Schleswig

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schleswig elhelyezkedése Jyllandon

Schleswig vagy Dél-Jütland (dánul: Sønderjylland vagy Slesvig; észak-fríz nyelven: Slaswik vagy Sleesweg) régió és történelmi tartomány a mai Dánia és Németország területén.

Az árukereskedelem szempontjából jelentős helyen fekszik, az Északi-tenger és a Balti-tenger között fekszik, az Oroszországtól a Rajna-vidéken át az Atlanti-óceán partjáig húzódó kereskedelmi útvonal mentén.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A római kori leletek a jütök törzsét az Eider folyótól északra teszik. A terület felváltva tartozott a anglik (ó-angolok) és a szomszédos szászok fennhatósága alá.

A korai viking korban Hedeby - Skandinávia legnagyobb kereskedelmi központja - ezen a területen feküdt. Központi mivoltának, valamint erőteljes terjeszkedésének köszönhetően 737 körül innen indult Dánia egyesítése.[1] A kora középkor vége felé, a 8-10. században Schleswig sok apró birtokát egyesítették Dánia néven.

A 10. században a az Eider folyó és a Danevirkének nevezett védelmi sáncvonal közti területért több háborút ís vívtak a dánok a Német-római Birodalommal. 974-ben II. Ottó német-római császár egy sikeres hadjárat végén felhúzott egy erődítményt, amelyet 983-ban I. (Villásszakállú) Svend dán király rombolt le.

1027-ben II. Konrád német-római császár és Nagy Knut dán király az Eider-folyó mentén húzták meg a közös határvonalat. 1115-ben Niels dán király unokaöccse, „Kanut, az úr” lett Schleswig hercege.

Az Abel-dinasztia házassági szerződései és a belső viszályok miatt a tartomány a 15. századra közeli kapcsolatba került a német Holsteini Hercegséggel. Holstein később a Német-római Birodalom hűbérese lett, Schleswig hűbérura viszont Dánia maradt. Ez a kettős hűbériség volt a fő okozója a németek és dánok közötti ellentétnek a 19. században, a nemzetállamok kialakulásának idején. 1460-ban a hercegi címet a norvég király és fiai örökölték meg, akik egyben Dánia királyai is voltak.

A Schleswig-Holsteinért folytatott küzdelem a dánok és a németek között a 19. századig tartott. 1848-ban Dánia megpróbálta beolvasztani Schleswiget a királyságba, de ez felkeléshez vezetett, amelyet a német etnikum vívott a Holsteinnel való egyesülés érdekében. Poroszország vezetésével legyőzték a dánokat a 3 éves háborúban, de osztrák és az orosz nyomásnak engedve lemondtak a területről.

Dánia 1864-ben ismét megpróbálta beolvasztani Schleswiget, de az Északnémet Szövetség ismét legyőzte a dánokat (Második schleswigi háború). Poroszország és Ausztria 1865. augusztus 14-én megkötötte a gasteini egyezményt a terület közös irányítására. Az ebből adódó konfliktusok vezettek az 1866-os porosz–osztrák háborúhoz, amelynek győztese Poroszország lett, és annektálta a tartományt Schleswig-Holstein néven.

1920-ban két népszavazást tartottak a tartomány különböző részeiben. Észak-Schleswig Dél-Jütland néven Dániához, míg Közép-Schleswig a Német Birodalomhoz csatlakozott. Dél-Schleswigben nem volt népszavazás, azt automatikusan a Német Császársághoz csatolták.

Jelenleg mindegyik tartomány az EU régiója, az államhatárok dacára szoros az együttműködés.

Elnevezési viták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. században elnevezési vita alakult ki a Schleswig vagy Slesvig és a Sønderjylland (Dél-Jütland) elnevezés között.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Michaelsen, Karsten Kjer, „Politikens bog om Danmarks oldtid”, Politikens Forlag (1. bogklubudgave), 2002, 87-00-69328-6, pp. 122-123