IV. Frigyes dán király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IV. Frigyes
Frederik den 4.jpg
IV. Frigyes. Ismeretlen festő műve.

Dánia királya
Uralkodási ideje
Dánia: 1699 – 1730
Norvégia: 16991730
Elődje V. Keresztély
Utódja VI. Keresztély
Életrajzi adatok
Született 1671 október 11.
Koppenhága
Elhunyt 1730. október 12. (59 évesen)
Nyughelye Roskildei székesegyház
Házastársa Mecklenburgi Lujza
Elisabeth Helene von Vieregg
Anne Sophie Reventlow
Gyermekei Keresztély (1697 - 1698)
Keresztély (1699 - 1746)
Frigyes Károly (1701 - 1702)
György (1703 – 1704)
Sarolta Amália (1706 – 1782)

Frederik Gyldenløve (1704–1705)

Krisztina Amália (1723 - 1724)
Frigyes Keresztély (1726 - 1727)
Károly (1728 - 1729)
Édesapja V. Keresztély dán király
Édesanyja Hessen-Kasseli Sarolta Amália
Frederick-4.gif
IV. Frigyes aláírása
IV. Frigyes aláírása

IV. Frigyes (1671. október 11. – 1730. október 12.) Dánia és Norvégia királya.

Az északi háború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

IV. Frigyes 1671. október 11-én született Koppenhágában, V. Keresztély dán és norvég király és Hessen-Kasseli Sarolta Amália legidősebb gyermekeként. Apja 1699-es halála után ő lett az ország harmadik, abszolút hatalommal bíró királya.
IV. Frigyes külpolitikáját nagymértékben meghatározta az uralkodása nagy része alatt dúló északi háború. A roskilde-i béke óta Dánia elsődleges törekvése volt, hogy visszaszerezze svéd uralom alá került területeit. 1699-ben Dánia, Lengyelország-Litvánia és Oroszország svédellenes szövetséget kötött és 1700-ban IV. Frigyes megtámadta a svédekkel szövetséges Holstein-Gottorpi hercegséget. XII. Károly svéd király a status quo fenntartását kívánó Nagy-Britannia és Hollandia segítségével tízezres sereget tett partra Koppenhága mellett, mire a dánok békét kértek.

1703 és 1711 között több ízben kisebb csapatokat vezényelt Magyarországra, amelyek harcoltak az osztrák császári csapatok oldalán II. Rákóczi Ferenc ellen. A dánok segítségével nyerték meg a császáriak a zsibói csatát is. Kísérletet tett Rákóczi elfogására is, hogy az osztrákok kezébe adja, ezért amikor Rákóczi Lengyelországból Franciaországba tartott, hajóját a dánok fel akarták tartóztatni, de Rákóczi végül nem került a dán hatóságok kezébe.

1709-ben a poltavai csata után Dánia újból belépett a háborúba. Bár végül a győztes oldalon fejezték be a háborút, a frederiksborgi békében nem sikerült visszaszerezniük Skånet, de visszacsatolták Schleswig déli részeit és a Holstein-Gottorpi hercegség dán függésbe került. Károly Frigyes holsteini herceg az orosz udvarba menekült, ahol feleségül vette I. Péter cár lányát és a fia III. Péter néven maga is cár lett.

Belpolitikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Frigyes legfontosabb reformja a jobbágyság (vornedskab) 1702-es eltörlése volt. Ezt a vívmányt azonban utódja, VI. Keresztély a parasztok újbóli röghözkötésével 1733-ban eltörölte.
A háború után a kereskedelem és a kultúra virágzásnak indult. Megnyílt az első dán színház, és a híres színműíró, Ludvig Holberg is ekkor kezdte karrierjét. Kolóniát alapítottak Grönlandon és Hans Egede megkezdte az eszkimók megtérítését.
1700-ban Dániában bevezették a Gergely-naptárat.
Frigyes, aki kétszer is járt Olaszországban, két kastélyt építtetett olasz barokk stílusban, a Frederiksberg palotát és a Fredensborg palotát. 1708-09-es velencei látogatása idején olyan hideg tél köszöntött be, hogy befagytak a lagúnák, és száraz lábbal lehetett átkelni a városból a szárazföldre. A velencei tréfa szerint a dán király magával hozta a hideget.
Uralkodása alatt két katasztrófa sújtotta Koppenhágát, az 1711-es pestisjárvány és 1728-as tűzvész, melyben a régi városnegyed nagy része elpusztult. A tűzben a híres csillagász, Ole Rømer könyvei és mérési eredményei is megsemmisültek.

Idős korára Frigyes, gyenge egészsége és magánéleti veszteségei (számos gyermeke közül csak kettő érte meg a felnőttkort) a pietizmus felé fordult. 1730. október 12-én halt meg, hamvait a dán királyok hagyományos temetkezési helyén a roskildei székesegyházban őrzik.

Családja és gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anne Sophie Reventlow. Ismeretlen festő műve a frederiksborgi múzeumban.

Frigyes 1695-ben feleségül vette Mecklenburgi Lujzát. Anélkül hogy elvált volna tőle, kétszer is újabb házasságot kötött, bigámiát követve el ezáltal. Először 1703-ban vette feleségül Elisabeth Helene von Vieregg-et, aki két év múlva a szülésbe belehalt. Halála után a grófnő udvarhölgye, Charlotte Helene von Schindel lett a király szeretője. 1711-ben Frigyes egy álarcosbálon találkozott a tizennyolc éves Anne Sophie Reventlow-val és beleszeretett. A lány szülei egy vidéki házban zárták el Anne-t, ahonnan a király megszöktette és titokban feleségül vette. 1721-ben, három héttel Mecklenburgi Lujza halála után másodszor, hivatalosan is összeházasodott Anne Sophie-vel[1].
Mecklenburgi Lujzától született gyermekei:

  • Keresztély (1697. június 28. - 1698. október 1.)
  • Keresztély (1699. december 10. - 1746. augusztus 6.), Dánia és Norvégia királya
  • Frigyes Károly (1701. október 23. - 1702. január 7.)
  • György (1703. január 6. – 1704. március 12.)
  • Sarolta Amália (1706. október 6. – 1782. október 28.)

Elisabeth Helene von Viereggtől született gyermek:

  • Frederik Gyldenløve (1704–1705)

Anne Sophie Reventlowtól született gyermekei:

  • Krisztina Amália (1723. október 23. - 1724. január 7.)
  • Frigyes Keresztély (1726. június 1. - 1727. május 15.)
  • Károly (1728. február 16. - 1729. december 10.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. L'Allemagne Dynastique Tome VII Oldenbourg, 115, 129. o (1994). ISBN 2-901138-07-1 

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Frederick IV of Denmark című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.


Előző uralkodó:
V. Keresztély
Dánia királya
16991730
A dán uralkodói korona
Következő uralkodó:
VI. Keresztély
Előző uralkodó:
V. Keresztély
Norvégia uralkodója
16991730
A Norvég Királyság címere
Következő uralkodó:
VI. Keresztély