Fehérhegyi csata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
A fehérhegyi csata a harmincéves háború első jelentős ütközete volt, és a Prága melletti Fehérhegyen zajlott (Bílá Hora, ma már Prága része). Az 1620. november 8-án vívott csata a cseh trón hovatartozását döntötte el.
Miután II. Mátyás német-római császár meghalt, a csehek a pfalzi választófejedelmet, V. Frigyest koronázták cseh királlyá, II. Ferdinánd császár helyett. Amikor Bécset ostromolta, csak Bethlen Gábor sietett a segítségére. Frigyesnek alig akadtak támogatói, mivel a Protestáns Unió a csehek belügyének tekintette a történéseket. A csatában a protestánsok erői cseh, sziléziai és morva csapatokból, valamint nagyszámú német zsoldosból állt. A katolikus erőket a német birodalmi katolikus kontingensek, spanyol csapatok, szintén nagyszámmal különböző német zsoldosok (akik között szintúgy álltak protestánsok), azonkívül németalföldi és lengyel zsoldosok is alkották. Maga Frigyes elkésett a csatából, amely teljes vereséggel zárult. Bethlen is nagyszámú erdélyi könnyűlovassággal próbált résztvenni a csatában, de szintén elkésett.
A cseh rendek veresége nyomán a győzelmes Habsburgok a cseh terüleket átszervezték és örökös tartománnyá nyilvánították.
