Maulbronni kolostoregyüttes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maulbronni kolostoregyüttes
Világörökség
Maulbronn Hof und Kirche.jpg
A kolostor udvara
Adatok
Ország Németország
Világörökség-azonosító 546
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok II, IV
Felvétel éve 1993
Elhelyezkedése
Maulbronni kolostoregyüttes  (Németország)
Maulbronni kolostoregyüttes
Maulbronni kolostoregyüttes
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 00′, k. h. 8° 49′Koordináták: é. sz. 49° 00′, k. h. 8° 49′

A maulbronni kolostoregyüttes egy hajdani ciszterci apátság Maulbronn szélén, Németország Baden-Württemberg tartományában. Ezt tekintik a legjobb állapotban fennmaradt középkori kolostornak az Alpoktól északra. Az együttesben a román stílustól a késő gótikáig minden irányzat megtalálható. A zárt fallal határolt épületegyüttesen ma helyet kapott a maulbronni városháza, a rendőrség, az evangélikus gimnázium szemináriuma, több igazgatási épület és több vendéglő is. 1993 decembere óta a kolostor a Világörökség része.

Legendák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A kolostor alapítása

A forrás fülkéjében levő címer szerint a szerzetesek nem tudták eldönteni, hol építsék fel a kolostort. Ezért megraktak egy öszvért (németül Maultier) a kolostor kincseivel és engedték elfutni. Az öszvér egy kútnál (németül Brunnen) állt meg. Innen származik a kolostor Maulbronn neve.

  • A húsos derelye feltalálása

Azt mondják, hogy a maulbronni kolostor szerzetesei úgy kerülték meg a böjtidőben való húsevés tilalmát, hogy a húst apróra vagdalva egyéb hozzávalókkal tésztából készült zsebbe (Tasche) rejtették, hogy az Úristen az égből ne lássa meg. Innen származik az étel német neve: Maultasche.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kolostor 1891-ben

A ciszterci rend Németországban is nagy népszerűségnek örvendett, többek között Clairvaux-i Szent Bernát hatékony működésének köszönhetően a Dél-Németországban például Walter von Lomersheim az örökségül kapott birtokát egy ciszterci kolostor alapítására fordította és ő maga is készült beállni laikus testvérnek. Ez az Eckenweiher nevű birtok Mühlacker und Lienzingen között helyezkedett el. Az elzászi Neuburg kolostor megbízásából Dieter apát és tizenkét szerzetes 1138-ban megalapította az eredeti kolostort. A hely viszont nem volt alkalmas a kolostor alapításhoz, többek között hiányzott a víz. 1146 körül Günther speyeri püspök személyesen vette kézbe az ügyet. A helyet alkalmatlannak nyilvánította és a kolostornak ajándékozta a mulenbrunneni püspöki hűbéri birtokot. Az áthelyezés vélhetőleg 1147 nyarán történt.

A kolostor hamarosan a környék gazdasági, társadalmi és politikai központjává nőtte ki magát.

Maultaschensuppe = Húsos derelyés leves
Őrház

1156-túl kezdve a kolostor a császár védelme alatt állt. 1232-ben megerősítették a császári várnagyot. Utána azonban a konvent a speyeri püspököt választotta az apátság védelmezőjének. Ő viszont úgy tűnik, hogy továbbadta a várnagyságot Heinrich von Enzberg hűbéresének, aki 1236-tól jelenik meg az apátság védelmezőjeként.A következő évtizedek Enzberg urai különböző viszályokat szítottak, és próbálták az apátságot saját céljaik kiépítésére használni. 1325-től a védelmet a pfalzi grófokra bízták. 1504-től a várnagyság végelegesen Württemberghez került.

