Johann Georg Faust

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Faust, 17. századi német portré

Johann Georg Faust (cc. 1480, Knittlingen – 1540, Staufen) asztrológus, okkultista, alkimista a német reneszánsz idején.

Teológiát tanult, járt a krakkói egyetemre is. Alakja ihlette a Historia von D. Johann Fausten című népkönyv ismeretlen szerzőjét, Marlowe Doktor Faustus című művét, illetve áttételesen Goethe Faustját.

Kételyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel személye korán a legendák és irodalmi művek témájává vált, életének ismert tényeit nagyon nehéz biztosra venni. A 17. században még az is felmerült, hogy egyáltalán nem létezett és az irodalmi művek ihletőjét egy Fust nevű mainzi nyomdászban látták. Johann Georg Neumann 1683-ban írott Disquisitio historica de Fausto praestigiatore című művében azonban korabeli feljegyzések alapján Faust létezése mellett foglalt állást. Ugyancsak kérdéses nemzetisége is, mivel teljességgel nem bizonyos, hogy német lenne, nem kizárt a dán származás sem.

A történeti Faust[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származási helyeként Knittlingen, a Heidelberghez közeli Helmstadt, illetve Roda került szóba. Knittlingenben levéltár és múzeum őrzi Faust nevét.

Születési évére két elmélet létezik: 1480/81, illetve 1466. A Faust-kutató Frank Baron szerint a korábbi időpont a valószínű. Ingolstadt városi levéltára őriz egy 1528. június 27i keltű levelet, amely egy bizonyos Doctor Jörg Faustus von Haidlberget említ. Létezik azonban olyan forrás is, amely Georgius Faustus Helmstet(ensis)t említ. A Heidelbergi Egyetem levéltárában kutatva Baron rátalált Georgius Helmstetter nevű diákról szóló feljegyzésekre az 1483 és 1487 közti időszakból, aki furcsa módon nem jelölte meg családi nevét. E diák 1484. július 12-én lett baccalaureus és 1487. március 1-jén magister artium.

1491/92-ben elfogtak és bebörtönöztek egy Richard Faust nevű férfit, akit később máglyahalálra ítéltek boszorkányság és istenkáromlás vádjával. De az elítélt a kivégzést megelőző éjszakán ismeretlen körülmények közt megszökött.

1506-ból van feljegyzés egy bizonyos Faustról, aki varázslatokkal és horoszkópokkal szórakoztatott Gelnhausenben. A következő 30 évból még számos feljegyzés van Németország déli részéből. Faust orvosként, filozófusként, alkimistaként, mágusként, asztrológusként jelenik meg és gyakran vádolják csalással. Az egyház szentségtörőként bélyegezte meg, aki az ördöggel cimborál.

Johanness Trithemius 1507. augusztus 20-ai keltezésű levelében Johann Birdungot óvja egy csalótól, aki magát Georgius Sabellicus, Faustus junior, fons necromanticorum, astrologus, magus secundus etc néven nevezi. Trithemius beszámolt róla, hogy ez a Sabellicus Selnhausenben és Würzburgban istenkáromló dicsekvésre vetemedett, az utóbbi városban még azt is állította, hogy könnyedén meg tudná ismételni Krisztus valamennyi csodáját. Trithemius szerint 1507-ben Sabellicus tanári állást kapott Sickingenben, amit arra használt, hogy szodómiára csábítsa a fiútanulókat, és ezért a büntetést csak azzal kerülhette el, hogy idejében elmenekült.

Megjelenés a kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Film[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasznált irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Frank Baron: Dr. Faustus: From History to Legend. München: Fink 1978. ISBN 3770515390
  • Frank Baron: Faustus on Trial. The Origin of Johann Spies's Historia in an Age of Witch-hunting. Tübingen: Niemeyer 1992. ISBN 3484365099
  • Fritz Brukner, Franz Hadamowsky: Die Wiener Faust-Dichtungen von Stranitzky bis zu Goethes Tod. Wien 1932.
  • Carl Kiesewetter: Faust in der Geschichte und Tradition. Berlin 1921
  • Günther Mahal: Faust: Untersuchungen zu einem zeitlosen Thema. Neuried: ars una 1998 (Abdruck der Dokumente über Faust mit Erläuterungen). ISBN 3893913068
  • Günther Mahal: Faust. Die Spuren eines geheimnisvollen Lebens. Reinbek bei Hamburg: Rowohlt 1995. ISBN 3499137135
  • Frank Möbius (Hrsg.): Faust: Annäherung an einen Mythos. Ausstellungskatalog. Göttingen: Wallenstein 1995.
  • Karl Theens: Geschichte der Faustgestalt vom 16. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Meisenheim 1948.