerint Wulsdorf és Geestedorf falvakat. 1275-ben a Geeste-től északra fekvő Lehe mezővároska nyerte el a piactartási és a legkisebb városoknak kijáró jogokat. A terület már ekkoriban is a brémai püspökség és a Bréma Városi Tanács megújuló küzdelmeinek metszéspontjában állt, melyek ellen Lehe városka a Bréma Városi Tanáccsal kötött védelmi szerződéssel próbált kitérni. 1648 és 1654 között a vidék az egész brémai püspökséggel együtt svéd fennhatóság alá került. 1719-ben egy rövid dán megszállást követően a terület a Kúr Hercegségre, onnan a porosz nagyhercegekre, később a Hannoveri Királyságra szállt.

1827-ben a Brémai Városállam megvásárolta a területet. A brémai rakpart a Weser medrének elfajulása miatt tengeri hajókkal megközelíthetetlenné vált, ezért a város egy újabb kikötőt szándékozott létrehozni a Weser torkolatában. A Geestetől északra eső terület átadásról szóló szerződést 1827. január 11-én írta alá I. Ágoston hannoveri király és Johann Smidt brémai polgármester. A város területét hivatalosan 1827. május 1-jén átadták Brémának. Az új település neve Bremerhaven (~Bréma kikötője) lett. A béke nem tartott sokáig, 1845. június 26-án a Geeste folyó déli partján Hannover megalapította a Bremerhaven vetélytársául szánt kikötőt, melynek a Geestemünde (~Geeste-torkolat) nevet adták.

A 19. század második felében a mai Bremerhaven területén található mindhárom település (Bremerhaven, Lehe, Geestemünde) gyorsan gyarapodott népességében, a városodás és az ipar fejlődése gyors léptekkel haladt előre.

1847-től Bremerhaven az Amerika felé induló kivándorlóhajók egyik legfontosabb kikötője.

1852-ben a Dánia ellen folyó schleswig-holsteini háború idején Bremerhaven lett a német flotta bázisa. Geestemünde a környékbeli falvak járási székhelye lett.

1851-ben Bremerhaven városi jogot kapott, 1861 és 1905 között területét több lépésben bővítették. 1880-ban jogilag különvált Brémától és önálló város lett.

1883-ban kiépült a telefonösszeköttetés Bréma és Bremerhaven között.

1889-ben Geestedorfot betagolják Geestemünde városba.

1812-ben Geestemünde városi jogot kapott, ekkor 27 000 lakosa volt.

1920-ban Lehe-ébe betagozták Wulsdorfot és városi rangra emelték.

A "Star Princess" úszó szállodát javítják Bremerhavenben

1924. november 1-jén Lehe várost (~40 000 lakos) és Geestemündét (~30 000 lakos) Wesermünde néven egyesítették. A városnak összesen 70 000 lakója volt és a porosz fennhatóság alatt álló Hannover tartományhoz csatolták. ezzel az összevonással Bremerhavent egyetlen nagyváros vette körbe.

1925-ben megkezdte működését az első buszjárat Bremerhaven és és Schiffdorf között.

1927-ben 3 további települést csatoltak Wesermünde városhoz.

1938-ban Brémát a náci kormányzat megfosztotta Bremerhaven felügyeleti jogától. 1939. november 1-jén Bremerhavent és a szomszédos Wesermünde nagyvárost összevonták. Az egyesített város Wesermünde néven Hannover tartományhoz tartozott.

1944. szeptember 18-án egy „tízezer gépes” angol–amerikai légitámadás kezdődött Geestemünde ellen. A második világháború során Wesermünde nagyvárost és kikötőjét számtalan brit és amerikai légicsapás érte, mely során a város elveszítette lakossága nagy részét és megsemmisült a kikötői infrastruktúra csaknem egésze is.

1945 májusában kanadai és brit csapatok elérték Bremerhavent. Geestemünde hamarosan a megszálló amerikai csapatok utánpótlási kikötője lett.

1947. január 1-jén új közigazgatási rendszer lépett életbe. A város új neve Bremerhaven lett, területét pedig betagozták Bréma Szabad Hanzaváros tartományba.

1950-től kezdve Bremerhaven jelentős kikötőváros, de forgalmát tekintve az 1990-es évek elejéig elmaradt a Brémai városi kikötő mögött. A város a személyhajózás, hajógyártás és a tengeri halászat visszaesése miatt gazdasági krízisbe került, amelyet csak az 1970-es években sikerült megoldani a modern kikötői szolgáltatások kiépítésével.

1971 óta több lépésben épül a Weser partján a konténerterminál, amely mára Európa harmadik, míg a világ kilencedik legnagyobb kikötője konténerszállító óriáshajók számára.

1985 óta folyamatosan épül az autóterminál, amely Németország legfontosabb exportkapuja.

Bremerhaven
Bremerhaven

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bremerhaven témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]