I. Harald dán király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Harald
Harald Blaatand.jpg
Harald megkeresztelkedése, 960 körül

Dánia királya
Uralkodási ideje
958 – 986
Elődje III. Gorm
Utódja I. Svend
Norvégia királya
Uralkodási ideje
976 – 986
Elődje II. Harald
Utódja Haakon Jarl
Életrajzi adatok
Uralkodóház Jelling-ház
Született 908/911
Jelling
Elhunyt 986. november 1. (78 évesen)
Jumne[1]/Jomsburg[2]/Wollin szigete[3], Pomeránia[4]
Nyughelye Roskildei székesegyház[4]
Édesapja III. Gorm
Édesanyja Thyra[5]

I. Harald Gormsson vagy Kékfogú Harald (dánul: Harald Blåtand óészakiul: Haraldr blátönn norvégül: Harald Blåtann angolul: Harald Bluetooth), (911[6][7]986. november 1.[8][9]) dán király 958-tól és norvég király 976-tól, az ő nevéhez fűződik a dánok megtérítése[5] és egyben a Jelling-dinasztia megalapítása.[10]

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja Öreg Gorm, akitől a jyllandi királyságot örökölte,[11] anyja Thyra [vagy Thyrin[2]] (feltehetőleg Harald Klak, Jylland jarljának leánya), "Dánia megújítójának",[2] a Jötland déli részén emelt földsánc, a Danevirke megalkotóinak a fia.[2] 936 óta egy részterületen uralkodott.[12] Befejezte Dánia egyesítését, amit még az édesapja kezdett el.[1] Elismerte I. Ottó német-római császár fennhatóságát 947-ben[12] és az adófizetője[13] lett; létrehozta a dán egyházszervezeten belül a ripeni, aarhusi, schleswigi püspökségeket,[10] melyeket 948 körül a brémai érsekség alá rendelt.[13] Az országos térítést a hamburgi érsek fennhatósága alá tartozó, újonnan kinevezett két jütlandi püspök szervezte meg.[1] Feudális előjogokat adott az egyháznak,[14] és egyben ő tette át a királyi székhelyet Jellingből Roskildébe.

Testvére, Gunnhild, Széphajú Harald fiának, Véresbárdú Erik norvég királynak volt a felesége.[2] Erik halála után háború tört ki a norvég trónért, amelyben 960 körül végül a dánok győztek, és Harald a trónra segítette Szürkeköpenyes Haraldot, Véresbárdú Erik fiát.[12] 965-ben újra megtámadta Norvégiát Haakon Sigurdson, Harald Gudrodson és más norvég száműzöttek támogatásával. Az országot 976-ban meghódítva visszatért Dániába és Haakon Jarlt tette meg kormányzónak. I. Ottó német-római császár azonban betört Jütlandba és legyőzte Haraldot, aki Marsey szigetére menekült. Itt térítette keresztény hitre Poppo püspök 965[11] körül, miután a hittérítő alávetette magát egy pogány tűzpróbának,[2] így a kereszténységnek már eddig is kedvező uralkodó[12] végleg felvette azt és elkötelezett hívévé vált az új vallásnak. Megkeresztelkedése után Gorm pogány sírhelyét keresztény vallási központtá alakíttatta át, és két magas sírdomb közé templomot építtetett.[1]

