I. Harald dán király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Harald
Harald megkeresztelkedése, 960 körül
Harald megkeresztelkedése, 960 körül

Dánia királya
Uralkodási ideje
958 986
Elődje III. Gorm
Utódja I. Svend
Norvégia királya
Uralkodási ideje
976 986
Elődje II. Harald
Utódja Haakon Jarl
Életrajzi adatok
Uralkodóház Jelling-ház
Született 908/911
Jelling
Elhunyt 986. november 1. (78 évesen)
Jumne[1]/Jomsburg[2]/Wollin szigete,[3] Pomeránia[4]
NyughelyeRoskildei székesegyház[4]
Édesapja III. Gorm
Édesanyja Thyra[5]
Testvére(i)
  • Gunnhild, Mother of Kings
  • Canute Danaást
  • Toke Gormsson
Házastársa
  • Gunhild
  • Tove of the Obotrites
  • Gyrid of Sweden
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Harald témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

I. Harald Gormsson vagy Kékfogú Harald (dánul: Harald Blåtand óészakiul: Haraldr blátönn norvégül: Harald Blåtann angolul: Harald Bluetooth), (911[6][7]986. november 1.[8][9]) dán király 958-tól és norvég király 976-tól, az ő nevéhez fűződik a dánok megtérítése[5] és egyben a Jelling-dinasztia megalapítása.[10]

Uralkodása[szerkesztés]

Édesapja Öreg Gorm, akitől a jyllandi királyságot örökölte,[11] anyja Thyra [vagy Thyrin[2]] (feltehetőleg Harald Klak, Jylland jarljának leánya), "Dánia megújítójának",[2] a Jylland déli részén emelt földsánc, a Danevirke megalkotóinak a fia.[2] 936 óta egy részterületen uralkodott.[12] Befejezte Dánia egyesítését, amit még az édesapja kezdett el.[1] Elismerte I. Ottó német-római császár fennhatóságát 947-ben[12] és az adófizetője[13] lett; létrehozta a dán egyházszervezeten belül a ripeni, aarhusi, schleswigi püspökségeket,[10] melyeket 948 körül a brémai érsekség alá rendelt.[13] Az országos térítést a hamburgi érsek fennhatósága alá tartozó, újonnan kinevezett két jütlandi püspök szervezte meg.[1] Feudális előjogokat adott az egyháznak,[14] és egyben ő tette át a királyi székhelyet Jellingből Roskildébe. Nagy kör alakú földvárakat (trelleborg) építtetett országszerte, és apjától eltérően, aki a törzsfőkön keresztül kormányzott, a saját kezébe vette az ország és a hadsereg irányítását. Valószínűleg ő emeltette a 760 méter hosszú ravningi tölgyfahidat(wd) is az egyik fontos hadiút vonalában.

Testvére, Gunnhild, Széphajú Harald fiának, Véresbárdú Erik norvég királynak volt a felesége.[2] Erik halála után háború tört ki a norvég trónért, amelyben 960 körül végül a dánok győztek, és Harald a trónra segítette Szürkeköpenyes Haraldot, Véresbárdú Erik fiát.[12] 965-ben újra megtámadta Norvégiát Haakon Sigurdson, Harald Gudrodson és más norvég száműzöttek támogatásával. Az országot 976-ban meghódítva visszatért Dániába és Haakon Jarlt tette meg kormányzónak. I. Ottó német-római császár azonban betört Jütlandba és legyőzte Haraldot, aki Marsey szigetére menekült. Itt térítette keresztény hitre Poppo püspök 965[11] körül, miután a hittérítő alávetette magát egy pogány tűzpróbának,[2] így a kereszténységnek már eddig is kedvező uralkodó[12] végleg felvette azt és elkötelezett hívévé vált az új vallásnak. Megkeresztelkedése után Gorm pogány sírhelyét keresztény vallási központtá alakíttatta át, és két magas sírdomb közé templomot építtetett.[1]

I. Ottó német-római császár halála után (973) megkísérelte Schleswiget elfoglalni,[12] de 974-ben vereséget szenvedett II. Ottó német-római császártól,[15] aki békére kényszerítette,[15] s ezért fia, a pogány Sven[12] megfosztotta a tróntól[11] és száműzte[10] a keresztény papokkal együtt.[13] Harald Jomsburgba (az Odera torkolatánál) menekült,[12] ahol egy pomerániai viking erődben halt meg,[2] míg a Gesta Danorum azt állítja, hogy egy Toko nevű íjász ölte meg, akit korábban arra kényszerített, hogy fia fejéről lője le az almát. Erről mintázta később egy ismeretlen Tell Vilmos történetét. A roskildei székesegyházban temették el.

