III. Frigyes dán király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Frigyes
Frederik III i rustning.jpg
III. Frigyes. Karel van Mander festménye.

Titulusai Dánia, Norvégia, a vendek és gótok királya,
Schleswig, Holstein, Stromarn és Dithmarschen hercege,
Oldenburg és Delmenhorst grófja
Dánia királya
Uralkodási ideje
Dánia: 1648 – 1670
Norvégia: 16481670
Elődje IV. Keresztély
Utódja V. Keresztély
Életrajzi adatok
Született 1609. március 18.
Haderslev
Elhunyt 1670. február 9. (60 évesen)
Nyughelye Roskildei székesegyház
Házastársa Braunschweigi Zsófia Amália
Édesapja IV. Keresztély dán király
Édesanyja Hohenzollern Anna Katalin

III. Frigyes (dánul Frederik den Tredje; 1609. március 18.1670. február 9.) Dánia és Norvégia királya[1]. Országaiban bevezette az abszolutizmust. Uralkodása idején Dánia elvesztette minden Skandináv-félszigethez tartozó területét.

Korai évei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyermek Frigyes. Pieter Isaacsz festménye.

Frigyes 1609. március 18-án született a schleswigi Haderslevben IV. Keresztély dán és norvég király és Hohenzollern Anna Katalin hatodik gyermekeként. Fiatal korában nem remélhette, hogy ő örökli a trónt, Keresztély bátyja volt a hivatalos trónörökös (két másik bátyja már csecsemőkorában meghalt). Frigyes a Sorø Akadémián, valamint Hollandiában és Franciaországban tanult, érdekelte a teológia, a természettudományok és a történelem[2]. Tartózkodó, visszafogott természetű volt, ritkán nevetett és keveset beszélt, ellentétben joviális és lobbanékony apjával. 1643-ban Frigyes feleségül vette Braunschweigi Zsófia Amáliát. Frigyes lelkes könyvbarát volt, gyűjteménye a koppenhágai Királyi Könyvtár alapját képezte[2]. Királyi hercegként több hivatalt is betöltött, adminisztrátora (azaz a pápa által el nem ismert vezetője) volt a brémai érsekségnek és a verdeni püspökségnek, valamint kapitánya volt a Stade erődjének. A Torstenson-háborúban a schleswig-holsteini erőket vezette, de összekülönbözött Anders Bille főparancsnokkal[3].

Dánia és Norvégia királya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1647 júniusában meghalt bátyja, Keresztély, így Frigyes lett az elsődleges jelölt a trónörökösi pozícióra. Azonban a hivatalos jelölés még nem történt meg, mikor IV. Keresztély 1648. február 28-án meghalt. A rendi gyűlés és az Államtanács hosszas tanácskozás után végül elfogadta Frigyest és novemberben megkoronázták. Azonban apja kormányzatának visszásságai miatt és mert Frigyes korábbi tevékenységével sok haragost szerzett, alá kellett írnia egy statútumot, melyben korlátozták a királyi hatalmat az Államtanács javára. Uralkodása első éveiben az Államtanács háttérbe szorította a királyt, aki azonban kitartó munkával elérte hogy a Tanácsból távozzon annak két legbefolyásosabb tagja, Corfitz Ulfeldt és Hannibal Sehested.

Dán-svéd háborúk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 17. század korábbi háborúiban Svédország jelentős területeket hódított el Dániától és Norvégiától és megfosztotta a dánokat korábbi kelet-balti dominanciájuktól. Frigyes azért érthető aggodalommal figyelte amikor egy gyakorlott és agresszív hadvezér, X. Károly Gusztáv került a svéd trónra 1654-ben. A svéd király valóban egy éven belül meg is indította hadait, ám a dánok megkönnyebbülésére Lengyelország ellen. Frigyes várt, amíg a svédek kellően bebonyolódnak a lengyel harcokba, majd 1657 nyarán hadat üzent Svédországnak. Károly Gusztáv azonnal Dánia felé indult és dél felől megszállta Jütlandot, ám Fredericia erődjének ostromával sok időt vesztett és a dán flotta is sikerrel szorította vissza a hajóhadát, ami így nem tudta segíteni átkelését Koppenhága felé. A tél rendkívüli hideggel köszöntött be, a svéd király azonban kivágta magát szorult helyzetéből, és egy lehetetlennek tartott manőverrel átkelt a befagyott tengerszorosokon először Fyn, majd Sjælland szigetére. Mikor a svéd hadsereg megjelent Koppenhága előtt, a dánok pánikba estek és azonnal békét kértek. A roskildei béke igen szigorú feltételeket tartalmazott, Dánia lemondott minden Øresundon túli tulajdonáról és a norvég Trondheim tartományról.
Károly Gusztáv azonban néhány hónapon belül meggondolta magát és úgy döntött hogy végleg leszámol kényelmetlen szomszédjával. 1658 júliusában minden különösebb indoklás nélkül hadat üzent és seregével partra szállt Sjællandon. A dánok kapkodva kezdték megerősíteni a gyengén védett Koppenhágát, ám amikor tanácsadói a menekülést javasolták, Frigyes kijelentette, hogy "A fészkemben halok meg" és személyesen irányította a védekezést. Mire a svédek a város alá értek már megerősítették a falakat, ágyúkat szereztek be és a helyőrséget háromszorosára növelték. Károly Gusztáv nem is kockáztatta a rohamot, hanem szabályos ostromba fogott, ám a Dániával szövetséges holland flotta érkezésével ezt is fel kellett adnia. Ráadásul délről osztrák, lengyel és brandenburgi csapatok nyomultak be, amelyek harccal elűzték a svédeket Dániából. Ezt a háborút a koppenhágai békével zárták, melyben a svédek visszaadták Bornholm szigetét és Schleswig déli részét, ám a többi dán terület a birtokukban maradt.

