II. Svend dán király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Svend
Svend estridsen.jpg

Dánia királya
Uralkodási ideje
1047 – 1076
Elődje Magnus
Utódja III. Harald
Életrajzi adatok
Uralkodóház Estridsson-ház
Született
1018/1019
Anglia
Elhunyt
1076. április 28. (58 évesen)
Søderup[1] vagy Doderup, Åbenrå közelében[2]
Nyughelye Roskilde Katedrális[1][3]
Gyermekei III. Harald dán király
IV. Knut
I. Olaf dán király
I. Erik dán király
Niels dán király
Édesapja Ulf Thorgilsson
Édesanyja Estrid[4]
II. Svend pénzérméje

II. Svend Ulfsson vagy Estridsson (1018[2]/1019[3] – 1076. április 28.[5]) dán király 1047-től haláláig.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja Ulf Jarl, édesanyja Astrid, I. Svend leánya volt. Amikor édesapját 1027-ben Nagy Knut parancsára meggyilkolták, Svend Svédországba menekült[6]. Knut halála után (1035-ben) Dániában Hardeknut, Norvégiában pedig Magnus került a trónra, és akét fiatal király megegyezett, hogy amelyikük túléli a másikat, mindkét ország ura lesz[6]. Az egyezség értelmében Magnus 1042-ben Dánia uralkodója is lett, és Svendet nevezte ki alkirállyá[6]. Amíg Magnus 1043-ban a szláv vendekkel (szorbokkal) háborúzott, a dán főurak királyuknak ismerték el a körükben népszerű Svendet[6]. A lépés nyomán háború kezdődött a dán trónért előbb Magnussal, majd utódjával Harald Sigurdssonnal[6] (akivel még Magnus életében szövetkezve többször próbálta sikertelenül meghódítani Dániát). Svend serege ugyan rendre vereséget szenvedett, Harald katonái azonban főként a fosztogatással törődtek, nem pedig Dánia meghódításával[6]. A két király végül 1064-ben elismerte egymás Dánia, ill. Norvégia fölötti hatalmát, és Harald felkészült Anglia megtámadására[6]. Harald 1066-ban bekövetkezett halála megerősítette Svned helyzetét[6]. Ő 1069-ben sikeres dán portyát vezetett Angliába, ahol támogatta az angolszász lázadókat (Edgar Æthelinget) Hódító Vilmossal szemben[6]. A dán sereg kedvező helyzetet harcolt ki, Svend azonban York elfoglalása után, 1070-ben megegyezett I. Vilmossal és a tőle kapott fizetség fejében és kivonult az országból[6]. Dániába visszatérve azon fáradozott, hogy kivonja a dán keresztény egyházat a brémai érsekség és az angol egyház fennhatósága alól[6]; ebben VII. Gergely pápa is támogatta[6]. Ezután az egyházzal szövetkezve megkezdte az erős királyi hatalom alapjainak lerakását. Ő véglegesítette Dániában az egyházmegyerendszert, új püspökségeket alapított[7] és a feljegyzések szerint írni-olvasni is tudott. Általában őt tekintik az első középkori dán királynak. Halála után elsőszülött fia, Harald követte a trónon.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Brémai Ádám az értékes Gesta Hammaburgensis ecclesiae pontificum (A hamburg–brémiai érsekség története, 1070–1075) szerzője elsősorban a történelemben és földrajzban járatos Svend nyomán tudósított Skandináviáról[6].

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Svend háromszor nősült:

  • Gunnhild Svendotterel (1010 k. – 1060 k.), a norvég Sven Jarl kormányzó (†1016) leányával, III. Anund svéd király özvegyével 1052-ben[1], de 1054-ben[1] elvált tőle. Gunnhild egy gyermeket szült férjének:
  • Gydával (†1048/1049, elvált 1055-ben[1], gyermekük nem született.
  • Thora Thorbergsdotterrel, aki egy gyermeket szült férjének:
    • Magnust (†fiatalon)[1]

Ezen kívül Svendnek még 18 törvénytelen gyermeke volt:

Név
Születés
Halál
Megjegyzés
Gorm  ? 1069 előtt
Sigrid 1040 1066 Gottschalk obodrita király (†1066)
III. Harald dán király 1041 1080. április 17.
IV. Knut dán király 1043 1086. július 10.
Benedikt 1048 1086. július 10.
I. Olaf dán király 1052 1095. augusztus 18.
Ingrid  ? 1093 után ∞ (1067) III. Olaf norvég király (†1093)
I. Erik dán király 1056 1103. július 10.
Svend  ? 1104
Thorgils  ?  ?
Sigurd  ?  ?
Björn  ? 1100
Guttorm  ?  ?
Eymund  ?  ?
Ulf  ? 1104
Niels dán király 1063/1064 1134. június 25.
Ragnhild  ?  ? ∞ Svein Askelsson
Helene  ?  ? Más néven: Gunhild.
Károly  ? 1107 után

Felmenői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g http://fmg.ac/Projects/MedLands/DENMARK.htm#_Toc196361198
  2. ^ a b http://nygaard.howards.net/files/178.htm
  3. ^ a b http://roglo.eu/roglo?m=NG&n=Svend+II&t=PN
  4. Az 1157-ig uralkodó dán dinasztia neve innen Estridson/Estridsen (a. m. "Estrid-fiak"). Valójában a svéd Yngling-ház mellékága.
  5. Halálának dátuma bizonytalan. A legvalószínűbb az 1076. április 28-ai dátum (Vö.: http://www.mittelalter-genealogie.de/mittelalter/koenige/daenemark/sven_2_astridsen_koenig_1076.html). Ugyancsak az 1076-os adatot erősíti meg hivatkozik John E. Morby: A világ királyai és királynői [Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989]; magyar kiadás: MÆCENAS kiadó, Debrecen, 1991, 209. oldal), a Historisk Tidsskrift, VII. sorozat, II (1899–1900), 229-239., ill. 407-416. oldalára hivatkozván. Más szakkönyvek az 1074-es adatot támasztják alá (vö.: Uralkodók és dinasztiák, 619. oldal). A hónap, ill. napnév is bizonytalan. Az Uralkodók és dinasztiákkal szemben a genealogy.euweb honlapon február 28-a szerepel (vö.: [Thorgils Sprakalegg (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)])
  6. ^ a b c d e f g h i j k l m Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, 619. oldal
  7. Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963-17-7223-3, 167. oldal

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
I. Magnus
Dánia királya
10471076
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
III. Harald