Zittau
| Zittau | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Szászország | ||
| Kormányzati kerület | Drezda | ||
| Kerület | Görlitz | ||
| Alapítás éve | 1230 | ||
| Polgármester | Arnd Voigt | ||
| Irányítószám | 02763 | ||
| Körzethívószám | 03583 | ||
| Rendszám | ZI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 27 845 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 448 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 242 m | ||
| Terület | 66,74 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 50° 54′, k. h. 14° 48′ | |||
| é. sz. 50° 54′, k. h. 14° 48′ | |||
| honlap Zittau weboldala | |||
Zittau (csehül: Žitava) város Szászországban.
Tartalomjegyzék |
Elhelyezkedése [szerkesztés]
Németország délkeleti csücskében, Lengyelországgal és Csehországgal is határosan, a Lausitzi-Neisse folyó és annak egyik mellékfolyója, a Mandau folyó partján fekszik, melyek a város határában egyesülnek.
Története [szerkesztés]
A várost 1230 körül, II. Ottokár cseh király alapította, piacot létesített benne, majd 1255-ben fallal vetette körül. A település egy fontos kereskedelmi utvonal mellett épült, ennek köszönhető, hogy gyors gazdasági fejlődésnek indult a település. Fontos gazdasági ágazatok voltak: a gabonakereskedelem, a sörfőzés, a pamut- és vászonszövés.
1346-ban Zittau a Hat város szövetségének (Sechstadtebund) tagjává vált. A XV. században több háború is végigsöpört a vidéken, emiatt gazdaságában hanyatlásnak indult. Új fellendülése a XVII. és XVIII. században következett be, föleg vászonkereskedelmének köszönhetően.
1757-ben a hétéves háború során a város jelentős része megsemmisült, 108 sörfőzője közül például 104 elpusztult.
Az 1848-49-es években megmozdulások színtere volt. Ebben az időben tértek át gépesített szövőszékek alkalmazására.
A második világháború során német munkatábor működött a város határában. A háborút követően Kelet-Németország részét képezte. A kommunizmus ideje alatt és az 1990-es egyesülést követően is megtartotta jelentőségét a textiliparban.
Látnivalók [szerkesztés]
- Alt-Zittau - a belváros
- Takácsok temploma (Weberkirche) - 1488-ban épült egy fakápolna helyén, a harmincéves háborúban fallal vették körül és erődítménnyé tették
- Johanniskirche - a város egyik jelképe a templom két egymástól különböző tornya, 1291-ben említik először
- Városháza - 1840-45 között építették, bejáratánál látható két kőoroszlán egykoron az 1757-ben leégett régi városházát díszítették
- Péter-Pál-templom, más néven Kolostor-templom - a XIII. században kezdték el építeni, de csak a XV. században fejezték be, tornya 70 m magas
- Sóház (Marstall) - 1511-ben épült impozáns, 25x63 m-es alapterületű épület, melyet többször átalakítotak, jelenleg hét emeletes, mintegy 450 ablaka van, napjainkban itt található a város levéltára
- Kereszt-templom - a harmincéves háború során a svédek védőállásnak alakították át
- Szent Mária-templom - 1890-ben épült, tornya 71 m magas
- Miasszonyunk temploma - 1572-ben épült
- Szent Jakab-ispotálytemplom - 1303-ban említik először
- Városi Múzeum - az épület 1854-ben épült
- A régi városfal maradványai, a megmaradt bástyákkal és erődítményekkel: Kerek-torony, Mészáros-bástya
- Bor-liget (Weinau) - a 45 hektáros zöldövezet a település legnagyobb parkja
- A 4000 virágból álló óra - 1907-ben készítették, 16 m²-en, tavaszi és a nyári hónapokban különböző színekben pompázik
- Zöld-kút - 1679-ből származik, díszes, rézből készült fémszerkezetből áll, mely zöld színre oxidálódott, innen ered a neve
- Mars-kút - 1585-ben épült homokkőből
- Hattyú-kút - 1710-ben épült
- Herkules-kút - 1708-ban épült
- Szamaritánus-kút - 1679-ből származik
További információk [szerkesztés]
- ↑ de.wikipedia.org/wiki/Zittau#cite_note-Metadaten_Einwohnerzahl_DE-SN-1

