X. Károly Gusztáv svéd király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
X. Károly Gusztáv
Sébastien Bourdons-Karl X Gustav.jpg

Svédország királya
Uralkodási ideje
1654. június 6.1660. február 13.
Elődje Krisztina
Utódja XI. Károly
Életrajzi adatok
Uralkodóház Vasa-ház
Született 1622. november 8.
Nyköping
Elhunyt 1660. február 13. (37 évesen)
Gothenburg
Nyughelye Stockholm


X. Károly Gusztáv svéd király

X. Károly Gusztáv (Nyköping, 1622. november 8.Göteborg, 1660. február 13.) Svédország királya 1654 és 1660 között.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

X. Károly Gusztáv a Pfalz-Zweibrücken-Kleeburg-házból való János Kázmér második gyermeke. Felesége Hedvig Eleonóra volt, akit 1654. október 24-ben vett feleségül, és akitől Károly nevű gyermeke született, a későbbi XI. Károly.

Károly a dán Sorö katonai akadémián tanult, és kiváló katona lett belőle, aki svéd tábornokként a harmincéves háborúban németföldön harcolt. Sikerei elismeréseként 1647-ben a Németországban állomásozó svéd csapatok generalisszimuszává nevezték. Amikor Krisztina királynő kifejezte igényeit Károly férjül adására, a svéd birodalmi gyűlés elismerte Károlyt trónkövetőként. 1650-ben Krisztina királynő kijelentette, hogy soha nem megy férjhez, majd 1654. június 6-án lemondott a svéd trónról. Károlyt már az ezt követő napon királlyá kiáltották.

A harmincéves háború lezáródásával Károly megpróbálta helyrehozni az államkasszát. A második északi háborúban sikerült visszavernie a lengyel trónkövetelőt, és kihasználva Lengyelország háborúját Oroszországgal és a kozák felkelés okozta nehézséggel, támadást indított Brandenburggal szövetségben. A hadműveletek jelentősen gyengítették a lengyel-litván perszonáluniót. II. János Kázmér lengyel király is III. Zsigmond svéd király fia volt, Károly testvére. Károly nagy sikereket aratott, de végül a lengyelek helyzetbe hozták magukat és az oroszok azonnal háborút kezdtek a svédek ellen Livóniában, a dánok pedig Dél-Svédországban, majd beavatkozott a Krími Tatár Kánság is jelentős erőkkel, a kozákok beszüntették a harcokat, illetve Hollandia és Ausztria is kilátásba helyezte a háborút. A hatalmas formálódó koalícióval szemben Károly csak a lengyel hűbéres Poroszországot tudta átállásra bírni, a régi szövetséges Franciaország pedig nem mozdult. Végül 1657-ben elérte, hogy II. Rákóczi György és a két román fejedelem beavatkozzon a háborúba. Rákóczit a lengyel koronával áltatta, de Rákóczi amint bevonult Lengyelországba, a svéd király magára hagyta, mert a dánok előrenyomultak Stockholm felé.

Noha a svéd seregeket a lengyelek 1658-ban sikeresen visszaverték, X. Károlynak mégis sikerült olyan szerződést kötnie, melynek értelmében Svédország megtarthatta Livóniát Riga városával. (Olivai szerződés)

Szintén Károly politikai sikere volt, hogy meg tudta erősíteni a brandenburgi herceg felségét Poroszország felett. Az 1657-es háború során Dánia ellen Károlynak sikerült dán területeket elhódítania. Támadása a befagyott tavak jegén bátor hadműveletnek számított. A következő évben azonban megérkeztek az ország a lengyel, brandenburgi, sőt osztrák csapatok is.

Svédország X. Károly uralkodása alatt érte el legnagyobb területi kiterjedését. A béketárgyalások alatt érte a halál, vélhetőleg alkoholfogyasztásból eredően, melyhez hozzájárult amikor megkapta a hírt, hogy Nyborgnál a lengyelek és az osztrákok súlyos vereséget mértek a svédekre, ezzel felszabadították Dániát.

Károlynak házasságán kívül született fia volt Gusztáv (1649–1708), Börring grófja.


Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]