Lübeck

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lübeck
Lubeck panorama.JPG
Lübeck címere
Lübeck címere
Lübeck zászlaja
Lübeck zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Schleswig-Holstein
Kerület Szabad város
Alapítás éve 1143
Polgármester Bernd Saxe (SPD)
Irányítószám 23501–23570
Rendszám HL
Népesség
Teljes népesség 210 577 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 999 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 13 m
Terület 214,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Lübeck  (Németország)
Lübeck
Lübeck
Pozíció Németország térképén
é. sz. 53° 52′ 11″, k. h. 10° 41′ 11″Koordináták: é. sz. 53° 52′ 11″, k. h. 10° 41′ 11″
Lübeck weboldala

Lübeck város Észak-Németországban. Schleswig-Holstein szövetségi tartomány második legnagyobb városa. Évszázadokig a Hanza-szövetség központja volt, és építészeti öröksége miatt a Világörökség része.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lübeck a Trave folyó partján fekszik, Németország legnagyobb balti-tengeri kikötőjével. A Travét az Elba-Lübeck csatorna köti össze az Elba folyóval. A várost érinti az A1-es autópálya.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lübecki házak

700 körül szlávok telepedtek le Holstein keleti részén, és többek között megalapították Liubice települést, mintegy 6 km-re a mai városközponttól. A 10. századra jelentősége megnőtt, és egy várat emeltek, amelyet azonban 1128-ban rügeni szlávok leromboltak.

Lübecket 1143-ban alapította Holstein grófja. A város többször gazdát cserélt, majd Barbarossa Frigyes császár egy húsz főből álló tanácsot állított a város élére. A tanács a 19. századig fennmaradt, és mivel főként kereskedőkből állt, ez döntően meghatározta a város politikáját. 1226-tól szabad császári város lett. A 14. században a Hanza-szövetség legmeghatározóbb tagjává vált.

A Harmincéves háború (amelyben Lübeck semleges maradt) pusztításai és a transzatlanti kereskedelem felélénkülése miatt a Hanza-szövetség lassan lehanyatlott. 1806-ban Napóleon csapatai elfoglalták Lübecket. A város 1871-ben az újonnan alapított Német Birodalom része lett.

A második világháború alatt Lübecket érte az első brit légitámadás Németországban: az 1942. március 28-i bombázás és az azt követő tűzvész elpusztított három templomot és az óváros egy részét is. A háború utáni évtizedekben a város lakossága jelentősen nőtt az NDK-ból érkező menekültekkel.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 01 Innenstadt
  • 02 St. Jürgen
    • 02 Hüxtertor/Mühlentor/Gärtnergasse
    • 09 Strecknitz/Rothebek
    • 10 Blankensee
    • 11 Wulfsdorf
    • 12 Beidendorf
    • 13 Krummesse
    • 14 Kronsforde
    • 15 Niederbüssau
    • 16 Vorrade
    • 17 Schiereichenkoppel
    • 18 Oberbüssau
  • 03 Moisling
    • 19 Niendorf/Moorgarten
    • 20 Reecke
    • 21 Alt-Moisling/Genin
  • 04 Buntekuh
    • 22 Buntekuh
  • 05 St. Lorenz-Süd
  • 06 St. Lorenz-Nord
    • 04 Holstentor-Nord
    • 05 Falkenfeld/Vorwerk/Teerhof
    • 23 Groß Steinrade/Schönböken
    • 24 Dornbreite/Krempelsdorf
  • 07 St. Gertrud
    • 06 Burgtor/Stadtpark
    • 07 Marli/Brandenbaum
    • 08 Eichholz
    • 25 Karlshof/Israelsdorf/Gothmund
  • 08 Schlutup
    • 26 Schlutup
  • 09 Kücknitz
    • 27 Dänischburg/Siems/Rangenberg/Wallberg
    • 28 Herrenwyk
    • 29 Alt-Kücknitz/Dummersdorf/Roter Hahn
    • 30 Pöppendorf
  • 10 Travemünde
    • 31 Ivendorf
    • 32 Alt-Travemünde/Rönnau
    • 33 Priwall
    • 34 Teutendorf
    • 35 Brodten