Abszolút monarchia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

III. Frigyes és felesége, Braunschweigi Zsófia Amália. Ismeretlen festő műve a skoklosteri kastélyban.

Koppenhágai helytállása igen népszerűvé tette Frigyest, aki kihasználta az alkalmat, hogy végbevigye, amit már régóta tervezett. Kihirdette a szükségállapotot és összehívta a rendi gyűlést. A nemesség elleni hangulatot és saját népszerűségét kihasználva keresztülvitte, hogy a korona nemesi választás nélkül öröklődjön, hogy visszavonják a koronázásakor aláírt statútumot és hogy joga legyen dekrétumokkal kormányozni, vagyis Dániát abszolút monarchiává alakította át.
Uralkodása utolsó tíz éve alatt a király a háttérbe vonult, míg kiépítették az új kormányzati rendszert és az ország próbált magához térni a pusztító háborúk után[4]. 1665-ben egyfajta alkotmánnyal, a Kongeloven (A király törvénye) kiadásával rögzítették az új rendszert.

1665-ben Frigyesnek lehetősége nyílt volna, hogy viszonozza a hollandok segítségét, mikor a britek el akarták kobozni a Holland Kelet-indiai Társaság flottáját. A hollandok Norvégiába menekültek és Frigyes a britek győzködésére („azok a hajók többet érnek, mint az egész királysága”) úgy döntött, hogy az angolokkal közösen ejtik zsákmányul a kereskedőhajókat. Azonban mire a parancsa a helyszínre ért volna, a vågeni csatában a hollandok a norvég erődparancsnok segítségével megfutamították az angol flottát.

III. Frigyes 1670. február 9-én halt meg Koppenhágában. Sírja a roskildei székesegyházban található[5].

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

III. Frigyesnek és Braunschweigi Zsófia Amáliának nyolc gyermeke született:
Keresztély (1646. április 15. - 1699. augusztus 26.), Dánia és Norvégia királya
Anna Zsófia (1647. szeptember 1. - 1717. július 1.), feleségül ment III. János György szász választófejedelemhez
Friderika Amália (1649. április 11. - 1704. október 30.), feleségül ment Keresztély Albert holstein-gottorpi herceghez
Vilhelmina Ernesztina (1650. június 21. - 1706. április 22.), feleségül ment II. Károly rajnai palotagrófhoz
György (1653. április 2. - 1708. október 28.), Cumberland hercege, Anna angol királynő férje
Ulrika Eleonóra (1656. szeptember 11. - 1693. július 26.), feleségül ment XI. Károly svéd királyhoz
Frigyes (1651. október 11. - 1652. március 14.)
Dorottya (1657. november 16.- 1658. május 15.)

Szeretőjétől, Margarethe Pape-től is született egy törvénytelen fia, Ulrik Frederik Gyldenløve.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Den Store Danske Encyklopædi (The Great Danish Encyclopedia)
  2. ^ a b "Frederik 3" at Gyldendals Åbne Encyklopædi
  3. Encyclopædia Britannica, Eleventh Edition, 1911, "FREDERICK III"
  4. Sebastian Olden-Jørgensen, Den ældre danske enevælde 1660–1730 Et historiografisk essay, Historie/Jyske Samlinger, Bind 1998 (1998) 2
  5. Kong Frederik III at Danmarkskonger.dk

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Frederick III of Denmark című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


Előző uralkodó:
IV. Keresztély
Dánia királya
16481670
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
V. Keresztély
Előző uralkodó:
IV. Keresztély
Norvégia uralkodója
16481670
A Norvég Királyság címere
Következő uralkodó:
V. Keresztély