VI. Keresztély dán király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
VI. Keresztély
Christian VI.jpg
VI. Keresztély. Johann Salomon Wahl festménye.

Dánia királya
Uralkodási ideje
Dánia: 1730 – 1746
Norvégia: 17301746
Elődje IV. Frigyes
Utódja V. Frigyes
Életrajzi adatok
Született
1699 november 30.
Koppenhága
Elhunyt
1746. augusztus 6. (46 évesen)
Nyughelye Roskildei székesegyház
Házastársa Brandenburg-Kulmbachi Zsófia Magdolna
Gyermekei V. Frigyes
Édesapja IV. Frigyes dán király
Édesanyja Mecklenburgi Lujza

VI. Keresztély (1699. november 30.1746. augusztus 6.) Dánia és Norvégia királya. Mélyen vallásos, puritán uralkodásáról ismert. Ő volt az első olyan Oldenburg-dinasztiabeli királya Dániának, aki senki ellen sem indított háborút.

Ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

VI. Keresztély 1699. november 6-án született Koppenhágában IV. Frigyes dán és norvég király és Mecklenburgi Lujza második gyermekeként. Német nevelői voltak, maga Keresztély is szívesebben használta a németet a napi érintkezésben, bár tudott dánul is.

Apja, aki nőügyeiről híresült el, megengedte neki, hogy saját maga válassza ki a menyasszonyát. A herceg körbeutazta Európát, és végül a lengyel királyné egyik udvarhölgyét, Brandenburg-Kulmbachi Zsófia Magdolnát választotta, aki a Hohenzollernek egy nem túl jelentős ágához tartozott. Bár dinasztikus szempontból nem volt optimális házasság, a király megadta az engedélyét és Keresztély 1721-ben a szászországi Pretzschben feleségül vette menyasszonyát[1].

Belpolitikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1730-ban IV. Frigyes meghalt és Keresztélyt királlyá koronázták. Az új király gyakran betegeskedett és visszahúzódó, befelé forduló, erősen vallásos személyiség volt. A királyi pár visszavonult életet élt, az udvarban betiltották a táncot, csak egyházi zenét engedélyeztek és vadászatot is csak ritkán rendeztek. Uralkodásának egyik első rendelkezése az volt, hogy apja (hivatalosan) második feleségétől, Anne Sophie Reventlowtól, akivel IV. Frigyes éveken keresztül megcsalta Keresztély anyját, elkobozta örökségének jelentős részét és vidékre száműzte.

Keresztély a pietizmus híve volt és ezt igyekezett alattvalóira is rákényszeríteni, ezért (és személyisége miatt) a dán abszolút uralkodók között a legkevésbé népszerűnek számított országában. Utasítása szerint vasárnap tilos volt minden mulatság és aki elmulasztotta a templombajárást azt súlyos pénzbüntetéssel vagy pellengérre állítással büntették. Uralkodása kezdetén rossz időjárás sújtotta a mezőgazdaságot. Emiatt, és a földesurak elnyomása elől, a parasztok tömegesen áramlottak a városokba. A földbirtokosok nyomására Keresztély ismét bevezette a röghözkötést (stavnsbånd), amit apja már harminc évvel azelőtt eltörölt és a 14 és 35 év közötti közrendű férfiak nem hagyhatták el a falujukat. A dán gabona árának magasan tartása végett 1735-ben betiltották a gabonaimportot, ez különösen súlyosan érintette Norvégiát amely nem tudta ellátni magát.

VI. Keresztély szarkofágja a roskildei katedrálisban.

Az Øresund vámjaiból befolyó jövedelemből Keresztély több jelentős épületet is emeltetett. Ő építtette christiansborgi palotát (1794-ben újjáépítették mert leégett), a Hirschholm palotát (1812-ben leromlott állaga miatt lebontották), az Eremitage-t és a Hercegi Palotát, amely jelenleg a Dán Nemzeti Múzeumnak ad helyt.

VI. Keresztély alatt Dánia semleges külpolitikát folytatott és nem vett részt semmilyen háborúban. A kezdeti visszaesés után a kereskedelem és gazdaság fejlődésnek indult.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keresztély 1746. augusztus 6-án – egy nappal ezüstlakodalma előtt – a Hirschholm palotában meghalt, utóda egyetlen fia, V. Frigyes lett. Hamvait a roskildei székesegyházban helyezték el, márvány síremléke csak huszonkét évvel később készült el és a neoklasszicista stílus első képviselője Dániában[2] [3].

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

VI. Keresztélynek és Brandenburg-Kulmbachi Zsófia Magdolnának három gyermeke született:

  • Frigyes (1723. március 31. – 1766. január 14.), Dánia és Norvégia királya
  • Lujza (1724. június 19. – 1724. december 20.)
  • Lujza (1726. október 19. – 1756. augusztus 8.), feleségül ment III. Erneszt Frigyes szász-hildburghauseni herceghez

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tyge Krogh, "Rationalismens syndebuk. Christian 6. og pietismen i dansk historieskrivning.
  2. Koch, L. Kong Christian den Siettes Historie (Copenhagen: 1886).
  3. Edvard Holm. Danmark-Norges historie under Kristian VI (1730–1746).

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Christian VI of Denmark című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


Előző uralkodó:
IV. Frigyes
Dánia királya
17301746
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
V. Frigyes
Előző uralkodó:
IV. Frigyes
Norvégia uralkodója
17301746
A Norvég Királyság címere
Következő uralkodó:
V. Frigyes