Krisztina svéd királynő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krisztina
Svédország királynője
Uralkodási ideje
1632. november 16. – 1654. június 6.
KoronázásaStockholm
1650. október 20.
ElődjeII. Gusztáv Adolf
UtódjaX. Károly Gusztáv
Életrajzi adatok
UralkodóházVasa-ház
Született1626. december 8.
Stockholm
Elhunyt1689. április 19. (62 évesen)
Róma
NyughelyeVatikán
1689. június 22.
ÉdesapjaII. Gusztáv Adolf svéd király
ÉdesanyjaBrandenburgi Mária Eleonóra
Testvére(i)Count Gustav of Vasaborg, 1st Count of Nystad
Házastársanem ment férjhez
Gyermekeinem születtek
Krisztina aláírása
Krisztina aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Krisztina témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Krisztina (1626. december 8., Stockholm – 1689. április 19., Róma) Svédország királynője 1632-től 1654-ig.

Élete[szerkesztés]

II. Gusztáv Adolf svéd király lánya volt. Atyjának a lützeni csatában 1632. november 16-án bekövetkezett halála után lépett trónra. Kiskorúsága idején, 1644-ig Axel Oxenstierna kancellár vezetésével a régenstanács kormányzott helyette.

Svédország királynője

A harmincéves háború mielőbbi lezárására törekedve szerepet vállalt a vesztfáliai béke (1648) megkötésében, aminek következtében Svédország Észak-Európa vezető hatalma lett. Határozott, sokoldalú személyiség volt, a tudományok és a művészetek kedvelője.

A királynő gondos nevelésben részesült: a nyelvek tanulása mellett (anyanyelvén, a németen kívül svédül, franciául, flamandul beszélt, latinul és görögül olvasott) a filozófiában is jártas volt, ismerte Descartes munkáit, levelezett is vele (1649–1650), és később az udvarába is meghívta – bár ridegül bánt vele, s keveset foglalkozott a tudós vendéggel.[1]

A jezsuitákkal az udvarába hívott Descartes-tal fenntartott kapcsolata nyomán 1654-ben titokban katolikus hitre tért, majd lemondott a trónról az unokatestvére, Károly Gusztáv javára. A nyilvános katolizálása Brüsszelben történt, hiszen Svédországban üldözték a katolikusokat.

Ezután sokat utazott külföldön. Az első útja Rómába vezetett, ahol egy idő után VII. Sándor pápa számára terhessé vált botrányos életvitele. A Napkirály udvarában, Franciaországban ismét trón iránti álmokat dédelgetett: tervbe vette a Nápolyi Királyság megszerzését. A terv azonban támogatók hiányában meghiúsult, s Krisztina udvari vendégként, vagyontalanul tengette az életét. Itt érte élete egyik legnagyobb botránya is: „Két udvaronca, Santinelli gróf és Mondaldeschi márki egymást sikkasztással vádolva összeveszett. A fontainebleau-i kastélyban tartózkodó Krisztina „ítélkezett” fölöttük, s két szolgája serény végrehajtóként nyomban lekaszabolta Monaldeschit. Krisztina hiába hivatkozott arra, hogy szuverén uralkodó, és csak Istennek tartozik számadással, a véres tett végleg tönkretette hitelét. Idegen országban, más király kastélyában gyilkolta meg kísérete egyik tagját, a törvényesség látszatára sem ügyelve. A királynő kiszámíthatatlansága és kegyetlensége mindenkit elborzasztott.”[2]

Életét Rómában fejezte be, ahol megalapította az Árkádok Akadémiáját. Soha nem ment férjhez, egyes vélemények szerint leszbikus hajlama[3]miatt.

Film[szerkesztés]

Krisztina királynő valójában csúf volt, nagyorrú, férfias külsejű, csecsemőkori balesete következtében csapott vállú, kissé púpos. Uralkodónak nevelték, nyolc nyelven beszélt, otthonos volt az antik irodalomban, a történelem, a teológia, matematika és asztrológia tudományában. Úgy lovagolt, vívott és párbajozott, mint egy férfi, és úgy káromkodott, mint egy kocsis. Mikor a svéd seregek elfoglalták Prágát, Krisztina királynő a műkincsek nagy részét habozás nélkül Stockholmba vitette. Gyakorlatilag végigfosztogatta Európa műgyűjteményeit.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A 17. század legnagyobb botránya. Királynő korona nélkül. Oborni Teréz. Rubicon 2008/4. szám
  2. ↑ az idézet szó szerinti átvétel innen: A 17. század legnagyobb botránya. Királynő korona nélkül. Oborni Teréz. Rubicon 2008/4. szám
  3. ↑ Vö. Rowse (1977) és Eszenyi (2006)
  4. ↑ https://ezer1film.blog.hu/2017/01/17/76_krisztina_kiralyno_queen_christina

Irodalom[szerkesztés]


Előző uralkodó:
II. Gusztáv Adolf
Svédország uralkodója
1632–1654
Vasa		A Svéd Királyság címere
 Következő uralkodó:
X. Károly Gusztáv
Krisztina svéd királynő ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. Erik Johansson Vasa
 
 
 
 
 
 
 
8. I. Gusztáv svéd király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Cecilia Månsdotter
 
 
 
 
 
 
 
4. IX. Károly svéd király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. Erik Abrahamsson Leijonhufvud
 
 
 
 
 
 
 
9. Margaret Leijonhufvud
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Ebba Eriksdotter Vasa
 
 
 
 
 
 
 
2. II. Gusztáv Adolf svéd király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. I. Frigyes dán király
 
 
 
 
 
 
 
10. Adolf holstein–gottorfi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Pomerániai Zsófia
 
 
 
 
 
 
 
5. Holstein–Gottorfi Krisztina
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. Fülöp hesseni tartománygróf
 
 
 
 
 
 
 
11. Hesseni Krisztina
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Szászországi Krisztina
 
 
 
 
 
 
 
1. Krisztina svéd királynő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. János György választófejedelem
 
 
 
 
 
 
 
12. Joachim Frigyes választófejedelem
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Anhalt–Zerbsti Erzsébet
 
 
 
 
 
 
 
6. János Zsigmond választófejedelem
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. János brandenburg–küstrini őrgróf
 
 
 
 
 
 
 
13. Brandenburg–Küstrini Katalin
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Braunschweig–Wolfenbütteli Katalin
 
 
 
 
 
 
 
3. Brandenburgi Mária Eleonóra
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. Albert porosz herceg
 
 
 
 
 
 
 
14. Albert Frigyes porosz herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Braunschweig–Lünebergi Anna Mária
 
 
 
 
 
 
 
7. Poroszországi Anna
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. Vilmos jülich–kleve–bergi herceg
 
 
 
 
 
 
 
15. Klevei Mária Eleonóra
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Habsburg Mária
 
 
 
 
 
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Krisztina_svéd_királynő&oldid=25979671”