IV. Keresztély dán király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IV. Keresztély
Kristian IV av Danmark, malning av Pieter Isaacsz 1611-1616.jpg
IV. Keresztély király (Pieter Isaacsz festménye)

Dánia és Norvégia királya
Uralkodási ideje
1588. április 4.1648. február 28.
Koronázása
1596. augusztus 29.
Elődje II. Frigyes
Utódja III. Frigyes
Életrajzi adatok
Uralkodóház Oldenburg-ház
Született 1577. április 12.
 Dánia, Hillerød, Frederiksborg kastély
Elhunyt 1648. február 28. (70 évesen)
 Dánia, Koppenhága, Rosenborg kastély
Nyughelye Roskildei székesegyház
Házastársa Anna Katalin dán királyné (1597. november 30 – 1612. április 8.)
Kirsten Munk (1615. december 31 – 1648. február 28.)
Gyermekei

1. feleségétől

III. Frigyes dán király
egy ismeretlen nevű, halvaszületett fiúcsecsemő
Keresztély
Zsófia
Erzsébet
Frigyes
Ulrik

2. feleségétől

egy ismeretlen nevű, halvaszületett gyermek
egy ismeretlen nevű, halvaszületett gyermek
Anna Krisztiána
Zsófia Erzsébet
Leonora Christina Ulfeldt
Valdemár Keresztély
Erzsébet Auguszta
Frigyes Keresztély
Krisztiána
Hedvig
Mária Katarina
Dorottya Erzsébet

Szeretőjétől, Kirsten Madsdatter-től:

Gyldenlove Keresztély Ulrik

Szeretőjétől, Karen Andersdatter-től:

Christiansdatter Dorottya Erzsébet

Gyldenlove János Ulrik

Szeretőjétől, Vibeke Kruse-tól:

Gyldenlove Ulrik Keresztély

Gyldenlove Erzsébet Zsófia
Édesapja II. Frigyes dán király
Édesanyja Zsófia dán királyné

IV. Keresztély (1577. április 12.1648. február 28.) Dánia és Norvégia királya 1588-tól haláláig.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1577-ben született a hillerødi Frederiksborg kastélyban, II. Frigyes (1534. július 1 – 1588. április 4.), Dánia és Norvégia királya, valamint Zsófia dán királyné (1557. szeptember 4 – 1631. október 14.) harmadik gyermekeként és első fiaként.

IV. Keresztély dán király apja halála (1588. április 4.) után lépett a trónra, és 1596. augusztus 17-én érte el a nagykorúságot.

1597. november 30-án feleségül vette Brandenburgi Anna Katalint (1575. június 26 – 1612. április 8.), Joakim Frigyes brandenburgi őrgróf lányát. A királyné hét gyermeket szült neki, mielőtt tizennégy évvel később meghalt. Három évvel ezután, 1615. december 31-én a király titokban elvette Kirsten Munkot (1598. július 6 – 1658. április 19.), akitől tizenkét gyermeke született. A királynak összesen legalább hét törvénytelen gyermekéről tudunk, akik különböző ágyasaitól születtek.

Általában az egyik legjelentősebb dán királynak tartják, aki számos reformot vezetett be és vállalkozásba vágott bele csaknem 60 évig tartó uralkodása alatt. Ilyen volt többek között a váltóbankok létrehozása, valamint az oktatás jelentős mértékű támogatása.

Testvérei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erzsébet (1573. augusztus 25 – 1626. június 19.), ő 1590. április 19-én ment hozzá a már három éve özvegy, 25 esztendős Henrik Júliusz-hoz, Brunszvik-Lüneburg hercegéhez, akinek 10 gyermeket szült
  • Anna (1574. december 12 – 1619. március 2.), 1589. november 23-tól haláláig VI. Jakab skót király hitvese, akinek hét gyermeket szült
  • Ulrik (1578. december 30 – 1624. március 27.), old Schleswig see utolsó püspöke volt 1602 és 1624 között
  • János Ágost (1579–1579)
  • Auguszta (1580. április 8 – 1639. február 5.), ő 1596. augusztus 30-án feleségül ment a 21 éves János Adolfhoz, Holstein-Gottorp hercegéhez, akinek nyolc gyermeket szült
  • Hedvig (1581. augusztus 5 – 1641. november 26.), 1602. szeptember 12-én feleségül ment a 18 esztendős II. Keresztély-hez, a szász választófejedelemhez, akit sajnos nem ajándékozott meg gyermekkel házasságuk 8 éve alatt
  • János (1583. július 9 – 1602. október 28.)

