II. Gusztáv Adolf svéd király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Gusztáv Adolf
Gustav II Adolf porträtterad av Jakob Elbfas ca 1630.jpg

Svédország királya
Uralkodási ideje
1611. október 30. – 1632. november 6.
Koronázása
1617. október 12.
Elődje IX. Károly
Utódja Krisztina
Életrajzi adatok
Uralkodóház Vasa-ház
Született 1594. december 9.
Stockholm
Elhunyt 1632. november 6. (37 évesen)
Lützen, Szászország
Nyughelye Stockholm
Gustav II Adolf autograph.png
II. Gusztáv Adolf aláírása

II. Gusztáv Adolf (Stockholm, 1594. december 9.Lützen 1632. november 6.) Svédország királya, tehetséges hadvezér, kiváló stratéga.

Fiatalkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gondos nevelők keze alatt fejlődött. Atyja korán bevezette a birodalmi tanács és a haditanács ülésibe, 1611. október 30-án követte édesapját a svéd trónon.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Trónra lépése és Svédország akkori állapota[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Gusztáv Adolf svéd király.

Gusztáv Adolf 1611-ben, alig 17 évesen követte apját, IX. Károly svéd királyt (a dinasztiaalapító Vasa Gusztáv harmadik fiát) a trónon. A helyzete nagyon nehézzé vált, mivel egy háborúkkal és nehézségekkel szemben álló országot örökölt apjától. Még trónja is veszélyben volt, mert apja, IX. Károly 1599-ben letaszította a törvényes királyt, unokaöccsét, III. Zsigmondot a svéd trónról. III. Zsigmond nem hagyta annyiban a dolgot, s mivel lengyel király is volt (anyja, Jagelló Katalin révén), ez a viszály Svédország és Lengyelország között több mint fél évszázados háborúhoz vezetett. Emellett Svédország Oroszországgal is háborúban állt, mert IX. Károly svéd jelöltet akart a megüresedett orosz trónra juttatni. Ezen kívül pedig folyt a svéd-dán háború is. Mindehhez belpolitikai válság járult, amelyen a király Axel Oxenstierna kancellár segítségével lett úrrá. A belpolitikában több, hosszú időre kiható reformot vezettek be: újjászervezték az ország közigazgatását, a jogrendet és az iskolarendszert.

Birodalmi törekvések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gusztáv Adolf egymás után próbált leszámolni külső ellenfeleivel. Dániával , Oroszország-gal és Lengyelország ellen folytatott győztes háborúinak köszönhetően Svédország birtokába került Finnország egy része, Karélia, Livónia, valamint a porosz tengerpart egy szakasza. Igaz, a dánokkal kötött békében a svédek elveszítették egyetlen északi-tengeri kikötőjüket, viszont azzal, hogy elvágták Oroszországot a Baltikumtól, Svédország lett a Baltikum (Skandinávia) vezető hatalma.

A 30 éves háború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Gusztáv Adolf a Breitenfeldi csatában.

1620-ban Gusztáv Adolf feleségül vette Brandenburgi Mária Eleonórát, ezzel rokonságba került az egyik vezető német protestáns fejedelemmel. A svéd sikerek hatására a német protestánsok egyre inkább a szintén protestáns svéd királyban látták a protestáns világ lehetséges megmentőjét a Habsburgokkal vívott harcban. Gusztáv Adolf 1629-ben békét kötött a lengyelekkel, és 1630-ban a német protestánsok megsegítésére hadba lépett a harmincéves háborúban a katolikus Habsburgok ellen („svéd szakasz”), és ehhez még a régi rivális Dán Királyság segítségét is sikerült megnyernie. A Habsburgok fő ellenfele, a franciák támogatásával a svéd csapatok egészen Bajorországig jutottak. Sok sikeres és győzedelmes csata után 1632-ben, a lützeni csata zűrzavarában az ellenség katonái körbefogták és megölték. Bár a csatát végül a svédek nyerték, a király halála súlyos csapás volt nemcsak a svéd nagyhatalmiságra, de a német protestantizmusra is.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]