Nyköping

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyköping
Nyköping.jpg
Nyköping címere
Nyköping címere
Közigazgatás
Ország  Svédország
Megye Södermanland megye
Község Nyköping község
Rang megyeszékhely
Irányítószám 61166
Népesség
Teljes népesség 19 947 fő (1960. nov 1.)
24 315 fő (1965. nov 1.)
30 943 fő (1970. nov 1.)
29 891 fő (2010. dec 31.)[1]
Népsűrűség 2253[2] fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összesen 12,31[2] km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nyköping (Svédország)
Nyköping
Nyköping
Pozíció Svédország térképén
é. sz. 58° 45′, k. h. 17° 01′Koordináták: é. sz. 58° 45′, k. h. 17° 01′
Nyköping weboldala

Nyköping város Svédországban, a Balti-tenger egyik öblénél, a Nyköpingsa folyó két partján. Södermanland megye székhelye.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A század elején(1915) 10,781 lakosú volt, az itt élők gép-, hajó-, dohánygyártással, posztószövéssel foglalkoztak. Kikötője nagyon elhomokosodott. Egykor fontos erősség volt a vár és a kikötő is. A város kedvelt pihenő helye volt a svéd uralkodóknak. 1302-ben Erik és Valdemár hercegek itt voltak fogságban és itt is haltak meg de IX. Károly svéd király is gyakran lakott itt. Ferences kolostorát a reformáció söpörte el. Vára, templomai is a XIII. században épültek. A várban, a középkorban többször ülésezett a svéd parlament. A középkori eredetű település 1254-ben kapott városi rangot. Nevének jelentése 'új vásár' (ny köping).

Napjainkban közel 50 ezer lakosú város, Södermanland megye közigazgatási székhelye. A kikötője igazán nyáron él, ekkor működik a kikötőhivatal (Hamnkontor), és tele vannak a régi stílusban fából épült éttermek teraszai, járnak a hajók, a raktárakba és a gabonasilóba ki-be áramlik az áru. Nyáron nagyon sok programnak fesztiválnak ad otthont. A városnak van egy repülőtere Stockholm-Skavsta[1] repülőtér, ahonnan a Ryanair[2] 30 járatot indít naponta, Európa minden pontjába. Az E4-es autópálya a város mellett halad és emiatt ill. a repülőtér közelsége miatt újabb és újabb hotelek, bevásárló központok épülnek.

A város egyik szimbóluma a kulcs melynek történetét a vár múzeumban is elolvashatjuk…

A kulcs története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1250-ben a Folkunga nemzetségből származó Birger Jarl, a kiváló szervezői adottságokkal rendelkező királyi gyám, két bástyával és erős falakkal bevehetetlen erődítménnyé tette a Mälaren tó bejáratát védő Stockholmot. Birger Jarl 1251-ben fiát, Valdemárt (1266-1274) választatta királynak. Uralkodásuk alatt hozták az első, egész országra kiterjedő törvényeket. Egyezményt kötöttek a Balti-tenger déli partját uraló Hanza-szövetség városaival, melynek értelmében a befolyásos városállam hajói vámmentességet élveztek a svéd kikötőkben. Az egyre inkább főváros szerepét betöltő Stockholmban lübecki német kereskedők telepedtek le. A beáramlott német tőke és szervezés megalapozta a fémipart, Svédország legfontosabb kiviteli termékének forrását. Valdemárt 1274-ben testvére, Magnus Ladulås fosztotta meg a hatalomtól. Magnus király megerősítette az egyház hatalmát, megalapozta a svéd nemességet, és bőkezű adományokkal látta el a szürkebarátokat. Ladulås szó szerint "istálló-lakatot" jelent, és Magnus azon intézkedésére utal, mellyel megtiltotta a birodalmi nagyuraknak az ellenszolgáltatás nélkül vendégeskedést. Magnus Ladulås volt az első király, akit a svéd királyok temetkezőhelyén, a stockholmi Riddarholmen-templomban temettek el. Magnus Ladulås utódjának 1290-ben legnagyobb fiát, Birger Magnusson választották.

Birger állandó viszályban élt testvéreivel, Erik és Valdemar hercegekkel. Az irigy testvérek 1306 szeptemberében a Sigtuna melletti Håtuna birtokon foglyul ejtették, és a Stockholmtól 100-km délre fekvő Nyköping várába zárták Birger királyt. Birger kétévi fogság után kiszabadult, és apósa, a dán király segítségével visszaszerezte a trónt, majd 1317 karácsonyán engesztelő vacsorára hívta öccseit Nyköping várába. A nagy eszem-iszom közben a hercegek fegyvereseit különféle okokkal kicsalogatták a környező városba. A feledékeny testvérek másnap reggel a vár börtönében ébredtek. - Emlékeztek-e a håtunai csínyre " - válaszolt kérdéssel a kérdésre Birger, és a cella kulcsát a vár tornyáról a közeli folyóba dobta. Erik és Valdemar felbőszült hívei hónapokon át tartó ostrom után bevették a várat, és Birger király Dániába menekült. A hercegek hívei a "nyköpingi vendéglátásban" éhhalált halt Erik herceg fiát, a hároméves Magnus Erikssont (1318-1364) választották királynak, aki helyett kezdetben Magnus gyámja, Mats Kettilmundsson kormányozta az országot. Számos haladó intézkedést foganatosított, többek között megszüntette a rabszolgatartás intézményét (1335).

Kulcs.jpg

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyköping témájú médiaállományokat.