Harald rúnaköve Jellingben
Harald királysága pirossal; a sárga területeken hűbéresei és szövetségesei uralkodtak.

Egyéb[szerkesztés]

  • A feljegyzések szerint nagyon szerette az áfonyát, ezért kapta a Kékfogú (angolul bluetooth) jelzőt. Róla kapta nevét a Bluetooth vezeték nélküli adatátviteli szabvány; a logó a H. B. monogram rúnajeleiből áll össze.
  • Életrajzát röviden megragadja a jellingi rúnakövek felirata: „Harald király rendelte ennek a kőnek a felállítását apja, Gorm emlékére és anyja, Thyrvé emlékére; az a Harald, aki meghódította magának egész Dániát és Norvégiát és kereszténnyé tette a dánokat”.

Családja[szerkesztés]

  • Első felesége Gunhild[16] volt, akivel 965 körül[4] házasodott össze.
  • Második felesége, Tove,[16] Misztivoj vend herceg lánya, 970 körül[4] vette el Harald.
  • Harmadik felesége, Gyritha, Erős Styrbjörn svéd trönkövetelő testvére.

Harald gyermekei (talán az első feleségtől születtek, de ez nem bizonyított):[17]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4  , 245. oldal
  2. a b c d e f g Petr Čornej, Ivana Čornejová, Pavel Hrochová, Jan P. Kučera, Jan Kumpera, Vratislav Vaníček, Vít Vlnas: Európa uralkodói. Ford. Tamáska Péter. Budapest: MÆCENAS Könyvkiadó. 1999. = Maecenas Történelem Könyvek, ISBN 9636450536, ISBN 9632030176  , 94. oldal
  3. http://www.mittelalter-genealogie.de/mittelalter/koenige/daenemark/harald_1_blauzahn_koenig_986.html
  4. a b c d https://archive.today/20120526191329/homepage.mac.com/crowns/
  5. a b Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 115. oldal
  6. [1]
  7. Az Európai uralkodók könyve szerint 935 körül. (115. oldal)
  8. Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 280. oldal
  9. a b c http://fmg.ac/Projects/MedLands/DENMARK.htm#_Toc196361192
  10. a b c Bánosi György – Veresegyházi Béla: Külföldi uralkodók. Budapest: Anno Kiadó. 2004. ISBN 963 375 143 8  , 58. oldal
  11. a b c Magyar Nagylexikon, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1999, ISBN 963-9257-00-1, 9. kötet, 210. oldal
  12. a b c d e f g Bokor József (szerk.). Harald, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. december 29. 
  13. a b c Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963-17-7223-3, 115. oldal
  14. Világtörténelmi Enciklopédia I. (Kleine Enzyklopädie –Weltgeschichte, Leipzig, 1979); Magyar kiadás: Kossuth Könyvkiadó, 1982, ISBN 963-09-1831-5, fordították: Dalos György, Hollós Alfréd, Réthelyi Károlyné, Sarlós Mariann, Szalontai Sándorné, Széll Jenőné és Tandori Dezső Világtörténelmi Kisenciklopédia-beli (1972) fordításainak felhasználásával Máthéné Glavina Zsuzsa, Héjja Zsuzsa, Hollós Alfréd, Ólmosi Zoltán, Pártos Gyula, Szalontia Sándorné és Taraba János, 213. oldal
  15. a b Révai nagy lexikona, IX. kötet (Gréc–Herold), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1913, 501. oldal
  16. a b c d e Denmark (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2011. január 10.)
  17. Az évszámokhoz l. http://www.homar.org/genealog/iv_europa_i/dnm04.htm
  18. a b http://fabpedigree.com/s000/f280701.htm

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előző uralkodó:
III. Gorm
Dánia királya
958986
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
I. Svend
Előző uralkodó:
II. Harald
Norvégia uralkodója
976986
(de facto Haakon Jarl uralkodott)
A Norvég Királyság címere
Következő uralkodó:
Haakon Jarl