X. Károly Gusztáv svéd király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
X. Károly Gusztáv
Sébastien Bourdons-Karl X Gustav.jpg

Svédország királya
Uralkodási ideje
1654. június 6. – 1660. február 13.
Elődje Krisztina
Utódja XI. Károly
Életrajzi adatok
Uralkodóház Vasa-ház
Született 1622. november 8.
Nyköping
Elhunyt 1660. február 13. (37 évesen)
Gothenburg
Nyughelye Stockholm
Karl X Gustav autograph.png
X. Károly Gusztáv aláírása


X. Károly Gusztáv svéd király

X. Károly Gusztáv (Nyköping, 1622. november 8.Göteborg, 1660. február 13.) Svédország királya 1654 és 1660 között.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

X. Károly Gusztáv a Pfalz-Zweibrücken-Kleeburg-házból való János Kázmér második gyermeke. Felesége Hedvig Eleonóra volt, akit 1654. október 24-ben vett feleségül, és akitől Károly nevű gyermeke született, a későbbi XI. Károly.

Károly a dán Sorö katonai akadémián tanult, és kiváló katona lett belőle, aki svéd tábornokként a harmincéves háborúban németföldön harcolt. Sikerei elismeréseként 1647-ben a Németországban állomásozó svéd csapatok generalisszimuszává nevezték. Amikor Krisztina királynő kifejezte igényeit Károly férjül adására, a svéd birodalmi gyűlés elismerte Károlyt trónkövetőként. 1650-ben Krisztina királynő kijelentette, hogy soha nem megy férjhez, majd 1654. június 6-án lemondott a svéd trónról. Károlyt már az ezt követő napon királlyá kiáltották.

A harmincéves háború lezáródásával Károly megpróbálta helyrehozni az államkasszát. A második északi háborúban sikerült visszavernie a lengyel trónkövetelőt, és kihasználva Lengyelország háborúját Oroszországgal és a kozák felkelés okozta nehézséggel, támadást indított Brandenburggal szövetségben. A hadműveletek jelentősen gyengítették a lengyel-litván perszonáluniót. II. János Kázmér lengyel király is III. Zsigmond svéd király fia volt, Károly testvére. Károly nagy sikereket aratott, de végül a lengyelek helyzetbe hozták magukat és az oroszok azonnal háborút kezdtek a svédek ellen Livóniában, a dánok pedig Dél-Svédországban, majd beavatkozott a Krími Tatár Kánság is jelentős erőkkel, a kozákok beszüntették a harcokat, illetve Hollandia és Ausztria is kilátásba helyezte a háborút. A hatalmas formálódó koalícióval szemben Károly csak a lengyel hűbéres Poroszországot tudta átállásra bírni, a régi szövetséges Franciaország pedig nem mozdult. Végül 1657-ben elérte, hogy II. Rákóczi György és a két román fejedelem beavatkozzon a háborúba. Rákóczit a lengyel koronával áltatta, de Rákóczi amint bevonult Lengyelországba, a svéd király magára hagyta, mert a dánok előrenyomultak Stockholm felé.

Noha a svéd seregeket a lengyelek 1658-ban sikeresen visszaverték, X. Károlynak mégis sikerült olyan szerződést kötnie, melynek értelmében Svédország megtarthatta Livóniát Riga városával. (Olivai szerződés)

Szintén Károly politikai sikere volt, hogy meg tudta erősíteni a brandenburgi herceg felségét Poroszország felett. Az 1657-es háború során Dánia ellen Károlynak sikerült dán területeket elhódítania. Támadása a befagyott tavak jegén bátor hadműveletnek számított. A következő évben azonban megérkeztek az ország a lengyel, brandenburgi, sőt osztrák csapatok is.

Svédország X. Károly uralkodása alatt érte el legnagyobb területi kiterjedését. A béketárgyalások alatt érte a halál, vélhetőleg alkoholfogyasztásból eredően, melyhez hozzájárult amikor megkapta a hírt, hogy Nyborgnál a lengyelek és az osztrákok súlyos vereséget mértek a svédekre, ezzel felszabadították Dániát.

Károlynak házasságán kívül született fia volt Gusztáv (1649–1708), Börring grófja.


Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]