Marienkirche Lübeck
| Marienkirche Lübeck | |
| műemlék épület | |
 | |
 | |
| Vallás | evangélikus kereszténység |
| Egyházmegye | Evangelical Lutheran Church in Northern Germany |
| Építési adatok | |
| Építése | 1265–1351 |
| Rekonstrukciók évei | 1947–1959 |
| Stílus | téglagótika |
| Alapadatok | |
| Hosszúság | 102 m |
| Magasság | 47,5 m |
| Szélesség | 42 m |
| Torony | Két torony |
| Magassága | 125 m |
| Belső tér területe | 3300 m2 |
| Építőanyag | tégla |
| Település | Lübeck óvárosa |
| Elhelyezkedése | |
 Marienkirche Lübeck
Pozíció Schleswig-Holstein térképén
| |
 é. sz. 53° 52′ 04″, k. h. 10° 41′ 06″Koordináták: é. sz. 53° 52′ 04″, k. h. 10° 41′ 06″ | |
 | |
| A Marienkirche Lübeck weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marienkirche Lübeck témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Marienkirche (Mária-templom) gótikus stílusú templom Lübeckben a 13. századból, a téglagótika legnagyobb hatású egyházi épülete.
Több mint 70 észak-európai templomnak szolgált alapmintául, Lübeck gazdagságának jelképe és a Hanza-világhatalom státuszszimbóluma lett. 1265 és 1352 között épült az óvárosi sziget legmagasabb pontján. A szakirodalomban gyakran "Mutterkirche der Backsteingotik" ("a téglagótika szülőanyja")-ként emlegetett templom méreteinél fogva a korszak legnagyobb és legmagasabb építményei közé tartozik: tornyai 124 méter fölé nyúlnak. Ez a legmagasabb téglaboltozat a világon (nyugati fal). Eredetileg háromhajós bazilikaként építették sugárkápolnákkal és karéjszerű előcsarnokokkal. 1987-től a világörökség része Lübeck óvárosával együtt.
Története[szerkesztés]
1160-ban az oldenburgi püspökség Lübeckbe került át. Az óváros déli szigetrészén székesegyházi káptalant alakítottak ki. Eredetileg két román kori templom állt a ma látható helyén, az ezekből származó szobrok a Szent Anna-múzeumban vannak kiállítva. A hajó hatodik nyugati pillérpárja a román kori templom maradványa (1200 körül).
A háromhajós bazilika megtervezésekor a reimsi katedrális és a flamand gótikus katedrálisokat vették alapul (jóllehet, ezek kőből épültek). Az ezáltal létrejött egyedi stílus óriási hatással volt a környező építészetre, különösen szemléletes ez a monumentális stralsundi és wismari Szent Miklós-templom téglagótika esetében.
A hatalmas magasság elérése érdekében a gótikára jellemző támpilléreket alkalmaztak, ezáltal a téglaépületeknél még sosem látott magasságú boltíveket kaptak. A monumentális építkezést nem is elsősorban a papság, hanem a városi tanács szorgalmazta, és nem csupán szakrális célokat szolgált, hanem a sajátos Hanza-kereskedőbirodalom függetlenségét és hatalmát akarta kifejezni. Egy olyan státusszimbólumot, amely a kereskedelmi nagyhatalomként működő városállam, Lübeck erejét testesíti meg. Ezzel tudták leglátványosabban hangsúlyozni a város vezető szerepét a többi Hanza-várossal szemben.
A déli toronytól keletre 1310-ben emelték a bűnbocsánat kápolnát (Briefkapelle, azaz írnokkápolna), melyet Szent Annának szenteltek. A reformáció idején, a szentek tiszteletének megszűntekor kapta az írnok nevet, mert ekkor írnokok költöztek oda. 1289-ben épült meg a nagyon híres Bürgermeisterkapelle (polgármester-kápolna). Itt iktatták be az újonnan megválasztott tanácsot. Ennek felső szintjén kapott helyet a kincstár, mely ma is a város tulajdonában van.
1444 körül volt a templom utolsó gótikus bővítése, melyet Szűz Mária tiszteletének részeként az úgynevezett Szűz Mária-órák ünneplésére használták (Marientidenkapelle vagy Sängerkapelle).
Irodalom[szerkesztés]
- Hans Joachim Kunst: Die Marienkirche in Lübeck: Die Präsenz bischöflicher Architekturformen in der Bürgerkirche (= Werners Kunstgeschichte. 2). Wernersche Verlagsgesellschaft, Worms 1986, ISBN 3-88462-502-0.
- Max Hasse: Die Marienkirche zu Lübeck. Deutscher Kunstverlag, München 1983, ISBN 3-422-00747-4.
- Gustav Schaumann, Friedrich Bruns (Bearbeiter): Die Bau- und Kunstdenkmäler der Freien und Hansestadt Lübeck. Hrsg. von der Baudeputation. Band 2, Teil 2: Die Marienkirche. Nöhring, Lübeck 1906. (Digitalisat) (németül)
- Johann Aegidus Ludwig Funk; Die Merkwürdigkeiten der Marien-Kirche in Lübeck. Lübeck 1823. (Digitalisat, Bayerische Staatsbibliothek)
- St.-Marien-Jahrbuch. (= Jahrbücher des St.-Marien-Bauvereins). Lübeck. (A folyóirat rendszertelenül jelenik meg.)