Dessau–wörlitzi kertbirodalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dessau–wörlitzi kertbirodalom
Világörökség
Wörlitz Schloss.jpg
A wörlitzi kastély
Adatok
Ország Németország
Világörökség-azonosító 534
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok II, IV
Felvétel éve 2000
Elhelyezkedése
Dessau–wörlitzi kertbirodalom  (Németország)
Dessau–wörlitzi kertbirodalom
Dessau–wörlitzi kertbirodalom
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 52′, k. h. 12° 17′Koordináták: é. sz. 51° 52′, k. h. 12° 17′

A dessau-wörlitzi kertbirodalom Szász-Anhalt tartományban található kultúrtáj, amely néhány jelentős épületből illetve angolkertekből áll. A kertbirodalom az Elba mentén 142 km² területen fekszik, a közép-elbai bioszféra-rezervátumban. 2000 novembere óta az UNESCO-Világörökség része. A következő kastélyok és parkok tartoznak hozzá: Luisium, a dessaui Georgium, a mosigkaui kastély, a großkühnaui kastély, Leiner Berg, Sieglitzer Berg, az oranienbaumi kastély és a wörlitzi park. A kertbirodalom bekerült a 2001-ben megjelent Kék Könyvbe, amely az ország keleti felében elhelyezkedő, nemzeti jelentőségű kulturális létesítmények listája.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tájépítészet első lépései Oranienbaum alapításával kezdődtek, a település, palota és park egységes elrendezésével, 1683-tól kezdődően. A barokk együttes tervezője Cornelis Ryckwaert volt. A terület további fejlesztése 1700 körül történt, az Elba-menti mocsarak kiszárításával. III. Lipót anhalt–dessaui herceg uralkodása alatt 1765 körül a hercegség egész területén átfogó tájépítészeti projekt kezdődött. A herceg több tanulmányutat tett Angliában, Hollandiában és Itáliában, ennek eredményeképpen fogott bele nagyszabású terveinek megvalósításába barátja és tanácsadója, Friedrich Wilhelm von Erdmannsdorff építész segítségével. A herceg a felvilágosodás híveként a barokk kertépítészet elutasítva olyan mintákat keresett, amelyek a természetközeliséget testesítik meg.

A wörlitzi kastély 1769-73 között épült, és ez volt az első klasszicista épület Németországban, két generációval Karl Friedrich Schinkel előtt. A Gótikus Ház (1774) elindította Európában a neogótikus épületek divatját.

Amikor a herceg 1817-ben meghalt, gyakorlatilag az egész hercegség egy összefüggő kert volt. Utódai megőrizték ezt a 19. század végégi. Amikor a század második felében a helyi úthálózatot korszerűsítették, nem nyitottak új utakat kertbirodalmon keresztül. Az iparosítás és Dessau fejlődése ellenére 1900 után is sikerült megőrizni a táj jellegzetességét. Sajnos azonban az autópálya építése 1937–38-ban illetve a vasútépítés 1937-42 között négy részre osztották a kertbirodalmat.

Annak ellenére, hogy Dessaut súlyosan érintette a második világháború, a kertbirodalom viszonylag érintetlenül megmenekült. Ezt követően azonban a mezőgazdasági terület képe változást szenvedett a különböző építkezések miatt. 1994–95-ben sikerült stabilizálni a környezetet az áramtelep és az üvegházak bezárásával.

Templomok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alapítás korában a kertbirodalom területén több templomot átépítettek illetve kibővítettek. Ilyenek például Dessau környékén Waldersee (1722–1725), Mosigkau (1789), Mildensee és Großkühnau (1828–1830) templomai. Ezek a települések ma Dessauhoz tartoznak.

A kertbirodalomtól keletre Oranienbaum (1707–1712), Riesigk (1797–1800), Wörlitz (1804–1809), Vockerode (1810–1812) és Horstdorf (1872) templomai épültek újjá.

A rehseni templom (1680, 1707) már korábban létezett, mint ahogy a goltewitzi is (13./14. század).

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dessau-Wörlitzer Gartenreich című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]