1504-től a kolostorok erőszakos reformációja következett be. A kolostor először a gyűjtőként szolgált Württemberg összes renitens szerzetese számára. Az apátság 1537-ben áttette a székhelyét az elzászi Pairis priorságba. 1556-tól Christoph württembergi herceg a tizenkét württembergi kolostorban evangélikus kolostori iskolákat állított fel, de ezeknek a száma az idők folyamán csökkent. Maulbronn egyike a kevés evangélikus szemináriumnak, amely túlélte az évszázadokat.

A kolostor iskolává alakítását a reformáció idején jogilag sokáig vitatták. A császár kétszer is megpróbálta ezt visszafordítani: 1548-1555 és 1630-1649 között ismét a szerzetesek költözhettek a kolostorba.

Időrendi adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kolostori templom belseje
A kút a kerengő felől
Bal oldalon a sütőház
A kolostor malma (ma ifjúsági szállás
A kolostor fogadója (ma gyógyszertár)
A városháza, balról a kovácsműhely
  • 1138 Dieter apát és 12 szerzetes az elzászi Neuburg ciszterci kolostorából kolostort építenek Eckenweiherben
  • 1146 Clairvaux-i Szent Bernát apát Speyerben
  • 1147 Günther speyeri püspök a "Mulenbrunnen" nevű birtokot Dieter apátnak ajándékozza, aki áthelyezi a kolostort Maulbronnba
  • 1148 III. Jenő pápa menlevelet adományoz a kolostornak.
  • 1153 I. Lajos württembergi gróf a kolostornak adományozza Elfingen falut
  • 1156 I. Frigyes német-római császár birodalmi védelem alá helyezi a kolostort.
  • 1178 I. Arnold trieri érsek felszenteli a kolostor templomát
  • 1201 A kolostor homlokzatának kiépítése (pince és laikus refektórium)
  • 1210 körül az előcsarnok építése
  • 1215 körül a kerengő déli csarnokának építése
  • 1225 körül a refektórium és a felolvasóterem építése
  • 1300 körül a kerengő nyugati részének építése
  • 1350 körül a kerengő északi részének és a kút-kápolnának építése, a keleti rész építése a felolvasóteremmel és a János-kápolnával
  • 1361 Johann I. von Rottweil lesz az apát és fallal véteti körbe a kolostort
  • 1424 a templom átépítése gótikus stílusban
  • 1441 a pfalzi gróf megerősíti a várat falakkal, tornyokkal és oromzatokkal
  • 1479 a kolostor előcsarnokának építése
  • 1493 a parlatórium építése
  • 1495 az imaterem befejezése
  • 1501 a kőbaldachin felállítása a laikus templom főhajójában
  • 1504 Ulrich von Württemberg herceg elfoglalja a kolostort
  • 1512 Johannes VIII. Entenfuß lesz az apát és élénk építkezésbe kezd
  • 1516 Entenfuß apát a kolostorba hívja Johann Georg Faustot, hogy aranyat csináljon
  • 1517 a csigalépcsővel befejeződik az udvarház átépítése
  • 1518 Entenfuß apátot pazarlás miatt elmozdítják
  • 1519 Franz von Sickingen lovag felgyújtja a kolostort
  • 1521 megépül a sütőház
  • 1525 a fellázadt parasztok kifosztják a kolostort
  • 1534 Ulrich württembergi herceg elveszi a kolostort
  • 1537 Johann IX. apát áthelyezi az apátságot az elzászi Pärisbe
  • 1547 V. Károly német-római császár ismét visszaadja a kolostort a cisztercieknek.
  • 1556 Christoph württembergi herceg evangélikus iskolát alapít a kolostorban
  • 1558 Valentin Vannius lesz az első evangélikus apát
  • 1580 a magtár bővítése
  • 1586-89 Johannes Kepler a kolostor diákja
  • 1588 hercegi vadászkastély építése
  • 1600 Kápolna építése a kút fölé
  • 1630 A kolostort fegyveres erőszakkal visszaadják a cisztercieknek
  • 1632 II. Gusztáv Adolf svéd király győzelmét követően a szerzetesek ismét elhagyják a kolostort
  • 1633 ismét evangélikus apát kerül hivatalba
  • 1634 az evangélikus kolostori iskola újraindítása; Schaller apát és a ciszterciek visszatérése
  • 1648 a vesztfáliai béke során Maulbronnt a protestánsoknak adják
  • 1656 az evangélikus kolostori iskola újraindítása
  • 1692 a kolostor diákjait biztonságba menekítik Ezéchiel de Mélac csapatai elől
  • 1702 a kolostori iskola újraindítása
  • 1751 az apát háza összedől
  • 1786-88 Friedrich Hölderlin a kolostori iskola diákja
  • 1806 I. Frigyes württembergi király megszünteti a kolostort
  • 1807 a kolostori iskolát összevonják a bebenhausenival
  • 1818 Maulbronn evangélikus teológiai szeminárium lesz
  • 1831-35 Georg Herwegh a szeminárium diákja
  • 1891-1892 Hermann Hesse a szeminárium diákja

Leírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alaprajz

A főbejárat előtt korábban a kolostorárok volt, amely felett a kőhíd helyén fahíd vezetett át. A kaputorony nyugati homlokzatán még láthatók a nyílások, amelyeken át haladtak a híd felhúzásához használt láncok.

A kolostor bejárata melletti cellában lakott a kapus, aki leültette a vendégeket a cellájában és bejelentette őket az apátnak. A szerzeteseket azonnal beengedte, nőket egyáltalán nem. A férfiakkal szemben a vendégbarátság szent kötelesség volt: a szegényeket és a betegeket úgy kellett fogadni, mintha maga Krisztus jött volna el.

A kolostor udvara a zártságával tűnik ki. Rögtön a kapu mögött, a gyógyszertár helyén, állt a kolostor fogadója. A kapu melletti kápolnának az volt a rendeltetése, hogy a kolostorba be nem engedett nők is tudjanak misét hallgatni.

A reneszánsz tanácsház előtt egy öreg hársfa áll. A bognárműhely mögött a kolostor magtárja található, amely régi alapokon 1580-ban épült. A tér közepén álló favázas ház volt a kolostor intézősége.

A kolostor templomának az előcsarnokát "Paradicsomnak" nevezik, mivel az előteret a bűnbeesésről szóló történet képeivel szokták kifesteni. A Paradicsom utolsó ábrázolása 1522-ből származik. A háromhajós bazilika 1147-1178 között román stílusban épült. Szokatlanul hosszú, mivel a főhajó két templomot egyesít, a laikusokét és a szerzetesekét; a kettőt egy román stílusú szentélyrekesztő választja el. A feszület különlegessége, hogy a kőkereszt és a korpusz egyetlen tömbből készült, és úgy van betájolva, hogy az év leghosszabb napjain pontosan tíz órakor a napsugarak megvilágítják Krisztus töviskoronáját.

A 14. századi kútház a déli kertben található. A kerengőn levő mosdót a rend szabályzata írta elő. A kút legalsó medencéje a gótikus kápolnával egyidős, a két felső újabbkori.

A kútházzal szembeni ajtó a refektóriumba vezet, vagyis a szerzetesek ebédlőtermébe. A laikus refektórium a templom után a legnagyobb boltíves terem a kolostoregyüttesben. A parlatórium, vagyis a beszélőterem volt az a hely a kolostorban, ahol a szerzetesek egymással illetve a rend feljebbvalóival a legszükségesebbeket megbeszélhették. A felolvasóterem volt a napi gyűlések színhelye, ahol fejezeteket olvastak fel a rend szabályzatából.

Bélyegek és érmék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1998. január 22-én a német posta egy különbélyeget adott ki, amely a kolostor templomát és a kolostor alaprajzát ábrázolja.
  • 2012-től olyan 2 eurós emlékérmet bocsátanak ki, amelynek a hátoldalán a kolostor látható.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kloster Maulbronn című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Maulbronni kolostoregyüttes témájú médiaállományokat.