II. Svend dán király
| II. Svend | |
|
|
|
| Dánia királya | |
| Uralkodási ideje 1047 – 1076 |
|
| Elődje | Magnus |
| Utódja | III. Harald |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Estridsson-ház |
| Született | 1018/1019 |
| Elhunyt | 1076. április 28. (58 évesen) Søderup[1] vagy Doderup, Åbenrå közelében[2] |
| Nyughelye | Roskilde Katedrális[1][3] |
| Édesapja | Ulf Thorgilsson |
| Édesanyja | Estrid[4] |
II. Svend Ulfsson vagy Estridsson (1018[2]/1019[3] – 1076. április 28.[5]) dán király 1047-től haláláig.
Tartalomjegyzék |
Uralkodása [szerkesztés]
Édesapja Ulf Jarl, édesanyja Astrid, I. Svend leánya volt. Amikor édesapját 1027-ben Nagy Knut parancsára meggyilkolták, Svend Svédországba menekült[6]. Knut halála után (1035-ben) Dániában Hardeknut, Norvégiában pedig Magnus került a trónra, és akét fiatal király megegyezett, hogy amelyikük túléli a másikat, mindkét ország ura lesz[6]. Az egyezség értelmében Magnus 1042-ben Dánia uralkodója is lett, és Svendet nevezte ki alkirállyá[6]. Amíg Magnus 1043-ban a szláv vendekkel (szorbokkal) háborúzott, a dán főurak királyuknak ismerték el a körükben népszerű Svendet[6]. A lépés nyomán háború kezdődött a dán trónért előbb Magnussal, majd utódjával Harald Sigurdssonnal[6] (akivel még Magnus életében szövetkezve többször próbálta sikertelenül meghódítani Dániát). Svend serege ugyan rendre vereséget szenvedett, Harald katonái azonban főként a fosztogatással törődtek, nem pedig Dánia meghódításával[6]. A két király végül 1064-ben elismerte egymás Dánia, ill. Norvégia fölötti hatalmát, és Harald felkészült Anglia megtámadására[6]. Harald 1066-ban bekövetkezett halála megerősítette Svned helyzetét[6]. Ő 1069-ben sikeres dán portyát vezetett Angliába, ahol támogatta az angolszász lázadókat (Edgar Æthelinget) Hódító Vilmossal szemben[6]. A dán sereg kedvező helyzetet harcolt ki, Svend azonban York elfoglalása után, 1070-ben megegyezett I. Vilmossal és a tőle kapott fizetség fejében és kivonult az országból[6]. Dániába visszatérve azon fáradozott, hogy kivonja a dán keresztény egyházat a brémai érsekség és az angol egyház fennhatósága alól[6]; ebben VII. Gergely pápa is támogatta[6]. Ezután az egyházzal szövetkezve megkezdte az erős királyi hatalom alapjainak lerakását. Ő véglegesítette Dániában az egyházmegyerendszert, új püspökségeket alapított[7] és a feljegyzések szerint írni-olvasni is tudott. Általában őt tekintik az első középkori dán királynak. Halála után elsőszülött fia, Harald követte a trónon.
Egyéb [szerkesztés]
- Brémai Ádám az értékes Gesta Hammaburgensis ecclesiae pontificum (A hamburg–brémiai érsekség története, 1070–1075) szerzője elsősorban a történelemben és földrajzban járatos Svend nyomán tudósított Skandináviáról[6].
Gyermekei [szerkesztés]
II. Svend háromszor nősült:
Ezen kívül Svendnek még 18 törvénytelen gyermeke volt:
Felmenői [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
Lásd még [szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

