Franz von Sickingen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Franz von Sickingen
Született 1481. március 2.[1]
Ebernburgi vár
Meghalt 1523. május 7. (42 évesen)[1]
nansteini kastély
Sírhely Landstuhl
Állampolgársága Rajnai Palotagrófság
Csatái Knights' Revolt
Gyermekei
  • Franz Konrad Freiherr von Sickingen
  • Johann von Sickingen
  • Schweikhard von Sickingen
Szülei Margareta Puller von Hohenburg
Swicker von Sickingen, Herr zu Keffenach und Birlenbach

Franz von Sickingen aláírása
Franz von Sickingen aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Franz von Sickingen témájú médiaállományokat.

Franz von Sickingen (Burg Ebernburg, 1481. március 2.Burg Nanstein, 1523. május 17.) német birodalmi lovag és zsoldoscsapatvezér, a „lovagok háborújának” egyik résztvevője, a lutheri reformáció támogatója.

Életpályája[szerkesztés]

Bad Kreuznach közelében született az Ehrenburg várban. Mint ifjú háborút folytatott városok, polgárok és fejedelmek ellen, mit sem törődve a birodalmi átokkal, mely reá több ízben kimondatott. Mint politikus azt a tervet iparkodott megvalósítani, hogy Németországot egyházi és politikai tekintetben átalakítsa, az egyházi fejedelemséget megszüntesse, a császár és a lovagság hanyatlott tekintélyét megint helyreállítsa, a területi fejedelmek hatalmát lehetőleg megtörje. V. Károly császár megválasztásában közreműködött. A reformációt váraiban és birtokain melegen felkarolta és a wormsi birodalmi gyűlésen bátor kitartásra buzdította a csüggedő Luthert. 1519-ben a lovag csapatai felgyújtották a maulbronni kolostort. Megtámadta Trier városát. Hessen és Pfalz fejedelmei a Landstuhl közelében levő Nanstein várában ostrom alá vették, ahol Sickingen barátjaitól elhagyatva, egy golyótól találva a bevonuló győzők szeme láttára meghalt. Sírja a landstuhli katolikus templomban látható. 1889-ben neki és Ulrich von Huttennek emlékművet emeltek Ebernburg várában.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Michael Benz: Sickingen-Bildnisse. München, 1985
  • Thomas Bergholz: Die Grafschaft Sickingen. In: Emil Sehling (Hg.): Die evangelischen Kirchenordnungen des 16. Jahrhunderts. Band 18: Rheinland-Pfalz I. Tübingen, 2006, S. 685–701.
  • Otto Böcher: Die Theologen der Ebernburg: Kaspar Aquila, Martin Bucer, Johannes Oekolampad und Johannes Schwebel. In: Blätter für pfälzische Kirchengeschichte und Volkskunde 66/67 (2000), S. 403–423.
  • Heinrich Kraus: De letschte Ritter. Volksstück in Westpfälzer Mundart. Burgspiele Landstuhl, 1996
  • Karlheinz Schauder: Franz von Sickingen. Institut für pfälzische Geschichte und Volkskunde. Kaiserslautern, 2006
  • Reinhard Scholzen: Franz von Sickingen. Ein adeliges Leben im Spannungsfeld zwischen Städten und Territorien. Beiträge zur pfälzischen Geschichte Bd. 9. Trierer Dissertation, 1996, ISBN 3-927754-17-X
  • Klaus Eberhard Wild: Franz von Sickingen. Ein Ritter in unruhiger Zeit. Sutton Verlag, Erfurt, 2007, ISBN 978-3-86680-063-2
  • Stephan Alexander Würdtwein: Kriege und Pfedschaften des Edlen Franzen von Sickingen, zum Sickingenjahr 1998 unveränderter Nachdruck der ersten Biographie über Franz von Sickingen. Oberderdingen-Flehingen, Kirchgessner, 1998

További információk[szerkesztés]