Zittau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zittau
Zittau Klosterturm.JPG
Zittau címere
Zittau címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Szászország
Kormányzati kerület Drezda
Kerület Görlitz
Alapítás éve 1230
Polgármester Arnd Voigt
Irányítószám 02763
Körzethívószám 03583
Rendszám ZI
Népesség
Teljes népesség 27 845 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 448 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 242 m
Terület 66,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zittau  (Németország)
Zittau
Zittau
Pozíció Németország térképén
é. sz. 50° 54′, k. h. 14° 48′Koordináták: é. sz. 50° 54′, k. h. 14° 48′
honlap Zittau weboldala
Városháza, előtérben a Mars-kút

Zittau (csehül: Žitava) város Szászországban.

Elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Németország délkeleti csücskében, Lengyelországgal és Csehországgal is határosan, a Lausitzi-Neisse folyó és annak egyik mellékfolyója, a Mandau folyó partján fekszik, melyek a város határában egyesülnek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost 1230 körül, II. Ottokár cseh király alapította, piacot létesített benne, majd 1255-ben fallal vetette körül. A település egy fontos kereskedelmi utvonal mellett épült, ennek köszönhető, hogy gyors gazdasági fejlődésnek indult a település. Fontos gazdasági ágazatok voltak: a gabonakereskedelem, a sörfőzés, a pamut- és vászonszövés.

1346-ban Zittau a Hat város szövetségének (Sechstadtebund) tagjává vált. A XV. században több háború is végigsöpört a vidéken, emiatt gazdaságában hanyatlásnak indult. Új fellendülése a XVII. és XVIII. században következett be, főleg vászonkereskedelmének köszönhetően.

1757-ben a hétéves háború során a város jelentős része megsemmisült, 108 sörfőzője közül például 104 elpusztult.

Az 1848-49-es években megmozdulások színtere volt. Ebben az időben tértek át gépesített szövőszékek alkalmazására.

A második világháború során német munkatábor működött a város határában. A háborút követően Kelet-Németország részét képezte. A kommunizmus ideje alatt és az 1990-es egyesülést követően is megtartotta jelentőségét a textiliparban.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Alt-Zittau - a belváros
  • Takácsok temploma (Weberkirche) - 1488-ban épült egy fakápolna helyén, a harmincéves háborúban fallal vették körül és erődítménnyé tették
  • Johanniskirche - a város egyik jelképe a templom két egymástól különböző tornya, 1291-ben említik először
  • Városháza - 1840-45 között építették, bejáratánál látható két kőoroszlán egykoron az 1757-ben leégett régi városházát díszítették
  • Péter-Pál-templom, más néven Kolostor-templom - a XIII. században kezdték el építeni, de csak a XV. században fejezték be, tornya 70 m magas
  • Sóház (Marstall) - 1511-ben épült impozáns, 25x63 m-es alapterületű épület, melyet többször átalakítotak, jelenleg hét emeletes, mintegy 450 ablaka van, napjainkban itt található a város levéltára
  • Kereszt-templom - a harmincéves háború során a svédek védőállásnak alakították át
  • Szent Mária-templom - 1890-ben épült, tornya 71 m magas
  • Miasszonyunk temploma - 1572-ben épült
  • Szent Jakab-ispotálytemplom - 1303-ban említik először
  • Városi Múzeum - az épület 1854-ben épült
  • A régi városfal maradványai, a megmaradt bástyákkal és erődítményekkel: Kerek-torony, Mészáros-bástya
  • Bor-liget (Weinau) - a 45 hektáros zöldövezet a település legnagyobb parkja
  • A 4000 virágból álló óra - 1907-ben készítették, 16 m²-en, tavaszi és a nyári hónapokban különböző színekben pompázik
  • Zöld-kút - 1679-ből származik, díszes, rézből készült fémszerkezetből áll, mely zöld színre oxidálódott, innen ered a neve
  • Mars-kút - 1585-ben épült homokkőből
  • Hattyú-kút - 1710-ben épült
  • Herkules-kút - 1708-ban épült
  • Szamaritánus-kút - 1679-ből származik

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. de.wikipedia.org/wiki/Zittau#cite_note-Metadaten_Einwohnerzahl_DE-SN-1

Honlap