V. Frigyes dán király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
V. Frigyes
Pilo Frederik V Denmark.JPG
V. Frigyes. Carl Gustaf Pilo festménye.

Dánia királya
Uralkodási ideje
Dánia: 1746 – 1766
Norvégia: 17461766
Elődje VI. Keresztély
Utódja VII. Keresztély
Életrajzi adatok
Született 1723. március 31.
Koppenhága
Elhunyt 1766. január 14. (42 évesen)
Nyughelye Roskildei székesegyház
Házastársa Hannoveri Lujza
Braunschweig-Wolfenbütteli Júlia Mária
Édesapja VI. Keresztély dán király
Édesanyja Brandenburg-Kulmbachi Zsófia Magdolna

V. Frigyes (1723. március 31.1766. január 14.) Dánia és Norvégia királya, Schleswig és Holstein hercege.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hannoveri Lujza, Frigyes első felesége

Frigyes 1723. március 31-én született Koppenhágában. Ő volt VI. Keresztély dán és norvég király és felesége, Brandenburg-Kulmbachi Zsófia Magdolna egyetlen fia. Keresztély és felesége mélyen vallásosak, pietisták voltak és gyermekeiket is ilyen szellemben nevelték. Frigyes esetében a nevelés nem volt túlságosan hatékony; iszákos, nőcsábász hedonista lett belőle. Hiányosságai ellenére népszerű volt az országban, talán azért is mert apjával ellentétben jól beszélt dánul.
1743-ban feleségül vette Lujza hercegnőt, II. György angol király legkisebb lányát. Öt gyermekük született, ám mikor Lujza a hatodikkal volt viselős, megbetegedett és meghalt. Frigyes másodszor 1752-ben nősült, Nagy Frigyes porosz király sógornőjét, Braunschweig-Wolfenbütteli Júlia Máriát vette el, akitől egy gyermeke született. Frigyesnek ezenkívül öt gyermeke volt kedvenc szeretőjétől, Else Hansentől.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

VI. Keresztély 1746-os halála után Frigyes lépett a trónra. Alkoholizmusa miatt kevés befolyása volt a kormányzatra, az ország ügyeit tehetséges miniszterei, A. G. Moltke, J. H. E. Bernstorff és H. C. Schimmelmann intézték. Fejlődött a gazdaság és a kereskedelem, új puskapor- és ágyúgyártó üzem nyílt Frederiksværkben. A külügyekben az ország semleges maradt, még az ekkor dúló hétéves háborúba sem avatkozott be.
1753-ban megnyitották a Királyi Frederiks Kórházat és a Királyi Árvaházat (Det kgl. Opfostringshus). Ugyanebben az évben indították útjára az első dániai lottót, a Királyi Koppenhága Lottót, amely Klasselotteriet néven a mai napig működik.
Frigyes uralkodása idejében virágzottak a művészetek és a tudományok, a puritán apja idejében betiltott színházak újra kinyithattak és megalakult a Királyi Dán Szépművészeti Akadémia, amely 1754-ben a király 31-ik születésnapján nyitott meg. 1754-ben felvásárolták és kormányzati felügyelet alá helyezték a Dán Nyugat-Indiai Társaságot.

Szabadkőművesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karl Ludvig Tørrisen Bugge norvég történész szerint V. Frigyes még trónörökös korában belépett a koppenhágai Szent Márton szabadkőműves páholyba. Akárcsak a szintén szabadkőműves Nagy Frigyest, őt is tiltotta apja a szervezettől, ám V. Frigyes később sem vállalta fel nyíltan a tagságát. 1749-ben ő alapította az első norvégiai páholyt[1].

V. Frigyes síremléke a roskilei székesegyházban.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

V. Frigyes 1766-ban halt meg, alig 42 évesen. Állítólag ezek voltak utolsó szavai: "Nagy vigaszom utolsó órámon, hogy szándékosan soha nem ártottam senkinek és kezeimet egy csöpp vér sem szennyezi."

Frigyesről nevezték el Frederiksværk városát Dániában, Koppenhága Frederiksstaden negyedét, Frederiksted városát a Virgin szigeteken és a bengáliai Serampore-t is Frederiksnagore-nak hívták 1755 és 1845 között amíg dán gyarmat volt. Grönlandon Paamiut városa volt korábban V. Frigyes után Frederikshaab-nak elnevezve.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első feleségétől, Hannoveri Lujzától:

  • Keresztély (1745. július 7. – 1747. június 3.)
  • Zsófia Magdolna (1746. július 3 – 1813. augusztus 21), feleségül ment III. Gusztáv svéd királyhoz
  • Karolina (1747. július 10. – 1820. január 19.), feleségül ment I. Vilmos hesseni választófejedelemhez
  • Keresztély (1749. január 29. – 1808. március 13. ), Dánia és Norvégia királya
  • Lujza (1750. január 30. – 1831. január 12), feleségül ment Károly hessen-kasseli herceghez

Második feleségétől, Brunswick-Wolfenbütteli Júlia Máriától:

  • Frigyes (1753. október 11. – 1805. december 7.)

Szeretőjétől, Else Hansentől:

  • Frederikke Margarethe de Hansen (1747–1802), Destinon grófnője
  • Frederikke Catherine de Hansen (1748–1822), Lützau grófnője
  • Anna Marie de Hansen (1749–1812)
  • Sophie Charlotte de Hansen (1750–1779), d'Origny grófnője
  • Ulrik Frederik de Hansen (1751–1752)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. K.L. Bugge, Det danske frimureries historie, bind 1, 1910, s. 191-194.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Frederick V of Denmark című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


Előző uralkodó:
VI. Keresztély
Dánia királya
17461766
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
VII. Keresztély
Előző uralkodó:
VI. Keresztély
Norvégia uralkodója
17461766
A Norvég Királyság címere
Következő uralkodó:
VII. Keresztély