Speyer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Speyer
Speyerer Dom Dach.jpg
Speyer címere
Speyer címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Rajna-vidék–Pfalz
Kerület Szabad város
Alapítás éve 346
Polgármester Werner Schineller (CDU)
Irányítószám 67346
Körzethívószám 06232
Rendszám SP
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Népsűrűség 1 186 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 113 m
Terület 42,58 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Speyer (Németország)
Speyer
Speyer
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 19′, k. h. 8° 26′Koordináták: é. sz. 49° 19′, k. h. 8° 26′
Speyer weboldala

Speyer város (középkori latin neve: Spira) Németországban, Rajna-vidék–Pfalz szövetségi tartományban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rajna és a Speyerbach összefolyásánál található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település, a rómaiak Noviomagus nemetuma, 348-ban már püspökség volt, ami később a pogány barbárok betörései következtében megszűnt és csak 610-ben éledt új életre. Az első német császárok gyakran laktak benne. 1527-től 1689-ig, némi megszakításokkal, a német birodalmi kamara-törvényszéknek volt székhelye. Több ízben birodalmi gyűlést is tartottak itt; ezek közül az 1529. évi volt a legfontosabb. 1689-ben Monclar francia generális feldúlta. 10 év múlva a város romjaiból felépült ugyan, de korábbi jólétét vissza nem szerezhette. A spanyol, osztrák örökösödési, a hétéves és a francia forradalmi háborukban is gyakran tettek a franciák benne kárt. 1801 és 1814 között Donnersberg francia départementhoz tartozott.

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ebelin vor dem Münster (1294 körül)
  • Bernhard zur Krone (1294 körül)
  • Contze Fritze (1390 és 1409 között)
  • Hans der Elder Fritze (1390 és 1409 között)
  • Hensel Muttersteder (1390 és 1409 között)
  • Friederich Fritze (XV. század)
  • Peter Fritze (XV. század)
  • Claus von Rinckenberg (XV. század)
  • Engel von Rinckenberg (XV. század)
  • Conrad Roseler (XV. század)
  • Martin Stossel (XV. század)
  • Eberhart Meinsheim (XV. század)
  • Friedrich Meurer (1531–1563)
  • Christman Petsch (1575–1593)
  • Haman Petsch (1563–1573)
  • Jakob Meurer
  • Jakob Friedel Meurer
  • Johann Paul Fuchs (1689 körül)
  • Georg Ernst Rützhaub (1689 és 1700 között)
  • Israel Kümmich (1689 és 1700 között)
  • Johann Peter Schreyer (1700 után)
  • Johann Conrad Schwanckhardt (1700 után)
  • "Maire" Karl Ludwig Petersen (1792)
  • "Maire" Johann Adam Weiß (1796–?)
  • "Maire" Johann David Staub (1796–?)
  • "Maire" Franz Freytag (1800–1801)
  • "Maire" Johann Adam Weiß (1801 és 1804 között)
  • "Maire" David Staub (1801 és 1804 között)
  • "Maire" Ludwig Wilhelm Sonntag (1804–1809)
  • "Maire" Georg Friedrich Hetzel (1809–1813)
  • Franz Reichardt (1814–1819)
  • Georg Friedrich Hetzel (1819–1829)
  • Friedrich August Heydenreich (1830–1832)
  • Georg Friedrich Hetzel (1833–1838)
  • Georg Friedrich Hilgard (1838–1843)
  • Georg Friedrich Kolb (1848–1849)
  • Georg Friedrich Haid (1859–1868)
  • Johann Conradt Eberhardt (1868–1874)
  • Georg Friedrich Haid (1875–1884)
  • Georg Peter Süß (1885–1894)
  • Dr. med. Friedrich Weltz (1894–1897)
  • Philipp Serr (1897–1904)
  • Philipp Lichtenberger (1904–1911)
  • Dr. Ernst Hertrich (1911–1914) (az első hivatásos polgármester)
  • Dr. Otto Moericke (1917–1919)
  • Karl Leiling (1919–1943; 1923-tól főpolgármester)
  • Rudolf Trampler, vezető náci propagandista (1943–1945)
  • Karl Leiling (főpolgármester; 1945–1946)
  • Hans Hettinger (főpolgármester; 1946)
  • Paul Schaefer (főpolgármester; 1946–1949)
    • Hermann Langlotz (alpolgármester; 1946–1949)
  • Dr. Paulus Skopp (főpolgármester; 1949–1969)
    • Bertram Hartard (alpolgármester; 1948–1952)
    • Stefan Scherpf (alpolgármester; 1956–1984)
  • Dr. Christian Roßkopf (főpolgármester; 1969–1995)
  • Werner Schineller (főpolgármester; 1995-től)
    • Hanspeter Brohm (alpolgármester; 1995-től)

Partnervárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kunstverein Speyer
  • Künstlerbund Speyer
  • Speyeri városi galéria
  • Pfalz történelmi múzeuma

A Dóm[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Speyeri dóm 1981 óta az UNESCO Világörökség része. A dóm építését II. Konrád császár 1030-ban kezdette meg és IV. Henrik uralma alatt, 1061-ben fejezték be. A dómot a német császárok temetkező helyéül szánták; itt nyugosznak II. Konrád, III., IV. és V. Henrik, Sváb Fülöp, Habsburgi Rudolf, Nassaui Adolf, Osztrák Albert és több császárné. A dóm 1450. leégett, 1689-ben és később, 1794-ben a franciák égették fel; ezután magtárul szolgált. Csak 1822. Miksa József bajor király közreműködése folytán adatott ismét vissza eredeti rendeltetésének és restauráltatott egészen. A templom bazilika-épület 1 keleti kereszthajóval, nyugati előcsarnokkal, két kupolával és 4 toronnyal, amelyek közül a nyugatiak 73 m. magasak.A templom 134, a kereszthajó 73 m. hosszú; a középhajó 15 m. széles és 33 m. hosszu; egész területe 4470 m2. Az előcsarnokba (császárcsarnok) három hatalmas portále vezet; benne láthatók az itt eltemetett császárok homokkőszobrai; a királykórus 12 lépcsővel magasabb, mint a középhajó és ennél egy pár lépcsővel magasabb a püspöki kórus, amelyben Habsburgi Rudolf emléke látható Schwanthalertől és Nassaui Adolfé Ohnmachttól. A dóm legkiválóbb díszei a Schrandolph-féle freskók (1845-53), amelyek I. Lajos bajor király és II. Miksa művészetszeretetének köszönhetik keletkezésüket.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Repülőgépgyártás
  • Villamosipar
  • Gépipar
  • Vegyipar
  • Szigetelőanyagok gyártása
  • Nyomdászat
  • Turizmus

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díszpolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások (német nyelven)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Speyer témájú médiaállományokat.