VII. Frigyes dán király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
VII. Frigyes
King Frederik VII of Denmark.jpg

Dánia királya
Uralkodási ideje
Dánia: 1848 – 1863
Elődje VIII. Keresztély
Utódja IX. Keresztély
Életrajzi adatok
Született
1808. október 6.
Koppenhága
Elhunyt
1863. november 15. (55 évesen)
Nyughelye Roskildei székesegyház
Házastársa Oldenburgi Vilhelmina Mária
Mecklenburgi Karolina Marianna
Louise Rasmussen
Édesapja VIII. Keresztély dán király
Édesanyja Mecklenburgi Sarolta Friderika

VII. Frigyes (1808. október 6. – 1863. november 15.) Dánia királya. Ő volt az országban négyszáz évig uralkodó Oldenburg-dinasztia főágának utolsó tagja. Abszolút monarchiából alkotmányos monarchiává alakította Dániát.

Gyermekkora és családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Német karikatúra VII. Frigyesről a schleswigi háború idejéből.

Frigyes 1808. október 6-án született az Amalienborg palotában VIII. Keresztély későbbi dán király és első felesége, Mecklenburgi Sarolta Friderika egyetlen gyermekeként. Anyja a következő évben az énektanárával, Édouard du Puy-jal megcsalta Keresztélyt, ezért 1810-ben szülei elváltak és anyját eltiltották Frigyes látogatásától. A fiú rokonainál nevelkedett. 1826-ban a király európai körútra küldte, hogy nyelveket, politikatudományt és hadtudományt tanuljon. Frigyes ehelyett Genf környékén utazgatott és lövészegyletekben töltötte az időt és a város díszpolgárává is fogadta a fiatal herceget.

1828-ban visszatért Koppenhágába és VI. Frigyes feleségül adta hozzá a kisebbik lányát, Vilhelmina Máriát. Frigyes azonban nehezen bírta az udvar konzervatív, merev hierarchiáját; ez odáig fajult, hogy a király végül megelégelte veje állandó kóborlásait és kicsapongásait és 1834-ben Fredericiába száműzte Frigyest, majd 1837-ben a házasságot felbontották.
A király 1839-ben meghalt és utódja VIII. Keresztély, Frigyes apja lett. Frigyest kinevezték Fyn kormányzójává és feleségül adták hozzá Mecklenburgi Karolina Mariannát. A második feleség sem bírta sokáig az állandó tivornyázásokat és mikor 1844-ban meglátogatta németországbeli szüleit, nem volt hajlandó visszatérni Dániába. 1846-ban elváltak. Frigyes 1850-ben feleségül vette szeretőjét, a volt balett-táncos Louise Rasmussent, akivel még Fredericia-beli tartózkodása alatt ismerkedett meg.

Louise Rasmussen, Frigyes harmadik felesége.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

VIII. Keresztély 1848. január 20-án meghalt és a politika iránt nem igazán érdeklődő, tapasztalatlan VII. Frigyesre rázúdult a népek tavasza és a robbanással fenyegető schleswig-holsteini kérdés. A dánok alkotmányt követeltek és a dánoklakta Schleswiget véglegesen az országhoz kívánták csatolni. A hatszáz éve különálló schleswigiek viszont Holsteinnel együtt külön alkotmányt és önállóságot követeltek. A király az előbbiek pártjára állt, és az 1849. júniusában kiadott alkotmányban Schleswiget Dániához csatolta. A hercegség fellázadt, és az 1851-ig elhúzódó konfliktusban (melyben egyik oldalon porosz, a másikon svéd csapatok is segédkeztek) a kormánycsapatok végül legyűrték az ellenállást. Ennek ellenére visszaállították Schleswig önállóságát Dánián belül és 1855-ben új alkotmányt fogadtak el, amelyben Dánia perszonálunióban egyesült a két hercegséggel. Időközben a német többségű Holsteinben és Dél-Schleswigben egyre erősödött a pángermán mozgalom, és az ennek elfojtására és eldánosításra tett erőfeszítések majd porosz-osztrák hadüzenetet és a hercegségek elcsatolását eredményezik majd 1864-ben.
Az 1849-es alkotmány egyben az abszolút monarchia végét jelentette Dániában. Felállították a kétkamarás parlamentet (Rigsdag), az alsóházi választásokra általános választójogot biztosítottak (minden 30 éven felüli polgár szavazhatott), de a parlament a királynak felelt. Frigyes a későbbiekben többször is beavatkozott a politikába, például 1854-ben lemondatta a népszerűtlen, konzervatív kormányt. Az 1850-es években több gazdasági reformot is bevezettek, megszületett a szabadkereskedelmi törvény és magánbankokat alapítottak. VII. Frigyes botrányai ellenére igen népszerű király volt, közvetlen természete és közrendű felesége miatt az átlagpolgár magához közelinek érezhette.

Frigyes 1863. november 15-én a Glücksburg kastélyban meghalt. Három házasságából nem született gyermeke (bár állítólag egyik szeretőjétől született egy fia 1843-ban), így a Dániában 1448 óta uralkodó Oldenburg-ház főága kihalt. Utóda az Oldenburgok schleswig-holstein-sonderburg-glücksburgi ágához tartozó IX. Keresztély lett.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Frederik 7. című dán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


Előző uralkodó:
VIII. Keresztély
Dánia királya
18481863
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
IX. Keresztély