Adolf Frigyes svéd király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adolf Frigyes

Adolf Frigyes (Gottorf, 1710. május 14.Stockholm, 1771. február 12.) Svédország királya 1751 és 1771 között.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Adolf Frigyes a Schleswig-Holstein-Gottorp-házból való Keresztély második fia volt. A svéd királyi családhoz nagybátyján, IV. Frigyesen keresztül állt rokonságban, aki XII. Károly svéd király sógora volt.

Adolfot 1743-ban nevezték ki trónkövetőnek és I. Frigyes halála után 1751-ben átvette a kormányzást. A koronázás ugyanebben az évben, november 26-án zajlott. Trónra lépése előtt Adolf Frigyes Lübeck hercegi bíborosa volt.

Népszerűségének növelése érdekében Adolf sokat utazott Svédországban, azonban a birodalmi tanácsra nem sikerült hatalmát kiterjesztenie. 1756-ban ezért Adolf felesége és az udvart pártolók egy csoportja megpróbált egy királyi puccsot végrehajtani, mely azonban nem járt sikerrel és a résztvevők közül néhányak kivégeztek. Adolf megtarthatta királyi címét, azonban befolyása csekély maradt.

A belpolitikai helyzet egészen haláláig feszült maradt.

Adolf 1771. február 12-én halt egy agyvérzés után.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Adolf 1744. augusztus 29-én feleségül vette Ulrika porosz hercegnőt, akitől négy gyermeke született:

  • III. Gusztáv
  • XIII. Károly
  • Frigyes Adolf (1750. július 18. – 1803. december 12.)
  • Zsófia Albertina (1753. október 8. – 1829. március 17.)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Adolf Friedrich (Schweden) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.