II. Hardeknut dán király
| II. Hardeknut | |
.jpg) |
|
| Hardeknut pénzérméje | |
|
|
|
| Dánia királya | |
| Uralkodási ideje 1035 – 1042 |
|
| Elődje | II. Knut |
| Utódja | I. Magnus |
| Anglia királya | |
| Uralkodási ideje 1035 – 1037 |
|
| Elődje | Knut |
| Utódja | I. Harold |
| Anglia királya | |
| Uralkodási ideje 1040. júniusa[1] – 1042. június 8. |
|
| Koronázása | Canterbury[3] 1040. júniusa[2] |
| Elődje | I. Harold |
| Utódja | Eduárd |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Jelling-ház |
| Született | 1018 |
| Elhunyt | 1042. június 8. (24 évesen) Lambeth[2], Anglia |
| Nyughelye | Winchester katedrális[2][3], Hampshire, Anglia |
| Gyermekei | Vilmos Knut (törvénytelen) |
| Édesapja | Knut |
| Édesanyja | Normandiai Emma |
II Hardeknut Knutsson vagy III. Knut (dánul: Knud III Hardeknud, angolul: Harthacanute), (1018[2]/1019[4] – 1042. június 8.[5]) Dánia társkirálya 1028-tól, királya 1035-től és Anglia trónjának birtokosa 1035-től 1037-ig[1], illetve 1040-től haláláig[6].
II. Knut és Normandiai Emma fiaként született[4], és 1028-ban édesapja megosztotta vele Dánia trónját[4], Nidarosban[2] kiáltották ki királlyá, majd édesapja, Knut halála után, 1035-ben lépett a dán trónra[2]. Egy csoport, melyet édesanyja, Emma és Wessex earlje ("grófja"), Godwin vezetett, Hardeknutot akarta az angol trónra ültetni[4]. Leofric (Mercia earlje), a londoniak és az északi főurak azonban elérték, hogy Knut törvénytelen fiát, Haroldot nevezzék ki régenssé[4]. Emma és fiának kísérete eközben Winchesterben maradt, hogy megvédje Hardeknut érdekeit[4]. Minthogy Hardeknut a norvég királlyal, I. Magnussal való konfliktusa megakadályozta, hogy Angliában is biztosítsa hatalmát, Harold 1037-ben királlyá koronáztatta magát, Emmát pedig száműzték[4]. Hardeknut, miután Magnussal megegyezett Skandináviában (ha valamelyikük utód nélkül hal meg, a másiké lesz mindkét ország), támadást készített elő Anglia ellen[7], de Harald 1040-ben meghalt, így ellenállás nélkül léphetett a trónra. Népszerűtlen uralkodó volt[4]: Harold holttestét kiásatta, és a mocsárba vettette[3][4][8]; hadiflottája fenntartása miatt magas adókat vetett ki[3][5]; amikor pedig Worcesterben meggyilkoltak két adószedőt, serege felperzselte a várost[4]. Minthogy a király menlevelét birtokló Eadwulfot, Northumbria earljét szintén meggyilkolták[3][4], az Angolszász krónika szószegőként örökítette meg Hardeknut nevét[4].
A nem házasodott meg, és nem is volt gyermeke. 1041-ben hazahívta Normandiából féltestvérét, (Hitvalló) Eduárdot, és valószínűleg őt szánta utódjának. 1042. június 8-án halt meg[9]. A krónikák szerint egy Lambethi lakodalomban lerészegedett[10], és "szörnyűséges görcsök közepette" megfulladt[10]. Lehetséges, hogy megmérgezték[10]. Édesapja, Knut király mellé temették el[10] a régi winchesteri székesegyházban[10], de ma már nem lelhetők fel maradványai[10]. Anglia trónján Eduárd, Dánia trónján pedig – a megegyezés szerint – I. Magnus követte.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b Dr. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott? kormányzott? (Wer regierte wann?, 1992, München); magyar kiadás: Springer Hungarica, Budapest, 1994, fordította: Hulley Orsolya és Pálinkás Mihály, ISBN 963-7775-43-9, 308. oldal
- ^ a b c d e f Denmark, kings. Knud I 1018-1035, Hardeknud 1035-1042 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2010. január 5.)
- ^ a b c d e David Hilliam: Királyok, királynék és fattyak (Kings, Queens, Bones & Bastards, 2004); Magyar kiadás: Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen, 2007, fordította Halász Enikő, ISBN 978 963 7054 396, 30. oldal
- ^ a b c d e f g h i j k l Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 247. oldal
- ^ a b Csiffáry Tamás: Európai uralkodók könyve, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 115. oldal
- ↑ Révai nagy lexikona, IX. kötet (Gréc–Herold), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1913, 513. oldal
- ↑ Bokor József (szerk.). Harthaknut, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998). Hozzáférés ideje: 2009. december 29.
- ↑ Később állítólag egy halász találta meg.
- ↑ A Ramsey-i Monostor Libellus de Anniversariis-je rögzíti Hardeknut halálát: VI Id Jun Hardcnute rex, qui dedit Hemingford (Vö.: [1])
- ^ a b c d e f Hilliam: Királyok, királynék és fattyak, 186. oldal
Külső hivatkozás [szerkesztés]
- Knut II. Harthaknut, König von Dänemark (1035-1042) (német nyelven). Mittelalterliche Genealogie im Deutschen Reich bis zum Ende der Staufer. (Hozzáférés: 2010. január 4.)
- Kép Hardeknutról
Lásd még [szerkesztés]
| Előző uralkodó: II. Knut |
|
Következő uralkodó: I. Magnus |
| Előző uralkodó: Knut |
|
Következő uralkodó: I. Harold |
| Előző uralkodó: I. Harold |
|
Következő uralkodó: Hitvalló Eduárd |