I. Ottó német-római császár halála után (973) megkísérelte Schleswiget elfoglalni,[12] de 974-ben vereséget szenvedett II. Ottó német-római császártól,[15] aki békére kényszerítette,[15] s ezért fia, a pogány Sven[12] megfosztotta a tróntól[11] és száműzte[10] a keresztény papokkal együtt.[13] Harald Jomsburgba (az Odera torkolatánál) menekült,[12] ahol egy pomerániai viking erődben halt meg,[2] míg a Gesta Danorum azt állítja, hogy egy Toko nevű íjász ölte meg, akit korábban arra kényszerített, hogy fia fejéről lője le az almát. Erről mintázta később egy ismeretlen Tell Vilmos történetét. A roskildei székesegyházban temették el.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Harald rúnaköve Jellingben
  • A feljegyzések szerint nagyon szerette az áfonyát, ezért kapta a Kékfogú (angolul bluetooth) jelzőt. Róla kapta nevét a Bluetooth vezeték nélküli adatátviteli szabvány; a logó a H. B. monogram rúnajeleiből áll össze.
  • Életrajzát röviden megragadja a jellingi rúnakövek felirata: „Harald király rendelte ennek a kőnek a felállítását apja, Gorm emlékére és anyja, Thyrvé emlékére; az a Harald, aki meghódította magának egész Dániát és Norvégiát és kereszténnyé tette a dánokat”.
Harald királysága pirossal; a rózsaszín területeken hűbéresei és szövetségesei uralkodtak.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Első felesége Gunhild[16] volt, akivel 965 körül[4] házasodott össze.
  • Második felesége, Tove[16], Misztivoj vend herceg lánya, 970 körül[4] vette el Harald.
  • Harmadik felesége, Gyritha, Erős Styrbjörn svéd trönkövetelő testvére.

Harald gyermekei (talán az első feleségtől születtek, de ez nem bizonyított):[17]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d szerk.: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János: Uralkodók és dinasztiák – kivonat az Encyclopædia Britannicából. Magyar Világ Kiadó. ISBN 963 9075 12 4  , 245. oldal
  2. ^ a b c d e f g Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1999, fordította Tamáska Péter, ISBN 963 645 053 6, ill. ISBN 963 203 017 6,, 94. oldal
  3. http://www.mittelalter-genealogie.de/mittelalter/koenige/daenemark/harald_1_blauzahn_koenig_986.html
  4. ^ a b c d http://archive.is/20120526191329/homepage.mac.com/crowns/
  5. ^ a b Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 115. oldal
  6. [1]
  7. Az Európai uralkodók könyve szerint 935 körül. (115. oldal)
  8. Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 280. oldal
  9. ^ a b c http://fmg.ac/Projects/MedLands/DENMARK.htm#_Toc196361192
  10. ^ a b c Bánosi György – Veresegyházi Béla: Külföldi uralkodók, Anno Kiadó, 2001, ISBN 963 375 143 8 , 58. oldal
  11. ^ a b c Magyar Nagylexikon, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1999, ISBN 963-9257-00-1, 9. kötet, 210. oldal
  12. ^ a b c d e f g Bokor József (szerk.). Harald, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998). Hozzáférés ideje: 2009. december 29. 
  13. ^ a b c Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963-17-7223-3, 115. oldal
  14. Világtörténelmi Enciklopédia I. (Kleine Enzyklopädie –Weltgeschichte, Leipzig, 1979); Magyar kiadás: Kossuth Könyvkiadó, 1982, ISBN 963-09-1831-5, fordították: Dalos György, Hollós Alfréd, Réthelyi Károlyné, Sarlós Mariann, Szalontai Sándorné, Széll Jenőné és Tandori Dezső Világtörténelmi Kisenciklopédia-beli (1972) fordításainak felhasználásával Máthéné Glavina Zsuzsa, Héjja Zsuzsa, Hollós Alfréd, Ólmosi Zoltán, Pártos Gyula, Szalontia Sándorné és Taraba János, 213. oldal
  15. ^ a b Révai nagy lexikona, IX. kötet (Gréc–Herold), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1913, 501. oldal
  16. ^ a b c d e Denmark (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
  17. Az évszámokhoz l. http://www.homar.org/genealog/iv_europa_i/dnm04.htm
  18. ^ a b http://fabpedigree.com/s000/f280701.htm

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
III. Gorm
Dánia királya
958986
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
I. Svend
Előző uralkodó:
II. Harald
Norvégia uralkodója
976986
(de facto Haakon Jarl uralkodott)
A Norvég Királyság címere
Következő uralkodó:
Haakon Jarl