V. Knut dán király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
V. Knut
Knud 5. Magnussen coin.jpg

Dánia királya
Uralkodási ideje
1146 – 1157
Elődje III. Erik
Utódja I. Valdemár
Életrajzi adatok
Született kb. 1129
Elhunyt 1157. augusztus 9. (28 évesen)
Roskilde
Házastársa Helena Sverkersdotter
Édesapja I. Magnus svéd király
Édesanyja Richeza Piast

V. Knut (dánul: Knud V Magnussen) (kb. 1129 – 1157. augusztus 9.) Dánia királya[1]. Párhuzamosan uralkodott III. Svenddel és I. Valdemárral.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Knut 1129 körül született, apja I. Magnus svéd király volt, nagyapja pedig Niels dán uralkodó. III. Erik király 1146-os lemondása után a jütlandi nemesek Knutot kiáltották ki Dánia királyává, míg az ország nyugati része III. Svendet választotta meg.

Az ezután következő trónviszályban a két király hiábavalóan próbálta a másikat kiszorítani az országból. 1147-ben a két ellenfél fegyverszünetet kötött és közösen indultak a vendek elleni keresztes hadjáratra, de a kölcsönös bizalmatlanság miatt hamarosan újra fellángolt közöttük a harc[2]. 1150-ben Svend és unokatestvére, Valdemár legyőzte Knutot Jütlandon, aki apósához, I. Sverker svéd királyhoz menekült. Knut többször is sikertelenül próbált visszatérni, végül a német-római császárhoz, előbb III. Konrádhoz, majd annak halála után Barbarossa Frigyeshez fordult jogai érvényesítéséért. A császár egy kompromisszumos megoldással III. Svendet elsődleges uralkodóként határozta meg, de Knut is jelentős jogokat és területeket kapott volna. Svend elfogadta a megállapodást, de a gyakorlatban Knut csak jelentéktelen területek fölött rendelkezhetett.

Knut ezután szövetséget kötött Sverker királlyal és Valdemárral, aki eljegyezte Zsófiát, Knut féltestvérét. 1154-ben sikeresen elűzték Svendet, aki Németországba menekült. Knut és Valdemár közösen uralkodott. 1157-ben Svend német csapatokkal visszatért, és a dán nemesek nyomására, akiknek elege volt már a polgárháborúból, újabb kompromisszumot dolgoztak ki[3]. Az országot három részre osztották, és mindhárom király kapott egy területet. Knut így Sjælland uralkodója lett. Az egyezséget 1157. augusztus 9-én Roskildében egy lakomával pecsételték meg, melynek során Svend megpróbálta meggyilkoltatni vetélytársait. Valdemár elmenekült, de Knutot Svend harcosai megölték.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halála előtt egy évvel Knut feleségül vette Helenát, a svéd király lányát. Gyermekük nem született, de Knutnak több házasságon kívüli gyereke volt:

  • Aarhusi Szent Niels, szerzetesként élt, de hivatalosan nem avattál szentté (†1180)
  • Knut
  • Valdemár, schleswigi püspök és brémai érsek
  • Brigitte (vagy Jutta), feleségül ment Bernhard anhalti grófhoz
  • Hildegard, feleségül ment I. Jaromar rügeni herceghez
  • Ingerd, feleségül ment II. Kazimirhoz, Pomeránia hercegéhez

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Monarkiet i Danmark – Kongerækken
  2. Carl Frederik Bricka (ed.), Dansk Biografisk Lexikon, vol. IX [Jyde – Køtschau], 1895. "Knud (Magnussen)", Hans Olrik, pp.263–264.
  3. Knud 5. Magnussen at Gyldendals Åbne Encyklopædi

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Canute V of Denmark című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


Előző uralkodó:
III. Erik
Dánia királya
11461157
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
I. Valdemár