Ludvig Holberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ludvig Holberg
Ludvig Holberg.jpg
Élete
Született 1684. december 3.
Bergen
Elhunyt 1754. január 21. (69 évesen)
Koppenhága
Pályafutása
Jellemző műfajok dráma
Holberg szobra a norvégiai Bergenben

Báró Ludvig Holberg (Bergen, 1684. december 3.Koppenhága, 1754. január 21.) norvég-dán író.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Norvégiában született és tanult, azonban élete túlnyomó részét a dániai Koppenhágában töltötte, így mind a norvégok, mind a dánok sajátjuknak tekintik.

Szülei hat gyermeke közül ő volt a legfiatalabb. Apja eredetileg a katonai pályára szánta, de a fiatal ember érezte, hogy nem ez a hivatása. 1704-ben elvégezte egyetemi tanulmányait Dániában. Az erre következő 12 éven át bejárta Hollandiát, Angliát, Németországot és Olaszországot, nevelősködéssel tartva fönn magát. 1714-ben az egyetemi tanári cimet szerezte meg, 1716-ban a metafizika, 1720-ban a filologia és retorika, 1730-ban pedig a történelem tanára lett a koppenhágai egyetemen. Ekkor jelent meg első, nagy feltünést keltő műve, a Peder Paars szatirikus eposz, amely határkövet jelent a dán irodalom mesgyéjén. E hősköltemény mintegy bevezetéseül szolgált Holberg színműveinek, amelyekben hatványozott erővel nyilatkozott meg a költő reformátori lelke. 1722-ben alapították meg Koppenhágában az első dán szinházat. Holberg 1725-ig husznál több színművet írt e szinház számára. Tárgyait mindig a mindennapi emberek életéből merítette. 1725 és '26-ban Párizsban élt Holberg, hazatérte után a népszerű, oktató irányú történeti irodalom művelésére adta magát. 1729-ben jelent meg Danemarks og Norges Beskrivelse munkája. 1732-től 1735-ig pedig főtörténelmi munkája: Danemarks Riges Historie. E közben sok latin nyelven kiadott életrajzot és epigrammát írt meg, ugyancsak latin nyelven írta meg azt a könyvet, amely világhírűvé tette nevét s amelyet a cenzúra miatt halála előtt csak kevés idővel Jens Immanuel Baggesen fordított le dán nyelvre: Niels Klim-et (1741). Hatvan éves korában újabb színműveket írt és Epistler c. alatt 500 tartalmas levelet adott ki, amelyek hazája egész társadalmi és irodalmi életét és történetét tárgyalják kritikai szempontból. Utolsó műve volt a Moralske Fabler.

Művei közül Niels Klim-et (Klimius Miklós) Győrfi József (Pozsony, 1783) fordította latinból magyarra. Színműveit is sokat dolgozták át századunk elején, legnagyobbrészt német fordítások alapján. Műveit és korát érdekesen tárgyalja Brandes György (1885).

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Komédiák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Den Politiske Kandestøber, 1722
  • Den Vægelsindede, 1722
  • Jean de France eller Hans Frandsen, 1722
  • Jeppe paa Bjerget eller den forvandlede Bonde, 1722
  • Mester Gert Westphaler, 1722
  • Barselstuen, 1723
  • Den ellefte Junii, 1723
  • Jacob von Tyboe eller den stortalende Soldat, 1723
  • Ulysses von Ithacia, 1723
  • Erasmus Montanus eller Rasmus Berg, 1723
  • Don Ranudo de Colibrados, 1723
  • Uden Hoved og Hale, 1723
  • Den Stundesløse, 1723
  • Hexerie eller Blind Allarm, 1723
  • Melampe, 1723
  • Det lykkelige Skibbrud, 1724
  • Det Arabiske Pulver, 1724
  • Mascarade, 1724
  • Julestuen, 1724
  • De Usynlige, 1724
  • Kildereisen, 1725
  • Henrich og Pernille, 1724-1726
  • Den pantsatte Bondedreng, 1726
  • Pernilles korte Frøkenstand, 1727
  • Den Danske Comoedies Liigbegængelse, 1727
  • Den honette Ambition, 1731
  • Plutus eller Proces imellom Fattigdom og Riigdom, kiadva: 1753
  • Husspøgelse eller Abracadabra, kiadva: 1753
  • Philosophus udi egen Indbildning, kiadva: 1754
  • Republiqven eller det gemeene Bedste, kiadva: 1754
  • Sganarels Rejse til det philosophiske Land, kiadva: 1754

Versek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Peder Paars, 1720
  • fire Skæmtedigte, 1722
  • Metamorphosis eller Forvandlinger, 1726

Regények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nicolai Klimii iter subterraneum, 1741. (Hans Hagerup fordította le dán nyelvre 1742-ben, Niels Klims underjordiske Rejse címmel.)

Esszék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Moralske Tanker, 1744
  • Epistler, 1748–54
  • Moralske Fabler, 1751
  • Tre latinske levnedsbreve, 1728–1743

Történelmi vonatkozású művek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Introduction til de fornemste Europæiske Rigers Historier, 1711
  • Morals Kierne eller Introduction til Naturens og Folke-Rettens Kundskab, 1716
  • Dannemarks og Norges Beskrivelse, 1729
  • Dannemarks Riges Historie, 1732–35
  • Den berømmelige Norske Handel-Stad Bergens Beskrivelse, 1737
  • Almindelig Kirke-Historie, 1738
  • Den jødiske Historie fra Verdens Begyndelse, fortsat til disse Tider, 1742
  • Adskillige store Heltes og berømmelige Mænds sammenlignede Historier, 1739–53
  • Adskillige Heltinders og navnkundige Damers sammenlignede Historier, 1745

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]