V. Keresztély dán király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
V. Keresztély
Cristian V.jpg
V. Keresztély. Jacob d'Agar festménye.

Titulusai Dánia, Norvégia, a vendek és gótok királya,
Schleswig, Holstein, Stromarn és Dithmarschen hercege,
Oldenburg és Delmenhorst grófja
Dánia királya
Uralkodási ideje
Dánia: 1670 – 1699
Norvégia: 16701699
Elődje III. Frigyes
Utódja IV. Frigyes
Életrajzi adatok
Született
1646 április 15.
Flensburg
Elhunyt
1699. augusztus 25. (53 évesen)
Koppenhága
Nyughelye Roskildei székesegyház
Házastársa Hessen-Kasseli Sarolta Amália
Gyermekei IV. Frigyes dán király
Édesapja III. Frigyes dán király
Édesanyja Braunschweigi Zsófia Amália

V. Keresztély (dánul: Christian den Femte; 1646. április 15. – 1699. augusztus 25.), Dánia és Norvégia királya.

Trónra lépése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keresztély vadászpuskája. A trondheimi Lars Berg műve.

V. Keresztély 1646. április 15-én született a flensburgi Duborg-kastélyban, mint III. Frigyes dán és norvég király és Braunschweigi Zsófia Amália első gyermeke. Kilenc évesen hivatalosan trónörökössé nyilvánították. Tizennyolc éves korától helyet kapott az Államtanácsban.

III. Frigyes 1670-es halálával először alkalmazták az 1665-ben elfogadott új örökösödési törvényt, amennyiben az új király az arisztokrácia előzetes választása nélkül, automatikusan kerül a trónra. A formális felkenési szertartásra 1671. június 7-én került sor a frederiksborgi palota kápolnájában[1][2].

A skånei háború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1672-ben kitört a francia-holland háború. Mindkét oldal segítséget kért szövetségeseitől, XIV. Lajos kérésére a svédek 1674-ben megtámadták a brandenburgi választófejedelmet, akinek csapatai a francia határon pusztítottak. Miután a svéd csapatok a fehrbellini csatában vereséget szenvedtek, V. Keresztély elérkezettnek látta az időt, hogy visszaszerezzék azokat a tartományokat, melyet Svédország a roskildei békében csatolt el Dániától. Gyors támadással sikerült egész Skånet megszállni, ám a svédek ellentámadása a véres lund-i csata után visszaszorította V. Keresztély csapatait[3]. Mindeközben a dán flotta is sikereket ért el, és Keresztély féltestvére, Ulrik Frederik Gyldenløve a norvég-svéd határon nyitott újabb frontot. Döntő fölényt egyik félnek sem sikerült elérnie és a status quo alapú békét végül a szövetség vezetőjével, Franciaországgal írták alá 1679-ben (fontainebleau-i béke).

Griffenfeld[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A király legbefolyásosabb tanácsadója a tehetséges Peder Griffenfeld kancellár volt, aki azonban túlzott hatalma és korruptsága miatt sok ellenséget szerzett. Griffenfeld mindenáron szerette volna elkerülni az összeütközést a kor szuperhatalmával, Franciaországgal és emiatt ellenezte a svéd háborút. 1676-ban árulás vádjával letartóztatták, de iratai áttanulmányozása után sem találtak terhelő bizonyítékot. Egyedül a titkos naplójában leltek a következő mondatra "a király gyerekesen beszélt a francia nagykövettel"[4]. Felségsértés és korrupció vádjával halálra ítélték, de mikor már a hóhér emelte a bárdját, kegyelmet kapott és az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták.

Törvényei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hogy megerősítse a király abszolút hatalmát, Keresztély 1671-ben megreformálta a nemesi címeket és bevezette a grófi és bárói rangot és megkönnyítette a nemesi címek megvásárlását.
1683-ban kiadta a Dán Törvénykönyvet (Danske Lov), az ország első törvénykönyvét amit 1687-ben a Norvég Törvénykönyv követett. 1688-ban földregisztert állíttatott össze, hogy igazságosabban oszthassa szét az adóterheket.
Bár a király egyáltalán nem érdeklődött a természettudományok iránt (emlékirataiban a "vadászatot, szerelmeskedést, háborúskodást és hajózást" nevezte meg fő érdeklődési területeinek), a dán tudomány virágzott; ekkor dolgozott Koppenhágában a csillagász Ole Rømer, aki elsőként mérte meg a fény sebességét.
Keresztély a főváros védelme érdekében megerődítette Christianshavn-t, új kikötőt építtetett és új helyre tette át Koppenhága központját. Bornholm védelmére megépítette Christiansø erődjét.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1698 októberében a király féltestvérével és két fiával egy vadászkastélyban időzött, mikor hírt hoztak neki, hogy egy szarvasbikát közrefogtak a kutyák. Keresztély odasietett és próbálta megadni a kegyelemdöfést az állatnak, ám elhibázta és a szarvas megrúgta. Sérülése szövődményeibe 1699. augusztus 25-én belehalt. Hamvait a roskildei székesegyházban helyezték örök nyugalomra, utóda legidősebb fia, IV. Frigyes lett.

Családja és gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sophie Amalie Moth,
V. Keresztély szeretője.

V. Keresztély 1667-ben feleségül vette Hessen-Kasseli Sarolta Amáliát, akitől hét gyermeke született:

  • Frigyes (1671. október 2. – 1730. október 2.), Dánia és Norvégia királya
  • Keresztély Vilmos (1672. december 1. – 1673. január 25.)
  • Keresztély (1675. március 25. – 1695 június 27.)
  • Zsófia Hedvig (1677. augusztus 28. – 1735. március 13.)
  • Károly (1680. október 26. – 1729. június 8.)
  • Krisztina Sarolta (1683. július 17. -1683. július 17.)
  • Vilmos (1687. február 21. – 1705. november 23.)


Keresztély 1671-ben nyíltan a palota közelébe költöztette tizenhat éves szeretőjét Sophie Amalie Moth-t, akinek később Griffenfeld elkobzott birtokaiból juttatott és Samsø grófnőjévé tett. Tőle öt törvénytelen gyermeke született:

  • Christiane Gyldenløve (1672 – 1689)
  • Christian Gyldenløve (1674. február 28. – 1703. július 16.)
  • Sophie Christiane Gyldenløve (1675. augusztus 18 – 1684)
  • Anna Christiane Gyldenløve (1676. augusztus 11. – 1689)
  • Ulrik Christian Gyldenløve (1678. június. 24. -1719. december 8.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Christian 5. – Den Store Danske
  2. kroning – Den Store Danske
  3. Peder Bundgaard: København – du har alt, forlaget Borgen, København 1996, ISBN 87-21-00499-4
  4. Peder Bundgaard: København – du har alt

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Christian 5. című dán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


Előző uralkodó:
III. Frigyes
Dánia királya
16701699
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
IV. Frigyes
Előző uralkodó:
III. Frigyes
Norvégia uralkodója
16701699
A Norvég Királyság címere
Következő uralkodó:
IV. Frigyes