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városháza

Lübeck főbb nevezetességei:

  • Lübecki dóm: a 13-14. századból származó székesegyház.
  • Marienkirche: a 13-14. században épült, a téglagótika stílusának szép példája
  • Holstentor: az egykori négy városkapu egyike, a középkori várfalrendszer része

Híres lübeckiek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Február: HanzaBike
  • Május: Kereskedelem és Hanza
  • Május: evezőverseny a Wakenitz-en
  • Július: néptáncfesztivál
  • Július: Travemünde-i hét
  • Július/augusztus: Schleswig-Holstein-i zenei fesztivál
  • Július/szeptember: Homokvilág
  • Augusztus: Duckstein Festival, früher Traveuferfest
  • Szeptember: minden második évben óvárosi fesztivál
  • November: Északi filmnapok
  • December: karácsonyi vásár
  • December: jégcsónakverseny

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Heinrich Christian Zietz: Ansichten der freien Hansestadt Lübeck und ihrer Umgebungen. Mit 16 Kupfern. Friedrich Wilmans, Frankfurt M 1822, Weiland, Lübeck 1978 (Repr.).
  • Otto Grautoff: Lübeck. Stätten der Kultur. Bd 9. Klinkhardt & Biermann, Leipzig 1908.
  • Fritz Endres (Hrsg.): Geschichte der freien und Hansestadt Lübeck. Otto Quitzow, Lübeck 1926, Weidlich, Frankfurt M 1981 (Repr.). ISBN 3-8035-1120-8
  • Erich Keyser (Hrsg.): Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. Bd 1. Nordostdeutschland. Im Auftrag der Konferenz der landesgeschichtlichen Kommissionen Deutschlands mit der Unterstützung des Deutschen Gemeindetages. Kohlhammer, Stuttgart 1939.
  • Abram Enns: Kunst und Bürgertum – Die kontroversen zwanziger Jahre in Lübeck. Christians – Weiland, Hamburg – Lübeck 1978. ISBN 3-7672-0571-8
  • Lübeck 1226 – Reichsfreiheit und frühe Stadt. Scheffler, Lübeck 1976.
  • Gerhard Schneider: Gefährdung und Verlust der Eigenstaatlichkeit der Freien und Hansestadt Lübeck und seine Folgen. Schmidt-Römhild, Lübeck 1986. ISBN 3-7950-0452-7
  • Antjekathrin Graßmann (Hrsg.): Lübeckische Geschichte. Schmidt-Römhild, Lübeck 1989. ISBN 3-7950-3203-2
  • Ernst Deecke: Lübische Geschichten und Sagen. Schmidt-Römhild, Lübeck 1973
  • Peter Guttkuhn: Kleine deutsch-jüdische Geschichte in Lübeck. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Lübeck 2004. ISBN 978-3-7950-7005-2
  • Heinz Stoob: Stadtmappe Lübeck. in: Deutscher Städteatlas. Bd 3. Teilband 6. Acta Collegii Historiae Urbanae Societatis Historicorum Internationalis. Serie C. Im Auftrag des Kuratoriums für vergleichende Städtegeschichte e. V. und mit Unterstützung der Deutschen Forschungsgemeinschaft, hrsg. von Heinz Stoob, Wilfried Ehbrecht, Jürgen Lafrenz und Peter Johannek. Dortmund-Altenbeken, 1984. ISBN 3-89115-006-7
  • Lübeck-Lexikon. Die Hansestadt von A bis Z. Hrsg. von Antjekathrin Graßmann. Lübeck: Schmidt-Römhild 2006. ISBN 3-7950-7777-X
  • Manfred Finke: UNESCO-Weltkulturerbe Altstadt von Lübeck. Stadtdenkmal der Hansezeit., Wachholtz-Verlag, Neumünster 2006, ISBN 978-3-529-01335-5.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lübeck témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]