Anna nevű nővére 1589-ben, 14 esztendősen nőül ment a 23 éves I. Jakab angol királyhoz. Az ő fiuk lett a tragikus sorsú, későbbi I. Károly angol király, akit 1649 januárjában Oliver Cromwell és hívei lefejeztek.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brandenburg-i Anna Katalin királynétól[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Frigyes (1599. augusztus 15 – 1599. szeptember 9.)
  • egy ismeretlen nevű, halvaszületett fiúgyermek (1601)
  • Keresztély (1603. április 10 – 1647. június 2.), ő 1634. október 5-én nőül vette az akkor 16 éves Szász Magdaléna Szibillát, ám a frigy sajnos gyermektelen maradt
  • Zsófia (1605. január 4 – 1605. szeptember 7.)
  • Erzsébet (1606. március 16 – 1608. október 24.)
  • Frigyes (1609. március 18 – 1670. február 9.), fivére halálával ő lépett elő a norvég és dán korona első számú várományosává, így ő lett később III. Frigyes néven a dán és a norvég király is egy személyben, s 1643. október 1-jén feleségül vette a 15 esztendős Brunszvik-lüneburgi Zsófia Amália hercegnőt, aki nyolc gyermeket szült neki házasságuk 26 éve alatt
  • Ulrik (1611. február 2 – 1633. augusztus 12.), ő gyilkosság áldozata lett

Kirsten Munk királynétól[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • egy ismeretlen nevű, halvaszületett gyermek (1615)
  • egy ismeretlen nevű, halvaszületett gyermek (1617)
  • Schleswig-Holstein Anna Krisztiána (1618. augusztus 10 – 1633. augusztus 20.)
  • Schleswig-Holstein Zsófia Erzsébet (1619. szeptember 20 – 1657. április 29.), ő 1634-ben hozzáment Christian von Pentz-hez
  • Schleswig-Holstein Leonóra Krisztina (1621. július 8 – 1698. március 16.), ő 1636-ban nőül ment a 38 éves Corfitz Ulfeldt grófhoz, akinek tíz gyermeket szült
  • Schleswig-Holstein Valdemár Keresztély gróf (1622 – 1656. február 26.), sosem nősült meg, és gyermekei sem születtek
  • Schleswig-Holstein Erzsébet Auguszta (1623. december 28 – 1677. augusztus 9.), ő Hans Lindenov felesége lett 1639-ben, akinek egy leányt szült, Zsófia Amáliát 1649. július 4-én
  • Schleswig-Holstein Frigyes Keresztély (1625. április 26 – 1627. július 17.)
  • Schleswig-Holstein Krisztiána (1626. július 15 – 1670. május 6.), ő a 33 éves Hannibal Sehested norvég alkirály felesége lett 1642-ben
  • Schleswig-Holstein Hedvig, Krisztiána ikertestvére (1626. július 15 – 1678. október 5.), ő is, akárcsak ikernővére, 1642-ben ment férjhez, a 42 éves Ebbe Ulfeldt-hez
  • Schleswig-Holstein Mária Katalin (1628. május 29 – 1628. szeptember 1.)
  • Schleswig-Holstein Dorottya Erzsébet (1629. szeptember 1 – 1687. március 18.), állítólag ő nem is IV. Keresztély leánya volt, hanem Kirsten szeretője, egy bizonyos Otto Ludwig volt a vér szerinti édesapja (Dorottya Erzsébetet családja 1637-ben Hamburgba küldte, onnan pedig Cologne-ba, ahol egy zárda iskolájában nevelkedett tovább, s 1646-ban apáca vált belőle)

Házasságon kívül született gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyldenlove Keresztély Ulrik (1611. február 3 – 1640. október 6., édesanyja Kirsten Madsdatter volt)
  • Christiansdatter Dorottya Erzsébet (1613–1615) és * Gyldenlove János Ulrik (1615–1645, édesanyjuk Karen Andersdatter volt)
  • Gyldenlove Ulrik Keresztély (1630. április 7 – 1658. december 11.) és * Gyldenlove Erzsébet Zsófia (1633–1654, édesanyjuk Vibeke Kruse volt)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
II. Frigyes
Dánia királya
1588–1648
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
III. Frigyes
Előző uralkodó:
II. Frigyes
Norvégia uralkodója
1588–1648
A Norvég Királyság címere
Következő uralkodó:
III. Frigyes