Karl Friedrich Schinkel
Karl Friedrich Schinkel (Neuruppin, 1781. március 13. – Berlin, 1841. október 9.) német klasszicista építész és festő.
Gilly építészeti főtanácsos alatt tanulta és gyakorolta az építészetet. 1803-ban Olaszországba utazott, 1805-ben hazájába tért vissza. 1810-ben elkészítette Lujza porosz királyné mauzóleumának tervét. 1815-ben titkos építészeti főtanácsos lett, 1820-ban az építészet tanára az akadémián. 1816-ban építette a berlini új őrházat, aztán a királyi színház újjáépítését fejezte be. 1819-ben építette a várhidat, 1821-ben a nemzeti emléket a Kreuzbergen, 1824-ben a Werder-féle gót templomot. Ezen időszak fő műve volt az 1825-30 között épült Altes Museum (újjáépitve: 1958-66). Ehhez ő készítette az előcsarnok falképeit is. 1832-35 között építette a régi építészeti akadémiát középkori motívumokkal, amelyeket többek között a potsdami Babelsberg kastélynál, a zittaui városházánál is alkalmazott. Összesen 83 építménye készült, de művészetét tanúsítják meg nem valósított tervei is, például az athéni akropolisz királyi várrá való átalakításnak terve, a krími Orianda császári palota, II. Frigyes porosz király emlékének terve. Építészeti tervei 26 füzetben jelentek meg.
Felesége Susanne, négy gyermekük született: Marie (* 1810), Susanne (* 1811), Karl Raphael (* 1813) és Elisabeth (* 1822).
Forrás [szerkesztés]
- A Pallas nagy lexikona
- Magyar Nagylexikon
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- C. Lock: Karl Friedrich Schinkel (1939)

