Finn irodalom
A finn irodalom magában hordozza Finnország viszontagságos történelmének egyértelmű jeleit. Magyarországhoz hasonlóan, itt is hosszú ideig a kormány és az ország irányítóinak nyelve nem egyezett meg az ország lakosságának többségéével, azaz a finnel. A legjelentősebb művek többsége a finn öntudat megszerzése és megtartása köré fonódott. (lásd Karelianizmus).
Tartalomjegyzék |
A 19. század előtt [szerkesztés]
Mivel az írott finn nyelv viszonylag új keletű, ezért számottevő irodalommal nem rendelkezik a középkorból vagy annál korábbról. Az olyan fontosabb könyvek, mint a Biblia vagy más írásos törvények csak latinul, svédül vagy más európai nyelveken (francia vagy német) voltak hozzáférhetőek.
Lásd Finnország nyelvi megpróbáltatásai.
Finnország küzdelme az anyanyelvéért [szerkesztés]
Az írott finn nyelvet végül Mikael Agricola (1510—1557) evangélikus lelkész alapította meg nyugati dialektusokra támaszkodva. Főbb művei közé tartoztak az Újszövetség finnre történő fordításai, melyet 1548-ban tudott befejezni, mely ezzel a finn nyelv első írásos emlékévé vált.
19. század [szerkesztés]
A középkor óta a finn nyelv népköltészetben rendkívül gazdaggá vált. Régi népi költemények, történetek és ezekhez hasonló mondókák százait gyűjtötték össze az 1820-as évek óta, amely valószínűleg a világ legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménye. Ezek többségét ki is adták azóta egy hatalmas kötetben, mely 33 fejezetében 27 000 oldal található. A történeteket először Antti Aarne rendezte össze.
Kétségkívül a leghíresebb népköltészeti gyűjtemény a Kalevala, melyet a finnek nemzeti eposzaként emlegetnek. A művet elsősorban Elias Lönnrot írónak tulajdonítják, azonban ő inkább amolyn szerkesztőként működött közre a könyv kiadásában. Először 1835-ben adták ki és hamarosan a finn nacionalizmus szimbólumává vált. Akkoriban Finnországot Oroszország irányította, azelőtt pedig Svédország. A Kalevala ezért különösen fontos szerepet játszott a finn nemzeti öntudat kialakulásában. A Kanteletar című mű lírai költeményei mellett ez volt az egyik legnagyobb hatással az utána következő finn művészekre, például Jean Sibelius-ra.
Lásd Finnország történelme.
Tulajdonképpen az első kiadott finn nyelvű regény Aleksis Kivi (1834—1872) (finnül: Seitsemän veljestä, 1870) Hét testvér címet viseli, melyet Kodolányi János (1942) és Rácz István (1955) is lefordított magyar nyelvre. A mai napig ezt a regényt tartják a legnagyszerűbb finn műnek. Ahogy Európában és Amerikában, úgy Finnországban is a regény népszerűsége összeköthető az olyan újkori témákkal, mint az iparosodás folyamata, a kialakuló modern középosztály vagy éppen a vasút megjelenése miatt összeomlásban lévő vidéki földművelők mindennapjainak megfestése. A Hét testvér esetében kiváltképp megfigyelhető ez az irány, hiszen ott a műveletlen vidéki ember küszködéséről olvashatunk, amint a fejlődő társadalmi viszonyok a nyaka köré tekerednek.
20. század [szerkesztés]
Finnország 1917-ben nyerte el függetlenségét és röviddel ezután polgárháború tört ki. Ahogyan más országokban, itt is megfestésre kerültek a fegyveres viszályok szörnyűségei, mint például Frans Eemil Sillanpää (1888—1964), Irodalmi Nobel-díjas író Jámbor szegénység (Hurskas kurjuus) című regényében. Sillanpää tekintélyes irodalmi vezető volt az 1930-as években. A polgárháború témáját követte Väinö Linna, akinek legismertebb műve az Ismeretlen katona (Tuntematon sotilas).
Világszerte közkedvelt írónak számít Mika Waltari (1908—1979), akinek Szinuhe (1945, fordította Gombár Endre) című 800 oldalas hosszú regényét meg is filmesítették. Paavo Haavikko és Eeva-Liisa Manner finn költők az 1950-es években komoly nemzetközi hírnévre tettek szert, műveiket mindenfelé lefordították. Magyar fordítóik között volt Jávorszky Béla, Szopori Nagy Lajos és Csorba Győző.
Leghíresebb költőjük Eino Leino, aki saját művei mellett Dante verseit is fordította. Otto Manninen, a metrikus verselés professzora lefordította az Iliaszt és az Odüsszeiát. A háborúk elcsitulta után Pentti Saarikoski szintén fordított Homérosz műveket, Joyce-ot és egyéb fontos angol és amerikai szerzőket.
Timo K. Mukka (1944-1973) a finn irodalom vad kölykeként vált híressé. Valamivel kevesebb, mint egy évtized alatt az 1960-as években, Mukka kilenc regényt írt meg nagyhamarjában. Híres könyvét, a Bűnről dalol a Föld (Maa on syntinen laulu, 1964) című regényt Jávorszky Béla fordításából ismerheti a magyar olvasó.
Svéd nyelvű irodalom [szerkesztés]
A Finn nyelv hivatalossá válása után is a jelentős maradt Finnországban a svéd nyelv használata.
Johan Ludvig Runeberg (1804—1877) volt a 19. század legjelentősebb svéd-ajkú szerzője. Maamme (Mi földünk) (Ensign Stål meséiből) című költeményét már a finn függetlenség előtt nemzeti hímnusznak ajánlották.
A leghíresebb finnországi svéd művek minden bizonnyal Tove Jansson író Moomin című könyvei. Manapság képregény formában ismertebbek.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Literature of Finland - Rövid bevezető angolul.
- Virtual Finland - A mai Finn irodalom (angol)
- Finn irodalom angolul.
- Kalevala műfordításokban Bábel Web Antológia
Lásd még [szerkesztés]
|
|||||
