III. Olaf svéd király
| III. Olaf | |
 |
|
| Olaf király pénzérméje | |
|
|
|
| Svédország királya | |
| Uralkodási ideje 994 – 1021/1022 |
|
| Elődje | VI. Erik |
| Utódja | III. Anund |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 980 körül |
| Elhunyt | 1021/1022 tele (41 évesen) Husaby[1] |
| Nyughelye | Skara vagy Linköpin |
| Házastársa | Estrid |
| Gyermekei | III. Emund király (törvénytelen) III. Anund király Astrid Olofsdotter Ingegerd |
| Édesapja | VI. Erik |
| Édesanyja | Sigríð Storråda |
III. Olaf Eriksson vagy Kincses Olaf (svédül: Olof Skötkonung), (kb. 980 – 1022[2][3]) az első keresztény svéd király volt 994 és 1022 között, ő kezdte el a keresztény hit elterjesztését[2], ám a nagy hatalmú pogány nemzetségfők meghiúsították erőfeszítéseit[4]. Olaf és fiai egyesítették Svédországot[3], ő volt az első svéd király, akit a sveák és a göták egyaránt elismertek uralkodójuknak.[5]
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Trónralépte [szerkesztés]
VI. Erik fiaként született[2]. A még pogány Novgorodban nevelkedett, fiatal korában viking vezér volt a Keleti- és Északi-tengeren[6]. Olaf volt az első, aki bizonyíthatóan uralkodott Mälardalen és Västergötland tartományok felett. Királyi székhelye is a göták földjén, Husebyben volt.[5]
1000-ben ő veretett először pénzt (penning) Svédországban Sigtuna városában, amelyen a neve is rajta van.[5] Ez egyben mälardaleni hatalmi bázisát is igazolja.
Dán–svéd háború [szerkesztés]
Uralkodásának kezdetén Olaf háborúban állt a dán Villásszakállú Svend (Svend Tveskægg) uralkodóval, akinek országára Olaf azon az alapon tartott igényt, hogy édesapja, Erik egy ideig (992–993) kormányozta. A háború dán győzelemmel végződött, a kialakult helyzetet pedig Olof anyja, Büszke Sigrid (Sigrid Storråda) és a dán király (I. Svend) közti házasság[2] stabilizálta. A közeledés a két uralkodó között oda vezetett, hogy Olaf Svend kidrállyal és a felkelő norvég nemességgel szövetkezve[2] megtámadta a norvég uralkodót, Olaf Tryggvason-t 1000-ben[4] a Svolder sziget mellett[2]. A svolderi győzelem után a két király felosztotta Norvégiát. Olaf Bohuslän és Dél-Trøndelag tartományokat kapta, ahol a norvég nemesség felkelése az új uralkodó ellen is folytatódott, így azokat a svéd királynak fel kellett adnia. Ezután hozzáadta törvénytelen leányát, Holfrith-et Svend jarlhoz (grófhoz), a frissen dán fennhatóság alá került Norvégia egyik alkirályához[4].
Kereszténység felvétele [szerkesztés]
1008-ban[7] felvette a keresztséget Husaby-ben[8].
Norvég–svéd háború [szerkesztés]
1015 után Olav Haraldsson visszatért a norvég trónra, és elűzte a svéd királyt Bohuslän-ből, végső győzelmet azonban nem volt képes aratni felette. A hosszú harcok alatt a Keleti-tenger túlsó partján élő svédek függetleníteni tudták magukat az adórendszertől. Az ország ügyeinek elhanyagolását látva a svéd nép arra kényszerítette Olaf királyt, hogy kössön békét Olaf Haraldssonnal (akihez feleségül kellett adnia másik törvénytelen leányát, Astridot[4]), sőt svéd királyként sem ismerték el a továbbiakban. Törvényes leánya, Ingigerth Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem felesége lett[4].
Halála [szerkesztés]
Élete végére Olaf királyt Svea népe arra kényszerítette, hogy hatalmát szorítsa vissza Västergötlandra, míg fia Jakab megkapta a királyi címet. Egy norvég - balti szláv hajóhad elleni csatában halt meg Swold szigete mellett: veresége után (viking szokás szerint) vízbe ugrott[6]. Skarában vagy Linköpingben temették el.
A kereszténység [szerkesztés]
Olaf uralkodásáról a korabeli források sokszor ellentmondásosak. Ő volt az első svéd király, akinek uralkodását a Hamburg-Brémai Érsekség elismerte.[9] Az első svéd király, aki megkeresztelkedett, és keresztségét meg is tartotta. A keresztelési ceremóniát a hagyomány szerint Szent Sigfrid vezette. A király részt vállalt a kereszténység terjesztésében is a skandináv területeken,[9] így Izland és Norvégia apostolának tekintik[6]. Bár hitbuzgó kereszténnyé vált, de az ősi skandináv vallásnak az uppsalai pogány szentély köré csoportosult hívei megakadályozták abban, hogy kényszerrel bevezesse a kereszténységet[4]. Az európai országokból küldött misszionáriusok azonban véghez vitték a térítést[4].
Családja [szerkesztés]
- Olafnak házasságából Mecklenburgi Estriddel[10] (979 – 1035) két gyermeke ismert:
- Ingegerd[10] (1001 – 1050. február 10.), aki 1019-ben Jaroszláv novgorodi nagyfejedelem felesége lett.
- III. Anund[10] (1008. július 25. – 1053), a későbbi svéd király (ur.: 1022 – 1050),
- Ezen kívül két törvénytelen gyermeke született a vend Edla[10] nevű ágyasától:
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://homepage.mac.com/crowns/
- ^ a b c d e f Révai nagy lexikona, XIV. kötet (Mons–Ottó), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1916, 671. oldal
- ^ a b Világtörténelmi Enciklopédia II. (Kleine Enzyklopädie – Weltgeschichte, Leipzig, 1979); Magyar kiadás: Kossuth Könyvkiadó, 1982, ISBN 963-09-1831-5, fordítták: Dalos György, Hollós Alfréd, Réthelyi Károlyné, Sarlós Mariann, Szalontai Sándorné, Széll Jenőné és Tandori Dezső Világtörténelmi Kisenciklopédia-beli (1972) fordításainak felhasználásával Máthéné Glavina Zsuzsa, Héjja Zsuzsa, Hollós Alfréd, Ólmosi Zoltán, Pártos Gyula, Szalontia Sándorné és Taraba János, 917. oldal
- ^ a b c d e f g Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, 516. oldal
- ^ a b c Fodor Imre: Svéd történelem néhány magyar kapcsolattal, a szerző magánkiadása, év nélkül (2003 előtt?), 52. oldal
- ^ a b c Székely György: Skandinávia és Kelet-Európa: az államfejlődés kezdetei, in: Európa ezer éve: A középkor. Szerk. Klaniczay Gábor. Budapest: Osiris. 2005. = Osiris tankönyvek. ISBN 963 389 820 X és ISBN 963 389 819 6 Ö , I. kötet, 270. oldal
- ↑ Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963-17-7223-3, 169. oldal
- ↑ Állítólag apja, VI. (Győztes) Erik (svédül Erik Segersäll) is megkeresztelkedett, de hamarosan ismét pogány lett
- ^ a b genealogie-mittelalter.de
- ^ a b c d e f Yngling family (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Bengans historiasidor (svéd nyelven). Wadbring.com
Lásd még [szerkesztés]
| Előző uralkodó: VI. Erik |
|
Következő uralkodó: III. Anund |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
